Barion Pixel TASZ | A TASZ feljelentése a Meleg Méltóság Menetet ért támadások miatt

A TASZ feljelentése a Meleg Méltóság Menetet ért támadások miatt

A TASZ munkatársainak feljelentése gyülekezési szabadság megsértése és közösség elleni izgatás miatt a Meleg Méltóság Menetét ért támadások következményéül.

 

Budapesti Rendőr-főkapitányság

Budapest

Tisztelt Budapesti Rendőr-főkapitányság!

Alulírottak, dr. Dénes Balázs és dr. Pelle Andrea, mint a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai részt vettünk a 2008. július 5. napján megtartott Meleg Méltóság Menete elnevezésű felvonuláson. A rendezvény résztvevőiként feljelentést teszünk ismeretlen tettesek ellen a Btk. 228/A.§ szerinti, az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértésének bűntette, valamint a Btk. 269.§ b.) pontja szerint minősülő közösség elleni izgatás bűntette miatt az alábbiak alapján:

A Meleg Méltóság Menetének Erzsébet térről történő indulása után már az Andrássy út elején megkezdődött a felvonulók ellen irányuló gyűlölködő, mocskolódó bekiabálásokon kívül a résztvevők megdobálása. A kordonon kívülről, mindkét oldalról hajigáltak minket, a felénk dobott tárgyak amelyeket észleltünk, elsősorban tojások, folyadékkal töltött üdítős palackok, paradicsomok voltak, az úttesten láttunk széttört üvegeket, behajított kődarabokat is. Tudomásunk szerint a menet több résztvevőjét kővel is eltalálták. Amikor a menet az Andrássy úton a  Székely Mihály utca sarkára ért, a mellékutcából olyan intenzitású dobálás kezdődött meg, mely lehetetlenné tette a sértetlen áthaladást, itt mindkettőnk ruházata beszennyeződött. A dobálással párhuzamosan mindvégig mocskolódó, gyalázkodó ordibálások között vonultunk, voltak, akik kívülről rázták a kordont.

A Liszt Ferenc térhez érve érzékelhető volt, hogy itt még intenzívebb a mocskolódás és a különféle tárgyak dobálása, itt rendőri közbelépésre, könnygáz használatára is szükség volt, a későbbi híradásokból tudtuk meg, hogy az itt összegyűlt tömeg át akarta törni a kordont.

A külső Andrássy úton már kevesebb dobálást tapasztaltunk, itt inkább a verbális agresszió volt jellemző. Útközben kiderült, hogy az eredeti útvonalon nem tudunk végigmenni, mivel a Hősök terénél megtámadták a rendőröket, és tömegoszlatásra került sor, így testi épségünk megóvása érdekében alternatív útvonalat jelölt ki a rendőrség, melyen gond nélkül elértünk az 56-osok terére.

A felvonulást – különösen az Oktogonig – olyan személyek kísérték, akik magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy céljuk a Meleg Méltóság Menetének megzavarása volt, melyet erőszakos eszközökkel és félelemkeltő módon próbáltak meg elérni. Az erőszakos fellépést két ponton érzékeltük olyan megfélemlítőnek, mely a gyülekezési jog akadályozásának mértékét elérte, ez az Andrássy út és Székely Mihály utca sarkán és a Liszt Ferenc téren volt. A híradásokból később kiderült, hogy az Oktogonnál is érte olyan támadás az útvonalunkat, mely a menet megakadályozására irányult. Szintén a híradások alapján jutott tudomásunkra, hogy a Hősök terénél olyan intenzív és erőszakos támadás érte a menetet biztosító rendőröket, mely miatt tömegoszlatásra került sor, a támadás célja pedig az volt, hogy a felvonulók ott ne tudjanak áthaladni.

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 62.§ (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. A demokratikus Magyarország Alkotmánya tehát az emberi és állampolgári jogok részének tekinti mindenkinek a jogát ahhoz, hogy szabadon vegyen részt gyűléseken, felvonulásokon, tüntetéseken.

A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 1.§-a ezzel összhangban megállapítja, hogy a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.

A gyülekezési jog zavartalan gyakorlásának egyik garanciája jelenik meg a Btk. 228/A.§ törvényi tényállásában, mely szerint aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A gyülekezési jogról szóló törvény idézett rendelkezését összevetve a Btk. 228/A.§-ban meghatározott bűncselekmény törvényi tényállásával álláspontunk szerint az a következtetés vonható le, hogy nem csak az követi el a bűncselekményt, aki a gyűlés megtartását akarja megakadályozni, hanem az is, aki a gyülekezési jog zavartalan gyakorlását erőszakkal vagy fenyegetéssel gátolja, akadályozza. A bűncselekmény az akadályozás végrehajtására tett első mozzanat kifejtésével befejezetté válik.

Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése bűncselekmény tényállási eleme az erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása. Álláspontunk szerint a mocskolódás, gyalázkodás, verbális agresszió önmagában nem teszi megállapíthatóvá a bűncselekmény elkövetését, azonban amennyiben ehhez fizikai agresszió is társul, akkor az erőszak már megvalósul, illetve a tárgyak dobálásának kíséretében elhangzó mocskolódás (pl. takarodjatok!) is kimeríti a fenyegetés alkalmazását. A személy elleni erőszakos magatartással elkövetett gyülekezési jog megsértése a könnyű testi sértés okozását nem szükségszerűen foglalja magában, ez a bűncselekmény is, csakúgy, mint a garázdaság, elkövethető olyan erőszakos, támadó fellépéssel, amely még könnyű testi sértéssel sem jár. A menet résztvevői csak azért nem sérültek meg számottevően, mert a felvonulást annak teljes útvonalán nagy létszámú rendőri erők biztosították, kizárólag nekik, és nem az erőszakos magatartást tanúsítóknak köszönhető, hogy a felvonulás elért a kitűzött célpontig. A bűncselekmény befejezettségéhez egyébként sem szükséges az, hogy az elkövető ténylegesen megakadályozza a gyülekezési jog gyakorlását, elegendő az akadályozás érdekében tett első mozzanat kifejtése.

Azok pedig, akik szándékaik szerint minél szélesebb tömegeket igyekeztek rábírni arra, hogy erőszakkal akadályozzák meg a Meleg Méltóság Menetének felvonulását, amennyiben maguk nem is vettek részt a bűncselekmény elkövetésében annak felbujtói.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a véleménynyilvánítás szabadságába a tojással és más élelmiszerekkel megdobálás nem fér bele, még közszereplők esetében sem. A másik testének fizikai elérését célzó megdobás egy olyan eszközzel, mely megalázza a célpontot, már nem eltűrhető, és nem törvényes formája a vélemény kinyilvánításának. A testi megalázás, a testi integritás megsértésének eltűrése senkitől sem várható el.

A Meleg Méltóság Menete elleni támadások illetve azok előkészítése során álláspontunk szerint ismeretlen tettesek megvalósították a közösség elleni izgatás bűntettét is. A Btk. 269.§ b.) pontja szerint aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Alkotmány 61.§ (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, ez a szabadság alkotmányos alapjogként fokozott védelmet élvez, csak kivételesen, másik alapjog védelme érdekében korlátozható. Éppen ilyen alkotmányos korlátot  jelent a Btk-ban megfogalmazott közösség elleni izgatás tilalma. A gyűlöletre uszítás az a cselekmény, melynek esetében a szólásszabadság büntetőjogi korlátozása megfelel a szükségesség és arányosság elvének, tehát alkotmányosan elfogadható a beavatkozás. A bírói gyakorlatban az izgatás és az uszítás egymástól eltérő magatartásokat jelöl, az izgatás az értelemhez szól, az uszítás az érzelmekre, ösztönökre hat, mozgósít. A közösség elleni izgatás a legveszélyesebb magatartásokra terjed ki, azokra, amelyek következtében a köznyugalom, a társadalmi rend és a béke megzavarásának reális veszélye fennáll.

Nem a véleménynyilvánítási szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre, ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel, akkor, ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget.

2008. július 5-én a Liszt Ferenc téren, az Oktogonon és a Hősök terén nem spontán, hanem előzetes mozgósítás alapján, uszító felhívások hatására erőszakos cselekményekre került sor, melyek célja a lakosság eltérő szexuális orientációjú csoportjaihoz tartozók gyülekezési jogának és testi integritásának megsértése volt. A felvonuláson részt vevők ellen irányuló, testi épségüket fenyegető erőszakos cselekedet közvetlenül fenyegetett, mely csak a rendőri fellépés miatt volt elkerülhető.

A fentiek alapján kérjük, hogy rendeljenek el nyomozást a megjelölt bűncselekmények miatt. A nyomozás lefolytatására a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörét a 3/2008.(I.16.) IRM rendelet állapítja meg.

Budapest, 2008. július 14.   Tisztelettel:

                                                                dr. Dénes Balázs elnök s.k.   dr. Pelle Andrea ügyvivő

                                                                                   Társaság a Szabadságjogokért

                                                                                    1084  Budapest, Víg u. 28.

Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.