A Nemzetbiztonsági bizottság eljárását kezdeményezte a TASZ ügyvédje

A Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje ma az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának eljárását kezdeményezte egy személyét érintő, feltételezett telefonlehallgatás ügyében.

2015 szeptemberében egy szokatlanul végződő telefonbeszélgetése felvetette annak gyanúját, hogy a beszélgetést lehallgatták. A telefonbeszélgetés másik résztvevője, Jávor Benedek európai parlamenti képviselő ugyanerről az esetről a következőképpen számolt be:

“Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na az priceless.

Én nem vagyok túl paranoid, és sok minden furcsaságot ráfogok a vacak roamingra meg a szolgáltatókra, de a szolgáltatók konkrétan nem rögzítik a beszélgetéseteket, tehát vissza sem tudják játszani. Másvalaki viszont ezek szerint rögzíti, és ez nem az első, nem is a második ilyen eset volt. Úgyhogy ha szabadna látnom a bírósági határozatot a lehallgatásom engedélyezéséről. Vagy az igazságügyminiszter hozzájárulását.” 

A TASZ ügyvédje ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét felügyelő miniszterektől, a belügyminisztertől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, valamint a honvédelmi minisztertől kérte az eset kivizsgálását. A honvédelmi miniszter vizsgálata azt állapította meg, hogy az ügyvédet érintő titkos információszerzést a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nem végzett, ám a másik két miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal tekintetében arról tájékoztatott, hogy e szerveknél jogellenes adatkezelés, illetve jogellenes titkos információgyűjtés nem történt.

A két utóbbi válaszban a hangsúly a jogellenes kitételen van. Eszerint a szolgálatok, ha végeztek megfigyelést, akkor az a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szabályainak megfelelően történt. Ám éppen a múlt héten, 2016. január 12-én hirdetette ki a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a Szabó and Vissy v Hungary ügyben azt az ítéletét, miszerint a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása az emberi jogi minimumokat rögzítő európai egyezménnyel ellentétes, mivel nem biztosít független szerv (bíróság) által végzett, minden egyedi ügyben érvényesülő kontrollt. Vagyis a megfigyelés, ha meg is felel a hatályos magyar törvényeknek, nem lehet jogszerű. Jogellenes, mivel a magánélethez való jog sérelmét okozza.

A megoldás kulcsa az Országgyűlés kezében van, amelynek a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés törvényi szabályait összhangba kell hoznia az európai alapjogvédelmi minimumkövetelményeket érvényesítő ítélet megállapításaival. Ezt kezdeményezi a Nemzetbiztonsági bizottságnak eljuttatott levél

A kép forrása: http://compfight.com/

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ bepereli a Telenort és a Vodafone-t az adatmegőrzés megszüntetéséért

2014 áprilisában az Európai Unió Bírósága érvénytelennek nyilvánította az adatmegőrzési irányelvet, ami azt egységesítette, hogy a tagállamokban az internet- és telefonszolgáltatók milyen adatainkat mennyi ideig tárolhatják és ezekhez a hatóságok hogyan férhetnek hozzá. Az irányelv érvénytelensége ellenére Magyarországon továbbra is hatályban maradt a mindezt lehetővé tevő törvény. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) két nagy szolgáltatót perel be annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítse a jogellenes törvényt.

Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása. A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.

Jogsértő a kegyelemben részesült személyek listájának közzététele

A Vasárnapi Hírek 2010. március 28. napján megjelent számában közölt egy listát, amely, köztársasági elnöki kegyelemben részesült emberek nevét és az általuk elkövetett bűncselekmények megjelölését tartalmazta. A TASZ beadványa alapján az Adatvédelmi Biztos megállapította, hogy az újság megsértette a kegyelemben részesültek személyes adatok védelméhez fűződő jogát.