A Nemzetbiztonsági bizottság eljárását kezdeményezte a TASZ ügyvédje

A Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje ma az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának eljárását kezdeményezte egy személyét érintő, feltételezett telefonlehallgatás ügyében.

2015 szeptemberében egy szokatlanul végződő telefonbeszélgetése felvetette annak gyanúját, hogy a beszélgetést lehallgatták. A telefonbeszélgetés másik résztvevője, Jávor Benedek európai parlamenti képviselő ugyanerről az esetről a következőképpen számolt be:

“Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na az priceless.

Én nem vagyok túl paranoid, és sok minden furcsaságot ráfogok a vacak roamingra meg a szolgáltatókra, de a szolgáltatók konkrétan nem rögzítik a beszélgetéseteket, tehát vissza sem tudják játszani. Másvalaki viszont ezek szerint rögzíti, és ez nem az első, nem is a második ilyen eset volt. Úgyhogy ha szabadna látnom a bírósági határozatot a lehallgatásom engedélyezéséről. Vagy az igazságügyminiszter hozzájárulását.” 

A TASZ ügyvédje ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét felügyelő miniszterektől, a belügyminisztertől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, valamint a honvédelmi minisztertől kérte az eset kivizsgálását. A honvédelmi miniszter vizsgálata azt állapította meg, hogy az ügyvédet érintő titkos információszerzést a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nem végzett, ám a másik két miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal tekintetében arról tájékoztatott, hogy e szerveknél jogellenes adatkezelés, illetve jogellenes titkos információgyűjtés nem történt.

A két utóbbi válaszban a hangsúly a jogellenes kitételen van. Eszerint a szolgálatok, ha végeztek megfigyelést, akkor az a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szabályainak megfelelően történt. Ám éppen a múlt héten, 2016. január 12-én hirdetette ki a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a Szabó and Vissy v Hungary ügyben azt az ítéletét, miszerint a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása az emberi jogi minimumokat rögzítő európai egyezménnyel ellentétes, mivel nem biztosít független szerv (bíróság) által végzett, minden egyedi ügyben érvényesülő kontrollt. Vagyis a megfigyelés, ha meg is felel a hatályos magyar törvényeknek, nem lehet jogszerű. Jogellenes, mivel a magánélethez való jog sérelmét okozza.

A megoldás kulcsa az Országgyűlés kezében van, amelynek a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés törvényi szabályait összhangba kell hoznia az európai alapjogvédelmi minimumkövetelményeket érvényesítő ítélet megállapításaival. Ezt kezdeményezi a Nemzetbiztonsági bizottságnak eljuttatott levél

A kép forrása: http://compfight.com/

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elkészült az első online budapesti térfigyelő kameratérkép

Két és fél év pereskedés után, idén tavasszal a Legfelsőbb Bíróság mondta ki, hogy a BRFK köteles a részünkre a Budapesten működő, a rendőrség által működtetett közterületi térfigyelő kamerák adatait kiadni. A kamerák elhelyezkedése, illetve a kamerákkal kapcsolatos üzemeltetési, pénzügyi, technikai, jogi, személyzeti, valamint a lakosság tájékoztatására, a rendszerek ellenőrzésére vonatkozó információk mind közérdekű adatok.

Salátába rejtették az adatvédelmi szabályokat

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatba rejtették az elektronikus hírközlési törvény adatvédelmi szabályainak a módosítását. A törvényjavaslat címében persze nem is utal erre semmi, hiszen a „saláta” törvényeknek pont az a lényegük, hogy eltakarják, amit a jogalkotó (minisztérium) nem kíván a nyilvánossággal tudatni.

Pert nyertünk Székesfehérvár Önkormányzata ellen!

A székesfehérvári közterületi kamerás térfigyelő-rendszerekre vonatkozó közérdekű adatok kiadását kértük. A Székesfehérvári Városi Bíróság az általunk feltett összes kérdés tekintetében kimondta, hogy azok közérdekű adatok megismerésére irányulnak és az adatok kiadására kötelezte az Önkormányzatot, illetve a Városgondnokságot.