A TASZ segítségével fordult az ombudsmanhoz a Lánglovagok Egyesület

Az Alapvető jogok biztosához fordult a Lánglovagok Egyesület a rendvédelmi szervek dolgozóinak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény rendelkezései miatt. Arra kérték az ombudsmant, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a törvény alapjogokat korlátozó rendelkezéseinek megsemmisítését. A beadvány elkészítésében a TASZ is közreműködött.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény sok mindenben hasonlít a korábbi szabályozásra, ám némely jog esetében az eddigi korlátozásokhoz képest is szűkebbre szabja bizonyos alapjogok gyakorlását a rendvédelmi szervek munaktársai számára. A törvény hatálya olyan változatos hivatások tartoznak, mint az országgyűlési őrség, a TEK vagy a tűzoltóság. Az alapjog-korlátozó rendelkezések viszont mindenkire, válogatás nélkül vonatkoznak.

A szólásszabadságot például az korlátozza, hogy a törvény alapján az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra, vagyis hogy egy tűzoltó egy facebook kommentben tűzoltónak nevezheti magát, amit ráadásul nem törvény tilt, hanem közjogi szervezetszabályozó eszköz, ami formailag alaptörvény-ellenes. 

A gyülekezési joggal kapcsolatban a törvény kategorikus tilalmat ír elő arra az esetre, ha a rendezvény politikai célt szolgál, vagy ha a rendvédelmi szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas. A békés gyülekezés joga kifejezetten a széles értelemben vett politikai véleménynyilvánításra terjed ki: a nem ilyen jellegű rendezvényekre a gyülekezési törvény hatálya nem terjed ki. A politikai véleménynyilvánítás természetesen azonban nem feltétlenül pártpolitikai elköteleződést jelent, hanem a közügyeket, a mindenkit vagy adott esetben a rendvédelmi szerv tagjait érintő döntésekkel kapcsolatos közös véleménynyilvánítást foglalja magában. Amennyiben a parancsnoknak kötelező megtiltani a politikai célt szolgáló rendezvény megtartását, úgy valójában semmilyen, a gyülekezési jog által védett rendezvényt nem tarthatnak a rendvédelmi szerv tagjai. Parttalan korlátozásra ad lehetőséget az a szabály is, ami arra kötelezi a parancsnokot, hogy a közbizalom megingatására való alkalmasság esetén tiltsa meg a rendezvényt. A rendezvényen való egyenruha-viselés engedélyhez kötése szükségtelen korlátozást valósít meg. 

Az egyesületi tagság megtiltásával kapcsolatban a fentihez hasonló aggályok merülnek fel. A parancsnok önkényes döntéssel bármilyen egyesületi tagságra ráfoghatja, hogy az a szolgálattal nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Hiába köteles ugyanis írásban indokolni a tilalmat, amennyiben nincs ellene bírói jogorvoslat, a döntés szükségképpen önkényes lesz.

Mindezek alapján kértük az ombudsmant, hogy támadja meg az Alktománybíróság előtt az alapjog-korlátozó rendelkezéseket.

A beadvány itt olvasható.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Válaszolt az ombudsman

Székely László, az alapvető jogok új országgyűlési biztosa válaszolt a levelünkre, melyben korábbi beadványainkban szereplő alapjogi visszásságokra emlékeztettük. Válaszát köszönjük, és bízunk benne, hogy továbbra is alaposan megfontolja a TASZ beadványait. A válaszlevél itt olvasható.

Pontosítanunk kell az NMHH válaszközleményét

Egy hete örömmel adtuk hírül, hogy az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást azzal a bloggerrel szemben, aki Szalai Annamáriáról, az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéről obszcén fotómontázst készített és terjesztett az interneten. Az NMHH nem hagyta szó nélkül a közleményünket. A TASZ nem hagyja szó nélkül az NMHH-t.