A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az újságírókat azért büntette a házelnök kitiltással, mert videófelvételeket készítettek a Parlament épületében olyan területeken is, amelyek kívül esnek a rendkívül szűkre szabott folyosórészeken, ahol ezt a házelnöki rendelkezés megengedi. A beadvány úgy érvel, hogy a házelnöki rendelkezés, amely kijelölte azokat a tereket, ahol forgatni lehet az Országgyűlésben, nem felel meg az EJEB által támasztott követelményeknek. Egyrészt a rendelkezés nem minősül olyan jogszabálynak, amelyben alapvető jogokat lehet korlátozni, másrészt a korlátozás szabályait ugyanaz a személy alakítja ki, aki ezeket később alkalmazza is, nevezetesen a házelnök. Mi több, nincs a szabályok alkalmazásával szemben jogorvoslat, így semmi sem védi az újságírókat egy önkényes házelnöki gyakorlattal szemben. Ezen felül a jogkorlátozás célja sem derül ki sem a házelnöki rendelkezésből, sem az egyes újságírókat kitiltó döntésekből, így a sajtószabadság korlátozása biztosan nem felel meg a Bíróság által alkalmazott szükségességi-arányossági tesztnek. Mindeközben a házelnök egy, a sajtó kezében különösen erős hatalomellenőrző eszközt, a mozgóképes tudósítást korlátozza anélkül, hogy ennek világos okát megadná. Demokratikus társadalmakban ez megengedhetetlen, hiszen a sajtószabadság korlátozását általánosságban és minden egyes egyedi esetben is világos indokokkal kell alátámasztania a hatalomnak.

A beadvány az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. és 13. cikkének sérelmét állítja, vagyis hogy Magyarország felelős az újságírók szólásszabadságának és tisztességes eljáráshoz való jogának megsértéséért.

A beadvány szövege itt érhető el.