A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az újságírókat azért büntette a házelnök kitiltással, mert videófelvételeket készítettek a Parlament épületében olyan területeken is, amelyek kívül esnek a rendkívül szűkre szabott folyosórészeken, ahol ezt a házelnöki rendelkezés megengedi. A beadvány úgy érvel, hogy a házelnöki rendelkezés, amely kijelölte azokat a tereket, ahol forgatni lehet az Országgyűlésben, nem felel meg az EJEB által támasztott követelményeknek. Egyrészt a rendelkezés nem minősül olyan jogszabálynak, amelyben alapvető jogokat lehet korlátozni, másrészt a korlátozás szabályait ugyanaz a személy alakítja ki, aki ezeket később alkalmazza is, nevezetesen a házelnök. Mi több, nincs a szabályok alkalmazásával szemben jogorvoslat, így semmi sem védi az újságírókat egy önkényes házelnöki gyakorlattal szemben. Ezen felül a jogkorlátozás célja sem derül ki sem a házelnöki rendelkezésből, sem az egyes újságírókat kitiltó döntésekből, így a sajtószabadság korlátozása biztosan nem felel meg a Bíróság által alkalmazott szükségességi-arányossági tesztnek. Mindeközben a házelnök egy, a sajtó kezében különösen erős hatalomellenőrző eszközt, a mozgóképes tudósítást korlátozza anélkül, hogy ennek világos okát megadná. Demokratikus társadalmakban ez megengedhetetlen, hiszen a sajtószabadság korlátozását általánosságban és minden egyes egyedi esetben is világos indokokkal kell alátámasztania a hatalomnak.

A beadvány az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. és 13. cikkének sérelmét állítja, vagyis hogy Magyarország felelős az újságírók szólásszabadságának és tisztességes eljáráshoz való jogának megsértéséért.

A beadvány szövege itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Ilyen az, amikor a rendőrség a szólásszabadságot védi


Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a jászberényi ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyfelünkkel szemben, aki a nyilvánosság előtt korrupt állatnak nevezte a falujának polgármesterét. Most ismét jó hírünk van, a kisvárdai rendőrségről már nem is került az ügyészséghez az az ügy, amelyben az ügyfelünk a záhonyi vámosok gazdagodását firtatja.

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.