Azok a választópolgárok, akik Magyarországon lakcímmel rendelkeznek, de tartósan külföldön dolgoznak vagy tanulnak, és ezért az országgyűlési képviselőválasztás napján sem lesznek Magyarországon, csak a külképviseleten adhatják le szavazatukat. Ez adott esetben több száz kilométeres utazást és jelentős költségterhet jelent számukra, vagy akár lehetetlenné is teheti, hogy szavazzanak. Ugyanakkor azok a választópolgárok, akik hozzájuk hasonlóan szintén külföldön lesznek a szavazás napján, de nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, olcsón, egyszerűen, kényelmesen szavazhatnak levélben. A TASZ egy külföldön dolgozó választópolgárt képviselve alkotmányjogi panasszal megtámadta a diszkriminatív szabályozást az Alkotmánybíróság előtt.
Az Országgyűlés természetesen széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási eljárás szabályainak megállapítása során, szabadon határozhatja meg azt, hogy milyen módjait teszi lehetővé a szavazásnak. Ám a törvényhozó ezt a döntési szabadságát a szabályok megalkotása során is csak az alkotmány keretei között gyakorolhatja: úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alaptörvény rendelkezéseivel ne ütközzenek, alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak. Az Országgyűlés bevezetheti vagy el is törölheti a levélben szavazás intézményét, de nem teheti ezt alapjogsértő, illetve olyan módon, amely a választópolgárok egy-egy csoportját hátrányosan megkülönbözteti.
A szabály közvetlenül érinti azt a százezres nagyságrendben munkavállalási vagy tanulási céllal külföldön tartózkodó magyar állampolgárt, akik külföldön tartózkodnak, de nem adták fel magyarországi lakóhelyüket. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének 2013 nyarán közzétett gyorsjelentése szerint a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező 18–49 éves magyar állampolgárok mintegy 7,4 százaléka tartózkodik jelenleg tartósan külföldön. Ez a becsült adat mintegy 335 000 főt jelent.
A választási visszaélés lehetőségére hivatkozva nem különböztethet a törvény a külföldön tartózkodó választópolgárok között, hiszen az egyaránt fennáll vagy nem áll fenn a magyarországi lakcímmel rendelkező és nem rendelkező választópolgárok esetében is. A visszaélés lehetősége kizárólag attól függ, hogy hasonlóan a szavazókörben megfelelő személyazonosítás után, a választás tisztaságának megóvása és a választási eljárásban való részvétel önkéntessége érdekében érvényesített eljárási garanciák mellett történő szavazáshoz, a szavazat levélben történő leadása esetén is megfelelő eljárási garanciák biztosítják-e a választási eljárás elveinek teljesülését. A választási visszaéléseket és csalásokat tehát a visszaélési lehetőségekkel szemben kidolgozott eljárási garanciákkal kell ellensúlyozni, nem pedig diszkriminatív jogkorlátozással. Amennyiben a jogalkotó ezeket a garanciákat megfelelőnek és elegendőnek tartja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazása esetében, akkor nem lehet elégtelennek tekinteni őket a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vonatkozásában. És fordítva: ha a visszaélések kiküszöbölését szolgáló garanciák elégtelenek, akkor mindkét esetben azok, tehát a magyarországi lakcímmel rendelkezők és nem rendelkezők esetében is. Ebben az esetben viszont nem az érintett alanyi kör egy részére nézve, hanem általában kellett volna eltörölnie a jogalkotónak a levélben szavazás intézményét.
Az indítvány letölthető innen.
