A TASZ vesztett az AB ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perében, a nyilvánosság nyert

A Fővárosi Ítélőtábla 2005. május 5-i tárgyalásán másodfokon, jogerősen is elutasította a Társaság a Szabadságjogokért keresetét. A TASZ 2004 novemberében perelte be az Alkotmánybíróságot közérdekű adat közlésének megtagadása miatt.

Az Ítélőtábla döntését meglepőnek tartjuk, és úgy véljük, hogy az ítélet negatívan fog hatni a magyar információszabadság-kultúrára. Az Ítélőtábla kimondta, hogy a Fővárosi Bíróság tévedett, amikor elsőfokú ítéletében úgy értékelte, hogy az Alkotmánybírósághoz beadott indítvány nem adat. Helyben hagyta azonban az Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a tekintetben, hogy az alperes Alkotmánybíróságnak nem kell kiadnia a TASZ részére a kért adatot. A másodfokú ítélet ugyanis az alkotmánybírósági indítványban szereplő véleményt, álláspontot az indítványozókkal kapcsolatba hozható adatnak, azaz személyes adatnak tekintette, mely személyes adatok nyilvánosságra hozatalához szükséges az indítványozók hozzájárulása. Ez jelen esetben hiányzott, így az Ítélőtábla döntése értelmében az adatkiadást az Alkotmánybíróság jogszerűen tagadta meg.



Ugyanakkor jogvédő és jogfejlesztő szervezetként elértük, amit ebben az ügyben célul tűztünk ki:


• Bebizonyítottuk, hogy az Alkotmánybíróság perelhető, és hogy vonatkoznak rá a közérdekű adatok tekintetében releváns jogszabályok;


• Az Alkotmánybíróság elleni perünk nyomán Holló András, a testület jelenlegi elnöke több ízben is (Kossuth Rádió – 16 óra 2004.XII.20.; Magyar Nemzet 2004. december 27.; HVG 2005. március 23.) úgy nyilatkozott, hogy készek változtatni eddigi gyakorlatukon, és a jövőben nyilvánosságra hozzák majd a közszereplők indítványait.


• Az adatvédelmi törvény 2005. június 1-én hatályba lépő módosítása a TASZ Ab-elleni pere nyomán pontosítja a közérdekű adatra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a „közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata” is nyilvános lesz a jövőben. Így már a törvény fogja kimondani, hogy az országgyűlési képviselők személyes adatainak védelme nem lehet a közérdekű adatok megismerésének akadálya.



A TASZ-nak nem az volt a perrel a célja, hogy az Alkotmánybíróságot kellemetlen helyzetbe hozza. Az Ab-t azért citáltuk bíróság elé, hogy az információszabadság határait megmutassuk, és jogi reform szervezetként a törvényhozó figyelmét ezen a peren keresztül irányítsuk rá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény hiányosságaira. A jogalkotó pedig a jogi eljárásban felmerült problémák jelentőségét megfelelően értékelte a törvénymódosításban – így a TASZ és a demokrácia az ügyből már a mai ítélettől függetlenül nyertesen került ki.


Kapcsolódó anyagok:

- AB elleni per dosszié

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.