A ráncfelvarrás sem teszi legitimmé az új választási rendszert

Az Országgyűlés tegnap sürgős eljárásban fogadta el a főváros önkormányzati választási rendszerének átrajzolását, mindössze négy hónappal a választások előtt, az ellenzéki erők egyhangú ellenállásával szemben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság elveivel és a nemzetközi normákkal összeegyeztethetetlennek tartja a fővárosi önkormányzati képviseleti rendszer átrajzolását, a törvényt kozmetikázó újabb javaslatokkal együtt is. Ezért megkérdőjelezhető az őszi önkormányzati választás legitimitása is, amit a most megszavazott szabályok alapján bonyolítanak majd le. A három szervezet részletes állásfoglalását eljuttatta a Velencei Bizottsághoz és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) is.

Hiába foglalták az Alaptörvénybe már 2013 márciusában az idei önkormányzati választások októberi időpontját, az Országgyűlés épp most, négy hónappal a választások előtt döntött a főváros önkormányzati képviseletének átalakításáról. A pártok, jelöltek tehát alig valamivel a választás előtt tudhatják meg, pontosan milyen feltételek között kell versenyezniük, és hogyan készüljenek az októberi választásokra. Az európai alkotmányosság elveinek betartására ügyelő Velencei Bizottság ajánlása alapján azonban a választási rendszert legkésőbb a választások előtt egy évvel lehet csak megváltoztatni. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) álláspontja szerint sem alakítható át a választási rendszer olyan későn, hogy az megakadályozza a választásokon való felkészült részvételt.

A választási rendszer sietős átalakítása különösen aggályos, mivel megalapozottan feltételezhetjük: az átalakítás a nemrégiben megrendezett európai parlamenti (EP) választások eredményének ismeretében történt, és pontosan ezen eredményekhez igazítja az önkormányzati választási rendszert a jogalkotást uraló kormánypárti erők győzelmének biztosítása érdekében. Ezt a feltevést erősíti az a tény, hogy az Országgyűlés egyetlen olyan indokkal sem tudta alátámasztani az átalakítás szükségességét – pl. a fővárosi választási rendszer átláthatósága illetve a közgyűlés működésének hatékonysága –, amely indokoknak ne lett volna tudatában jóval a 2014-es EP-választás előtt is.

Szintén aláássa a választási rendszer átszabásának alkotmányosságát, hogy a változtatást a kormánytöbbségen kívül egyetlen ellenzéki párt vagy független ellenzéki képviselő sem támogatta. Nem tekinthető tisztességesnek az a politikai verseny, amelynek feltételei nem minden fél számára elfogadható módon, kiterjedt és nyilvános vita eredményeképp alakulnak ki. Ennek a módosítás előkészítése és elfogadása során nyomát sem láthattuk, holott a Velencei Bizottság és az EBESZ már egy 2011-es közös véleményben figyelmeztette Magyarországot: a választási törvények mögött széleskörű konszenzus kell álljon, és nyílt, átlátható, minden érdekelt fél részvételével zajló vita kell megelőzze elfogadásukat.

Végül pedig, az elfogadott fővárosi választási rendszer az utolsó módosítások ellenére is súlyosan sérti a választójog egyenlőségét: a választópolgárok szavazata attól függően érhet többet vagy kevesebbet, hogy melyik kerületben van a lakóhelyük. A Fővárosi Közgyűlés tagjainak többségét ugyanis a fővárosi kerületek polgármesterei teszik majd ki, akik lélekszámukban óriási eltéréseket mutató kerületeket képviselnek. Például a XXIII. kerület lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok alapján kb. 21 ezer fő, míg a XI. kerület lakossága nagyjából 143 ezer fő, azaz a XXIII. kerület lakosságának majdnem hétszerese. A szabályozás ellentmondásosságát mutatja, hogy a lakosság többségét képviselő közgyűlés-tagok javaslatait a törvény legújabb módosításai szerint is megvétózhatják a Közgyűlés tagjainak többségét kitevő, ám a főváros lakosságának csupán a töredékét képviselő polgármesterek.

A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet eljuttatta állásfoglalását a Velencei Bizottsághoz és az EBESZ-hez is. Reményeink szerint az alkotmányosság alapvető európai értékeit képviselő nemzetközi szervezetek felhívják az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a választási verseny önkényes és alkotmányos elvekkel ellentétes átalakítása megkérdőjelezi az összes további, az új szabályok szerint megválasztott Fővárosi Közgyűlés felhatalmazását.

Itt olvashatja állásfoglalásunk magyar nyelvű változatát, itt pedig angol nyelvű változatát.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tálcán kínált csalási lehetőség a választási rendszerben

A következő országgyűlési választáson bárkivel megeshet, hogy a szavazatszámláló bizottság közli vele: nem szavazhat, mert átjelentkezett az ország másik végében lévő szavazókörbe, vagy nem szavazhat pártlistára, mert a nemzetiségi névjegyzéken szerepel. Mindez úgy, hogy a polgár nem tud erről és nem is tehet ellene semmit. A választási rendszer jelenlegi formájában magában hordozza a választójog tömeges megsértésének a lehetőségét, ezért a TASZ felszólította a Nemzeti Választási Irodát (NVI), hogy alakítsák át a jelenlegi névjegyzékekkel kapcsolatos kérelmezési eljárást úgy, hogy az a választások tisztáságának megfelelő garanciáját biztosítsa. 

Félsiker az AB döntése a regisztrációról

A TASZ egyetért az Alkotmánybíróság döntésével: a Magyarországon lakó választópolgárok előzetes regisztrációja szükségtelen jogkorlátozás. Az általános és egyenlő választójog biztosítása érdekében azonban nemcsak a törvényeket kell felülvizsgálni, hanem az Alaptörvényt is.

Kerülje meg a rendszert, és akkor minden jó lesz!

Újdonság a választási kérelmek terén: akkor is elutasíthatják kérelmünket, ha túl pontosan tartjuk be az on-line kérelmezési rendszer utasításait. Felszólítottuk az NVI-t az internetes kérelmezési rendszer korrigálására, és a halmozott hibákra tekintettel további tájékoztatást kértünk.