A TASZ álláspontja a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetéről II.

2016. április 19-én az Országgyűlés honlapján megjelent a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/10307. számú törvényjavaslat.

Bár ezt – törvénysértő módon – nem előzte meg társadalmi egyeztetés, a TASZ az április 5-én birtokába került tervezetet véleményezte, véleményét nyilvánosságra hozta. A TASZ által kifogásoltaknak tekintetében a tervezet az előkészítés során jelentős javuláson esett át. A törvényjavaslat egyes rendelkezései azonban alkotmányosan továbbra is igazolhatatlanok, amennyiben alapvető jogok nem szükséges, vagy nem arányos korlátozását valósítják meg. A törvényalkotás parlamenti szakaszában természetesen ezek a hibák – ahogy a korábbiak is – orvosolhatók.

A TASZ örömmel nyugtázta, hogy a kormány végül letett a végpont-végpont közötti titkosítást használó alkalmazások betiltásának, illetve használatuk vagy letöltésre kínálásuk büntetésének ötletéről. Nem akarja már a szolgáltatókat arra kötelezni, hogy az ilyen titkosítással küldött üzenetek tartalmát is bocsássák a titkosszolgálatok rendelkezésére. Ezek szerint a kormány már nem akarja törvénybe foglalni a lehetetlent, illetve a közel lehetetlent. A közelmúltban – éppen a törvénytervezet előkészítésének idején – több rendkívül népszerű alkalmazás fejlesztője jelentette be, hogy megerősíti a titkos üzenetváltás technikai lehetőségét, és bevezeti a végpont-végpont közötti titkosítást. A kormány - azon túl, hogy feleslegesen kiszolgáltatottá tette volna a polgárait - e világtrenddel ment volna szembe, ha továbbra is kitartott volna az alkalmazásszolgáltatókra vonatkozó eredetileg tervezett szabályok mellett.

A terrorizmussal szembeni fellépés érdekében lehetséges és bizonyosan szükséges is lehet korlátozni egyes szabadságjogokat. Nem szabad azonban még e cél érdekében sem a szabadságjog-korlátozásra vonatkozó alkotmányos normákat megsérteni. A terrorizmus elleni harc sem szolgálhat ürügyként a polgárok szabadságának elvonására. Csak annyiban korlátozhatók a szabadságjogok, amennyiben a korlátozások tiszteletben tartják az emberi jogi minimumkövetelményeket, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy e korlátozásokkal ne lehessen visszaélni. Minden terrorizmus elleni fellépés eszközéül bevetendő intézkedést meg kell tehát vizsgálni, hogy megfelel-e ezeknek a követelményeknek.  

A vélemény egésze innen letölthető. 


Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha nincs a TASZ, nem nyilvános a törvénytervezet

Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál.  Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.

A megfigyelések alkonya

A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat.  2015. június 1-jétől ennek vége.