A Nemzetbiztonsági bizottság eljárását kezdeményezte a TASZ ügyvédje

A Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje ma az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának eljárását kezdeményezte egy személyét érintő, feltételezett telefonlehallgatás ügyében.

2015 szeptemberében egy szokatlanul végződő telefonbeszélgetése felvetette annak gyanúját, hogy a beszélgetést lehallgatták. A telefonbeszélgetés másik résztvevője, Jávor Benedek európai parlamenti képviselő ugyanerről az esetről a következőképpen számolt be:

“Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na az priceless.

Én nem vagyok túl paranoid, és sok minden furcsaságot ráfogok a vacak roamingra meg a szolgáltatókra, de a szolgáltatók konkrétan nem rögzítik a beszélgetéseteket, tehát vissza sem tudják játszani. Másvalaki viszont ezek szerint rögzíti, és ez nem az első, nem is a második ilyen eset volt. Úgyhogy ha szabadna látnom a bírósági határozatot a lehallgatásom engedélyezéséről. Vagy az igazságügyminiszter hozzájárulását.” 

A TASZ ügyvédje ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét felügyelő miniszterektől, a belügyminisztertől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, valamint a honvédelmi minisztertől kérte az eset kivizsgálását. A honvédelmi miniszter vizsgálata azt állapította meg, hogy az ügyvédet érintő titkos információszerzést a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nem végzett, ám a másik két miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal tekintetében arról tájékoztatott, hogy e szerveknél jogellenes adatkezelés, illetve jogellenes titkos információgyűjtés nem történt.

A két utóbbi válaszban a hangsúly a jogellenes kitételen van. Eszerint a szolgálatok, ha végeztek megfigyelést, akkor az a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szabályainak megfelelően történt. Ám éppen a múlt héten, 2016. január 12-én hirdetette ki a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a Szabó and Vissy v Hungary ügyben azt az ítéletét, miszerint a miniszteri engedély alapján végzett titkos megfigyelés magyarországi szabályozása az emberi jogi minimumokat rögzítő európai egyezménnyel ellentétes, mivel nem biztosít független szerv (bíróság) által végzett, minden egyedi ügyben érvényesülő kontrollt. Vagyis a megfigyelés, ha meg is felel a hatályos magyar törvényeknek, nem lehet jogszerű. Jogellenes, mivel a magánélethez való jog sérelmét okozza.

A megoldás kulcsa az Országgyűlés kezében van, amelynek a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés törvényi szabályait összhangba kell hoznia az európai alapjogvédelmi minimumkövetelményeket érvényesítő ítélet megállapításaival. Ezt kezdeményezi a Nemzetbiztonsági bizottságnak eljuttatott levél

A kép forrása: http://compfight.com/

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nemzetközi összefogás a kanadai nemzetbiztonsági törvénnyel szemben

A TASZ az International Civil Liberties Organisations (INCLO) tagjaként támogatja a kanadai jogvédő szervezet, a Canadian CIvil Liberties Association, álláspontját a terrorellenes törvényjavaslattal kapcsolatban.

A TASZ álláspontja a polgárőrséget szabályozó törvénytervezetről

A Belügyminisztérium által készített törvénytervezet jó és rosszirányú változtatásokat egyaránt tartalmaz a hatályos szabályozáshoz képest. Olvassa el a jogszabály tervezet véleményezését! 

Kitűzték az Alkotmánybíróság elleni perünk következő tárgyalását

(IDŐPONT-VÁLTOZÁS!) A Fővárosi Ítélőtábla 2005. május 5-én 8.30-kor tárgyalja 1027 Budapest, Fekete Sas u. 3. fszt. V. tárgyalótermében a Társaság a Szabadságjogokért által a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága ellen közérdekű adat közlésére kötelezés iránt indított pert.