A rasszista beszéd új büntetőjogi szabályairól

A TASZ álláspontot adott ki a Kormány azon törvényjavaslatáról, amelyben módosítani kívánják a rasszista beszéd büntetőjogi szabályait.

A TASZ elítéli a tervezett módosítást, mert megítélése szerint a törvényjavaslat
• nem állja ki az alkotmányosság próbáját,

• lebontja azokat a védelmi vonalakat, amelyeket az Alkotmánybírósága szólásszabadság korlátozhatósága elé állított,

• valamint leszállítja a szólás büntetőjogi korlátozásának küszöbét.

A rasszista beszéd leküzdése nem büntetőjogi, hanem politikai kérdés. A TASZ álláspontja szerint a Kormánynak, a kormánypártoknak és a közvélemény demokratikus érzelmű részének elégséges politikai eszközök állnak a rendelkezésére, hogy a rasszista beszédet megbélyegezzék és elszigeteljék. Ezeket az eszközöket kell igénybe venni. A politikai fellépés sikerét azonban nem segítené, hanem veszélyeztetné az izgatási törvény javasolt módosítása azzal, hogy megingatná a jogbiztonságot, és a szólásszabadság kiszámíthatatlan korlátozásához vezetne.

Kapcsolódó anyagok:

- ALLAS-22.pdf

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Levél az államfőhöz a gyűlöletbeszéd-törvény kapcsán

A mai napon levélben fordultunk Dr. Sólyom László köztársasági elnökhöz, hogy az államfő – élve alkotmányos jogával – ne írja alá a Polgári Törvénykönyvet módosító – tegnap megszavazott – úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Jogsértő megosztás

Már egy facebookos megosztás sem veszélytelen! Ügyfelünk sem gondolta volna, hogy a leghétköznapibb tevékenység, egy Facebook poszt megosztása után bíróság előtt találhatja magát. Pedig így történt, miután megosztott egy, a helyi önkormányzattal szemben kritikus Facebook posztot, és a jogerős döntés szerint ezzel megsértette Tata Önkormányzatának jó hírnevét.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.