A TASZ meglátásai és szakmai követelményei a fogyatékosságügy területén
A fogyatékossággal élő személyek emberi jogai Magyarországon továbbra is súlyosan sérülnek, mivel a jogszabályi környezetet és a szolgáltatási rendszert nagyrészt az orvosi-medikális szemlélet határozza meg. Ez a megközelítés elsősorban a hiányosságokra fókuszál, és nem biztosítja kellő mértékben az önrendelkezés, a társadalmi részvétel és az egyenlő hozzáférés érvényesülését.
A fogyatékosságügyi szakpolitikák Magyarországon széttagoltak (oktatás, szociális ellátás, egészségügy, foglalkoztatás), és nem alkotnak egységes, emberi jogi modellhez igazodó, összehangolt rendszert. Ez gyengíti az ágazatok közötti koordinációt, és gyakran ellentmondásos szabályozási -, valamint finanszírozási logikához vezet.
Így szükséges a jogszabályi és szakpolitikai keretek átfogó felülvizsgálata annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének (CRPD) emberi jogi szemléletével. Ennek részeként erősíteni kell a szükségletalapú, személyre szabott szolgáltatásokat, a támogatott döntéshozatal elvi bevezetésével az önrendelkezést támogató mechanizmusokat, valamint az inkluzív oktatási és szociális rendszereket. Emellett indokolt a szakemberek képzésének fejlesztése és a szemléletformálás, hogy a gyakorlatban is érvényesüljön a fogyatékosság társadalmi és emberi jogi megközelítése.
Szükséges tehát egy egységes, emberi jogi alapú fogyatékosság-politikai keretrendszer kialakítása, amely összehangolja az ágazati szabályozásokat, és világos felelősségi, valamint számonkérési struktúrát hoz létre a CRPD végrehajtására.
Meglátásaink és javaslataink a fogyatékossággal élő személyek érdekeinek érvényesülésének megerősítésére a TASZ elmúlt 30 éves fogyatékosságügyi jogtudatosító munkája, jogsegélyszolgálati, valamint stratégiai pereskedéssel összefüggő tapasztalata alapján kerülnek bemutatásra. Ennek az anyagnak az alapjául szolgál továbbá a TASZ 2022-ben készült átfogó, a Kitagolás felülnézetből – Stratégiai újragondolásra volna szükség című jelentése, valamint az intézményi férőhelykiváltás gyakorlati megvalósulásáról készített kutatási eredményei.
