A rendőrség nem védi meg a békés gyülekezéshez való jogot

Az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, tegnap éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.

Az alapvető jogok biztosa már februárban megállapította, hogy a rendőrségnek akkor is fennáll az a kötelezettsége, hogy biztosítsa a békés gyülekezéshez való jog gyakorlását, ha formálisan nincs hatásköre eljárni. A biztos vizsgálatát az váltotta ki, hogy az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) épületéből tavaly karácsonykor folyamatos hangos zenét és éles reflektorfényt sugároztak a tüntetőkre. A rendőrség arra hivatkozott, hogy az éhségsztrájk magánterületen zajlik, ezért nem terjed ki az esetre a gyülekezési törvény hatálya. Ezt az érvelést cáfolta meg az ombudsman, azt állítva, hogy a rendőrségnek proaktívan, a felek közötti egyeztetés elősegítésével hozzá kellett volna járulnia a helyzet rendezéséhez, a konkuráló jogok, a gyülekezési jog és a magántulajdonhoz való jog összehangolásához.

Ennek ellenére két héttel ezelőtt, amikor az MTVA biztonsági őrei rajtaütésszerűen áttették a tüntetők sátrát a magánterület szélére, a rendőrség nem tett semmit tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés ellen. Sőt, végül azok ellen indított eljárást, akik az incidens hatására spontán szimpátiatüntetésre gyűltek össze a helyszínen. Tegnap éjjel újból biztonsági őrök hada lepte el a területet, kordonokkal és konténerekkel igyekeztek körbebarikádozni a tüntetők sátrait, és egy részük sorfalat állva akadályozta meg, hogy a tüntetők bejussanak a gyülekezés egyik helyszínére. Az incidensnek megint tanúja volt a rendőrség, és hosszú ideig nem avatkozott közbe, pedig azt Nagy Navarro Balázs, a gyülekezés szervezője többször kérte, illetve jelezte, hogy feljelentést tesz a helyszínen a biztonsági őrök ellen gyülekezési jog megsértése és más bűncselekmények gyanúja miatt. A közúton fekvő egyik tüntető fölé állt biztonsági őrök a tüntetőt inzultálták, aki a lábán komoly sérüléseket szenvedett, a helyszínen a mentőknek kellett őt ellátni, és csak azért nem vitték kórházba, mert a tüntető attól tartott, hogy ha elmegy a mentővel, a tüntetés helyszínére már nem tud visszajutni a biztonsági őrök miatt.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Magyar Helsinki Bizottság megítélése szerint a rendőrség ezzel az eljárásával megengedhetetlen mulasztást követett el. Érthetetlennek tartjuk, hogy a rendőrség miből gondolja, hogy a békés gyülekezéshez való alkotmányos jog gyakorlását felülírhatják azok a kényelmi és esztétikai szempontok, amelyekre az MTVA hivatkozik. Még ha igaz is, hogy az MTVA érvényes területfoglalási engedéllyel rendelkezik, az nem lehet akadálya a gyülekezési jog gyakorlásának. Érthetetlen az is, hogy a rendőrség miért nem lépett fel akkor, amikor legalábbis a gyülekezési szabadság megsértésének, de egyéb bűncselekményeknek (kényszerítés, testi sértés) a gyanúja egyértelműen megállapítható. A rendőrségnek haladéktalanul igazoltatni kellett volna a gyülekezést megzavaró biztonsági őröket, a sérülés okozásával gyanúsítható személyeket elő kellett volna állítani. Ezt a tüntetők többszöri felszólítására sem tette meg, pedig hivatalból kellett volna eljárnia.

A rendőrségnek a békés tüntetésekhez való hozzáállása mindig világosan megmutatja, hogy az állam hogyan viszonyul a szabadságjogokhoz. Az MTVA előtt sztrájkolók elleni erőszakos fellépésekkel kapcsolatos tétlensége nem ad lehetőséget más következtetésre, mint hogy a rendőrséget nem érdekli az Alaptörvényben mindenki számára biztosított békés gyülekezéshez való jog. Sőt, azzal, hogy az erőszakos fellépést nem akadályozza meg, valószínűleg a szolgálati kötelezettségét is megszegte. A TASZ és a Helsinki Bizottság követeli, hogy a magyar rendőrség tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a békés tüntetők joggyakorlását ne lehessen erőszakkal megakadályozni, valamint adjon magyarázatot az eddigi mulasztásaira!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Útmutató tüntetőknek

Mikor igazoltathat a rendőr?

Közterületen gyakorlatilag bárkit igazoltathat a rendőr, ennek célját azonban köteles neked megmondani. A törvény szerint ilyen cél lehet például a közrend vagy a közbiztonság védelme, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési cél, továbbá, ha ez a jogaidnak vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges. Automatikusan nem mindig közli a rendőr az igazoltatás okát, de kérdésedre köteles azt megmondani! Ha ezt előzetesen megtagadná arra hivatkozva, hogy ezzel veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, akkor is legkésőbb az igazoltatást követően közölnie kell veled annak okát, célját.

Bíróság mondta ki, hogy jogszerűtlenül oszlatta fel a rendőrség a Ligetvédők tiltakozásást

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

A tüntetések megtartása nem köthető engedélyhez

A kormányhivataltól kérjük annak a gödöllői rendeletnek a törvényességi vizsgálatát, amelyik engedélyhez köti a tüntetések megtartását. A törvényben garantált gyülekezési szabadság korlátozására az önkormányzatnak nincs felhatalmazása.