A TASZ álláspontja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatról

A TASZ álláspontja szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat több ponton is súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és sajtószabadságot.

A törvényjavaslat egyéni képviselői indítványként került benyújtásra. A Cser-Palkovics András, Menczer Erzsébet és Rogán Antal által benyújtott javaslattal a kormány ismételten megkerüli a jogalkotási törvényben és az elektronikus információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeket, amik az átlátható jogalkotásra, a hatástanulmány készítésének kötelezettségére és a társadalmi egyeztetésre vonatkoznak.

 A TASZ álláspontját itt elolvashatja (pdf). Ebben az álláspontban kizárólag a tartalomszabályozási kérdésekkel és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hatáskörének részterületeivel, valamint a szankciók kérdéseivel foglalkozunk. Egy 175 oldalas jogszabályjavaslatot ugyanis lehetetlenség egy hét alatt alaposan áttanulmányozni és annak minden rendelkezéséről szakmailag megalapozott álláspontot kialakítani.

A TASZ felhívja a törvényjavaslat benyújtóinak figyelmét, hogy a javaslat több ponton alkotmányellenes, sérti a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadságot. A javaslat a médiapiac működését és a szabályozási beavatkozási indokokat figyelmen kívül hagyja. A korábbi álláspontunkban megfogalmazott kritikát tudjuk csak ismételni: az, hogy minden médiatartalomra azonos szabályok vonatkoznak, szembe megy az irányadó uniós törekvésekkel. Miközben Európa a rádiós, a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó szabályok lebontására törekszik, a benyújtott törvényjavaslat olyan követelményeket (mint regisztráció) és olyan szankciókat határoz meg, amelyet sem a média jellege, sem annak hatása, sem a korlátos erőforrások nem indokolnak. Nincs olyan legitim szabályozási indok vagy cél, amely egy ilyen jogszabály megalkotására alapot szolgáltathatna.

A TASZ álláspontja szerint az iparági szereplőkkel és újságírókkal, szakmai szervezetekkel egyeztetett, koncepcionálisan új, az európai uniós irányelveknek és a mai médiapiaci helyzetnek megfelelő szabályozást kell alkotni. A törvényjavaslat a sajtó működését korlátozza: olyan tartalmi és eljárási kritériumokat vezetne be, amely jelentős visszalépés az eddig sajtószabadság szinthez képest.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jól döntött az uszításról a bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk, mert a sajtó nem tudósíthatott a menekülttáborokról

A menekültválság Magyarországot is elérő hulláma idején a menekülttáborok életéből, az ott uralkodó körülményekből csak azt láthattuk, amit a Kormány látni engedett; azt már nem, amit a sajtó megmutatott volna. Mivel a magyar bíróságok tehetetlennek bizonyultak a sajtószabadság korlátozásával szemben, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.