A TASZ álláspontja a holokauszttagadással kapcsolatos állami feladatokról

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) álláspontja szerint a Magyar Gárda 2009. április 18-i, Budapesten tartott rendezvényén elhangzott, a holokauszt megtörténtét tagadó beszédek elítélendőek, ugyanakkor önmagában a holokauszttagadás nem büntethető és nem is büntetendő beszéd. NÉZZE MEG ÉRVEINKET VIDEÓN!

 A holokauszt a világtörténelem egyik legnagyobb tragédiája. Megtörténtének tagadása hazugság, a történelmi tények meghamisítása, mely a holokauszt áldozatainak és családtagjainak érzékenységét joggal sértheti. A Magyar Állam feladata, hogy oktatási intézményeken keresztül, a közszolgálati médiában és egyéb rendelkezésére álló eszközökkel a holokauszt tragédiájáról tájékoztasson és a történelmi tényeket ismertesse. A közhatalmat gyakorlók és a közjogi méltóságok feladata pedig az, hogy tegyék nyilvánvalóvá, a holokauszt tagadása elfogadhatatlan. A TASZ álláspontja szerint kívánatos lenne az is, hogy azok a politikai közszereplők, akiknek az elhatárólódás az ilyen beszédtől nem alkotmányból fakadó kötelezettsége, szintén elítélnék el a holokauszt megtörténtét tagadókat.

Ugyanakkor a holokauszt tagadása önmagában nem büntetendő, és a TASZ álláspontja szerint továbbra sem kívánatos az ilyen beszéd büntetőjogi tiltása. Ahhoz ugyanis, hogy valaki teljes meggyőződéssel állíthasson valamit, ismernie kell a kritikát és az ellenvéleményeket is. Csak úgy lehet meggyőzni azokat, akik a történelmi tényeket félremagyarázzak, ha nem elhallgattatjuk a másik felet, hanem meghallgatjuk. Vitatkozni és álláspontokat kialakítani csak úgy lehet, ha az álláspontok ütköztetésére lehetőség van. A beszédek büntetőjogi korlátozása csak nagyon kivételes esetben lehetséges megoldás. A tartalom alapú szólásszabadság-korlátozás nem járható út, mert nem felel meg az alkotmányos követelményeknek: a beszédet legfeljebb az általa kiváltott hatás alapján lehet korlátozni, akkor is csak nagyon körültekintően. A holokauszt tagadása fájdalmas lehet, azonban az államnak nem büntetőjogi eszközökkel kell beavatkoznia az ilyen cselekményekkel szemben, hanem egyértelművé kell tennie, hogy az ilyen beszéd elítélendő, és aki ilyet mond, kiírja magát a demokratikus közéletből. A TASZ véleménye szerint a büntetőjog nem alkalmas az ilyen beszéd visszaszorítására.

A TASZ felhívja a jogalkotó és a kormány figyelmét arra, hogy a holokauszttagadás büntetőjogi kodifikációja helyett az állam aktív tevőleges feladataival kellene inkább foglalkozni: elsősorban az oktatás területén szükséges és lehetséges a téveszméket felszámolni, és a kisebbségek iránti toleranciát növelni.


Dénes Balázs elnök s.k.
Társaság a Szabadságjogokért

További tévés megjelenések:

MTV Szempont 2009. április 30-án
TV2 Mokka - 2009. 04.23.-án
ATV Civil a pályán 04.29-én 1. rész 2. rész

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Saját magukra nem sajnálják az adófizetők pénzét és úgy bánnak vele mintha a sajátjuk lenne

Szalai úr Siklóson él, a helyi képviselő testület tagja. Munkája során rendszeresen éles kritikával illette a város vezetését, különösen Marenics János polgármester tevékenységét. Saját lapjában megjelent írása miatt rágalmazásért elítélték. A TASZ az Alkotmánybírósághoz fordult, ami határozatában kimondta, hogy a bíróságok döntései alaptörvény-ellenesek voltak és súlyosan korlátozták Szalai úr szólásszabadságát.

A szólásszabadság a fajvédő nézetek hirdetőit is megilleti

A TASZ határozottan elítéli a hétvégére tervezett fajvédő konferenciát. Ugyanakkor azt is határozottan állítja, hogy a konferencia belügyminiszteri betiltása, valamint a résztvevők beutazási és tartózkodási tilalmának elrendelése nem jogszerű és nem hatékony módja a fajvédőkkel szembeni fellépésnek, az sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a résztvevők szabad mozgáshoz való jogát.

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.