A rendőrségnek tovább kell nyomoznia a menekülteket fenyegető férfi ellen

Sajtóhírek szerint megszüntette a rendőrség a nyomozást Sz. Attila ügyében, aki tavaly szeptemberben szidalmazott és fenyegetett menekülteket és az őket szállító nőket az M1-M7 autópályák közös szakaszán. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) elfogadhatatlannak tartja a rendőrség döntését, ezért a Legfőbb Ügyészséghez fordul felülvizsgálatért.

A 40 éves elkövető nemcsak az autó vezetőjét, hanem utasait is sértegette, szidalmazta, a kisbusz oldalát többször megütötte, és arra szólította fel a külföldieket, hogy szálljanak ki a járműből. Arra az esetre, ha ezt nem teszik meg, kilátásba helyezte, hogy kézigránátot dob az utastérbe.

A GYEM közvetlenül az incidenst követően kifejezte, hogy nem ért egyet azzal, hogy a rendőrség garázdaság megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Erről levelet írt az illetékes Budaörsi Rendőrkapitányságnak, amellett érvelve, hogy gyűlölet-bűncselekménynek, közösség tagja elleni erőszaknak kellene minősíteni az esetet, mivel alapos a gyanúja annak, hogy az elkövető a menekültekkel szembeni ellenérzése miatt követte el a bűncselekményt. A levélről és az arra kapott válaszról a Munkacsoport honlapján is beszámolt.

A rendőrség azonban nem változtatott a cselekmény minősítésén, ellenben – a sajtóban megjelent indokolás alapján – szakmailag nem elfogadható érvekkel megszüntette a nyomozást.

Ezért a GYEM a Legfőbb Ügyészséghez fordult a nyomozás megszüntetésének hivatalbóli felülvizsgálata és a cselekmény megfelelő minősítése érdekében.

Az ügyről részletesebben itt olvashat, a Legfőbb Ügyészségnek írt levelet pedig itt találja.

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport tagszervezetei:

Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Társaság a Szabadságjogokért

http://gyuloletellen.hu/

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyugtalanító jogértelmezés a hatóságoktól

Büntetőjogi szempontból igen nehezen értelmezhető eklektikus határozattal utasította el a BRFK azt a feljelentésünket, amelyet a Facebook-on menekültekkel szemben szerveződő „vadászat” miatt tettünk. Az ügyészség pedig egyetért a rendőrséggel, ezért az ügy jogilag lezárult.

Előítélet (nem) számít!?

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény, hanem csak testi sértés miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.

Szélsőséges terror és állami tétlenség Gyöngyöspatán

A TASZ álláspontja szerint Gyöngyöspatán a rendfenntartás szerepét maguknak vindikáló személyek félelemkeltő tevékenysége nem tartozott a gyülekezési jog védelme alá. Fenyegető fellépésükkel a településen tíz napig „járőröző” személyek az állami erőszakmonopólium kizárólagosságát kérdőjelezték meg, a rendőrség tétlensége pedig jogbizonytalanságot okozott. 

A TASZ Romaprogramjának munkatársai több alkalommal a helyszínre látogattak, az eseményekről és a roma lakosok panaszairól videófelvételeket és esetleírásokat készítettek. Helyszíni tapasztalataink alapján jogi állásfoglalást alakítottunk ki a helyzetről, amelyben részletesen elemezzük, hogy milyen törvényhelyek alapján milyen intézkedéseket kellett volna a hatóságoknak megtennie.

Március 17-én munkatársaink a TASZ jogi állásfoglalását személyesen ismertették Balog Zoltán Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárral.