A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az újságírókat azért büntette a házelnök kitiltással, mert videófelvételeket készítettek a Parlament épületében olyan területeken is, amelyek kívül esnek a rendkívül szűkre szabott folyosórészeken, ahol ezt a házelnöki rendelkezés megengedi. A beadvány úgy érvel, hogy a házelnöki rendelkezés, amely kijelölte azokat a tereket, ahol forgatni lehet az Országgyűlésben, nem felel meg az EJEB által támasztott követelményeknek. Egyrészt a rendelkezés nem minősül olyan jogszabálynak, amelyben alapvető jogokat lehet korlátozni, másrészt a korlátozás szabályait ugyanaz a személy alakítja ki, aki ezeket később alkalmazza is, nevezetesen a házelnök. Mi több, nincs a szabályok alkalmazásával szemben jogorvoslat, így semmi sem védi az újságírókat egy önkényes házelnöki gyakorlattal szemben. Ezen felül a jogkorlátozás célja sem derül ki sem a házelnöki rendelkezésből, sem az egyes újságírókat kitiltó döntésekből, így a sajtószabadság korlátozása biztosan nem felel meg a Bíróság által alkalmazott szükségességi-arányossági tesztnek. Mindeközben a házelnök egy, a sajtó kezében különösen erős hatalomellenőrző eszközt, a mozgóképes tudósítást korlátozza anélkül, hogy ennek világos okát megadná. Demokratikus társadalmakban ez megengedhetetlen, hiszen a sajtószabadság korlátozását általánosságban és minden egyes egyedi esetben is világos indokokkal kell alátámasztania a hatalomnak.

A beadvány az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. és 13. cikkének sérelmét állítja, vagyis hogy Magyarország felelős az újságírók szólásszabadságának és tisztességes eljáráshoz való jogának megsértéséért.

A beadvány szövege itt érhető el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Még mindig sok a fekete lyuk a médiatörvényben - Az Alkotmánybíróság beavatkozása üdvözlendő, de csak a felszínt súrolja!

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) üdvözli az Alkotmánybíróság 2011. december 19-én közzétett döntéseit, melyekkel – részben a TASZ indítványa alapján- alkotmányellenesnek ítélte a médiatörvény egy kis részét. Ugyanakkor csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az AB nem végezte el a törvények teljes körű alkotmányossági revízióját, amely elengedhetetlen lett volna a médiaszabadság magyarországi helyreállításához.

A TASZ álláspontja a médiatörvényhez benyújtott új módosító javaslatokról

A TASZ továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályaira vonatkozó törvényjavaslat koncepcionálisan elhibázott, ezért a törvény visszavonást kérjük az előterjesztőktől.

Az álláspontot itt elolvashatja

A TASZ véleményezte az új Ptk. tervezetét

Álláspontunk a Polgári Törvénykönyv javaslatának az egyes személyhez fűződő jogok fejezetéhez fűzött véleményt tartalmazza