A TASZ álláspontja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatról

A TASZ álláspontja szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és sajtószabadságot.

A törvényjavaslat egyéni képviselői indítványként került benyújtásra. A Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal által benyújtott javaslattal a kormány ismételten megkerüli a jogalkotási törvényben és az elektronikus információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket, amik az átlátható jogalkotásra, a hatástanulmány készítésének kötelezettségére és a társadalmi egyeztetésre vonatkoznak.

 A TASZ álláspontját itt elolvashatja (pdf). Ebben az álláspontban kizárólag a tartalomszabályozási kérdésekkel és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hatáskörének részterületeivel, valamint a szankciók kérdéseivel foglalkozunk. Egy 175 oldalas jogszabályjavaslatot ugyanis lehetetlenség egy hét alatt alaposan áttanulmányozni és annak minden rendelkezéséről szakmailag megalapozott álláspontot kialakítani.

A TASZ felhívja a törvényjavaslat benyújtóinak figyelmét, hogy a javaslat több ponton alkotmányellenes, sérti a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadságot. A javaslat a médiapiac működését és a szabályozási beavatkozási indokokat figyelmen kívül hagyja. A korábbi álláspontunkban megfogalmazott kritikát tudjuk csak ismételni: az, hogy minden médiatartalomra azonos szabályok vonatkoznak, szembe megy az irányadó uniós törekvésekkel. Miközben Európa a rádiós, a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó szabályok lebontására törekszik, a benyújtott törvényjavaslat olyan követelményeket (mint regisztráció) és olyan szankciókat határoz meg, amelyet sem a média jellege, sem annak hatása, sem a korlátos erőforrások nem indokolnak. Nincs olyan legitim szabályozási indok vagy cél, amely egy ilyen jogszabály megalkotására alapot szolgáltathatna.

A TASZ álláspontja szerint az iparági szereplőkkel és újságírókkal, szakmai szervezetekkel egyeztetett, koncepcionálisan új, az európai uniós irányelveknek és a mai médiapiaci helyzetnek megfelelő szabályozást kell alkotni. A törvényjavaslat a sajtó működését korlátozza: olyan tartalmi és eljárási kritériumokat vezetne be, amely jelentős visszalépés az eddig sajtószabadság szinthez képest.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szolidaritás a kijevi egyetemistákkal

A Társaság a Szabadságjogokért csatlakozik az ELTE ÁJK politológus hallgatói által kezdeményezett szolidaritási akcióhoz.

A törvény szája – bíró nem cigányozhat!

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.

A véleményt védi a jog, nem a cég érzékenységét

A Fővárosi Törvényszék pénteki elsőfokú ítélete szerint nem sértette meg a TV2 személyiségi jogait Vágó István, hanem véleményt fogalmazott meg, amikor a csatornától való távozását összefüggésbe hozta annak jobboldali elköteleződésével.