A TASZ álláspontja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatról

 A TASZ álláspontja szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és sajtószabadságot.

A törvényjavaslat egyéni képviselői indítványként került benyújtásra. A Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal által benyújtott javaslattal a kormány ismételten megkerüli a jogalkotási törvényben és az elektronikus információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket, amik az átlátható jogalkotásra, a hatástanulmány készítésének kötelezettségére és a társadalmi egyeztetésre vonatkoznak. 

 A TASZ álláspontját itt elolvashatja (pdf). Ebben az álláspontban kizárólag a tartalomszabályozási kérdésekkel és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hatáskörének részterületeivel, valamint a szankciók kérdéseivel foglalkozunk. Egy 175 oldalas jogszabályjavaslatot ugyanis lehetetlenség egy hét alatt alaposan áttanulmányozni és annak minden rendelkezéséről szakmailag megalapozott álláspontot kialakítani.

A TASZ felhívja a törvényjavaslat benyújtóinak figyelmét, hogy a javaslat több ponton alkotmányellenes, sérti a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadságot. A javaslat a médiapiac működését és a szabályozási beavatkozási indokokat figyelmen kívül hagyja. A korábbi álláspontunkban megfogalmazott kritikát tudjuk csak ismételni: az, hogy minden médiatartalomra azonos szabályok vonatkoznak, szembe megy az irányadó uniós törekvésekkel. Miközben Európa a rádiós, a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó szabályok lebontására törekszik, a benyújtott törvényjavaslat olyan követelményeket (mint regisztráció) és olyan szankciókat határoz meg, amelyet sem a média jellege, sem annak hatása, sem a korlátos erőforrások nem indokolnak. Nincs olyan legitim szabályozási indok vagy cél, amely egy ilyen jogszabály megalkotására alapot szolgáltathatna.

A TASZ álláspontja szerint az iparági szereplőkkel és újságírókkal, szakmai szervezetekkel egyeztetett, koncepcionálisan új, az európai uniós irányelveknek és a mai médiapiaci helyzetnek megfelelő szabályozást kell alkotni. A törvényjavaslat a sajtó működését korlátozza: olyan tartalmi és eljárási kritériumokat vezetne be, amely jelentős visszalépés az eddig sajtószabadság szinthez képest.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ véleménye a médiatörvények módosításáról

Az Alkotmánybíróság a 165/2011. (XII. 20.) AB határozattal alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseit. Az Országgyűlés elé beterjesztett módosítások, az indoklás szerint, az AB-határozatnak való megfelelést szolgálják. A TASZ álláspontja szerint azonban a Javaslat egyrészt ezt a célt csak részben valósítja meg, másrészt pedig egy sor olyan módosítást is tartalmaz, amelyek nem az AB-határozatból következő jogalkotói kötelezettségeknek tesznek eleget és ismét csak a kormánytöbbség érdekeinek megfelelően módosítanák az Mttv-t.

Miért nem tüntethetett az, aki nem ért egyet Kína politikájával?

A TASZ levelet írt a Legfőbb Ügyészségnek a 2011. június 24-én és 25-én, a kínai miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával történt gyülekezésekkel kapcsolatban. Felvilágosítást kérünk az ügyészségtől, hogy nyomoz-e a gyülekezési szabadság megsértésének megalapozott gyanúja miatt. UPDATE: az ügyészség válasza (és annak értékelése) is itt olvasható.

Fábry Sándor vs. György Péter: duplán győzött a vélemény szabadsága!

A műsorvezető és a médiakritikus csatájából az első fokú ítéletek szerint a vélemény szabadsága került ki győztesen. Fábry Sándor azért perelte be György Pétert, mert a kritikus egy rádióműsorban őt „romagyűlölő rasszistának” nevezte. A polgári per mellett Fábry rágalmazás miatt büntetőeljárást is kezdeményezett. Mind a polgári, mind a büntetőügyben György Pétert a TASZ ügyvédei képviselték:mindkét eljárást a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság érvényesülése szempontjából tartottuk lényegesnek.