A TASZ véleménye a Nemzeti Érzelmű Motorosok felvonulásának betiltásáról

A Budapesti Rendőr-főkapitányság mai határozatával utólag megtiltotta a holokauszt áldozataira emlékező Élet Menetével egy napra szervezett, provokatív elnevezésű „Adj gázt!” szlogenű motoros felvonulást. A rendőrségnek azonban, ha egyszer tudomásul vette, nincs törvényes lehetősége utólag betiltani a rendezvényt. A miniszterelnöki ukázon alapuló utólagos tiltás azonban nemcsak törvénytelen, hanem a legkevésbé hatékony válasz is a provokációra.

A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint a gyülekezési jog csak a békés, széles értelemben vett politikai véleménynyilvánítást védi. Azok a rendezvények, amelyek nem békések vagy amelyek célja nem politikai vélemény közös kinyilvánítása, nem tartoznak a gyülekezési jog körébe. A gyülekezési jog nem terjed ki a zaklató jellegű felvonulásokra és mások megfélemlítésére, mert az ilyen jellegű rendezvények nem békések.

A motorosok felvonulását a rendőrség a múlt héten tudomásul vette, és nics joga utólag megtiltani egy tudomásul vett rendezvényt. A miniszterelnök és a belügyminiszter ígérhet bármit, de egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy a kormány ízlésétől függjön egy rendezvény megtartása. Annál fontosabb ugyanakkor, hogy a rendőrség érvényt szerezzen a törvénynek, megvédje az állampolgárokat a provokációtól, és ha a felvonulás törvénytelenné, jogsértővé válik, akkor azt feloszlassa. 

A törvény szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és nem sértheti mások jogait és szabadságát. A törvény kimondja, hogy „ha a rendezvény résztvevőinek magatartása a rendezvény törvényességét veszélyezteti, s a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni.” Törvénytelenné válik a rendezvény, ha annak célja egy sérülékeny kisebbség rákényszerítése arra, hogy az ellenük irányuló véleményt meghallgassák. Ennek megfelelően az antiszemita motorosok felvonulása egy működő zsinagóga környékén, és az ott tartózkodó állampolgárokkal szembeni megfélemlítő, kirekesztő, gyűlöletre uszító cselekmények megvalósítása is törvénytelenné tenné a rendezvényt.

"A provokatív motoros felvonulásra nem az utólagos, politikai utasításra megszületett tilalom a megfelelő válasz, hanem a törvény szigorú betartatása a rendezvény résztvevőivel. A törvény a békés gyülekezést védi, és a rendőrség felelőssége abban áll, hogy akkor lépjen fel határozottan, amikor egy rendezvény jogsértővé válik." . mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogok programvezetője.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hogyan jelents be egy tüntetést elektronikusan?

Készítettünk egy új útmutatót, ami abban lehet az aktív polgárok segítségére, hogy hogyan lehet elektronikus úton bejelenteni a tüntetéseket az új gyülekezési törvény szabályait követve. Fontos változás, hogy 2018. október 1-től kezdve már nem lehetséges emailben bejelenteni tüntetéseket. Keressük a jogi megoldást, hogy felléphessünk azért, hogy újra egyszerűbb legyen bejelenteni a tüntetéseket. Ha addig is elektronikus úton szeretnél tüntetést (a törvény szerint: gyűlést) bejelenteni, ahhoz az alábbiakat kell tenned. (Fontos, hogy itt csak a technikai részleteket mutatjuk be, a jogi háttérről itt olvashatsz.)

Törvénysértő indokkal tiltott meg egy tüntetést a bíróság - Alkotmánybírósághoz fordultunk

Devizahitel-károsultak egy csoportja autós felvonulást tervezett a város több pontján, egyes bankfiókok, valamint a Kúria, az OTP-elnöke és a miniszterelnök háza elé. A Kúria, valamint az OTP-elnök és a miniszterelnök háza előtt vonulást Budapest Rendőr-főkapitánya megtiltotta, a tiltást pedig a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta. A TASZ szerint a tiltás indoka és helybenhagyása nem felel meg a gyülekezési törvénynek, ezért alkotmányjogi panasszal éltünk ellene.

Alapjog-sértés gyanúját veti fel a rendőrség előzetes intézkedése

Sajtóhírek és a TASZ-t megkereső diákok beszámolói alapján a február 18-ra bejelentett hallgatói demonstrációt megelőzően a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai tanúként hallgattak ki több hallgatót is az ELTE BTK-n, egyiküket pedig a rendőrkapitányságon. A kihallgatások jogalapjaként a közérdekű üzem megzavarásának előkészülete miatt ismeretlen tettesek ellen folyó büntetőeljárást jelölték meg a rendőrök, gyanújuk alapjául pedig egy „hídfoglalásról” szóló, az interneten folytatott ötletelés szolgált. A TASZ nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a fenti események alapvető szabadságjogokat érinthetnek: a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.