A választási eljárási törvény sérti a választójogot

Azok a választópolgárok, akik Magyarországon lakcímmel rendelkeznek, de tartósan külföldön dolgoznak vagy tanulnak, és ezért az országgyűlési képviselőválasztás napján sem lesznek Magyarországon, csak a külképviseleten adhatják le szavazatukat. Ez adott esetben több száz kilométeres utazást és jelentős költségterhet jelent számukra, vagy akár lehetetlenné is teheti, hogy szavazzanak. Ugyanakkor azok a választópolgárok, akik hozzájuk hasonlóan szintén külföldön lesznek a szavazás napján, de nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, olcsón, egyszerűen, kényelmesen szavazhatnak levélben. A TASZ egy külföldön dolgozó választópolgárt képviselve alkotmányjogi panasszal megtámadta a diszkriminatív szabályozást az Alkotmánybíróság előtt.

Az Országgyűlés természetesen széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási eljárás szabályainak megállapítása során, szabadon határozhatja meg azt, hogy milyen módjait teszi lehetővé a szavazásnak. Ám a törvényhozó ezt a döntési szabadságát a szabályok megalkotása során is csak az alkotmány keretei között gyakorolhatja: úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alaptörvény rendelkezéseivel ne ütközzenek, alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak. Az Országgyűlés bevezetheti vagy el is törölheti a levélben szavazás intézményét, de nem teheti ezt alapjogsértő, illetve olyan módon, amely a választópolgárok egy-egy csoportját hátrányosan megkülönbözteti.

A szabály közvetlenül érinti azt a százezres nagyságrendben munkavállalási vagy tanulási céllal külföldön tartózkodó magyar állampolgárt, akik külföldön tartózkodnak, de nem adták fel magyarországi lakóhelyüket. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének 2013 nyarán közzétett gyorsjelentése szerint a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező 18–49 éves magyar állampolgárok mintegy 7,4 százaléka tartózkodik jelenleg tartósan külföldön. Ez a becsült adat mintegy 335 000 főt jelent.

A választási visszaélés lehetőségére hivatkozva nem különböztethet a törvény a külföldön tartózkodó választópolgárok között, hiszen az egyaránt fennáll vagy nem áll fenn a magyarországi lakcímmel rendelkező és nem rendelkező választópolgárok esetében is. A visszaélés lehetősége kizárólag attól függ, hogy hasonlóan a szavazókörben megfelelő személyazonosítás után, a választás tisztaságának megóvása és a választási eljárásban való részvétel önkéntessége érdekében érvényesített eljárási garanciák mellett történő szavazáshoz, a szavazat levélben történő leadása esetén is megfelelő eljárási garanciák biztosítják-e a választási eljárás elveinek teljesülését. A választási visszaéléseket és csalásokat tehát a visszaélési lehetőségekkel szemben kidolgozott eljárási garanciákkal kell ellensúlyozni, nem pedig diszkriminatív jogkorlátozással. Amennyiben a jogalkotó ezeket a garanciákat megfelelőnek és elegendőnek tartja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazása esetében, akkor nem lehet elégtelennek tekinteni őket a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vonatkozásában. És fordítva: ha a visszaélések kiküszöbölését szolgáló garanciák elégtelenek, akkor mindkét esetben azok, tehát a magyarországi lakcímmel rendelkezők és nem rendelkezők esetében is. Ebben az esetben viszont nem az érintett alanyi kör egy részére nézve, hanem általában kellett volna eltörölnie a jogalkotónak a levélben szavazás intézményét.

Az indítvány letölthető innen.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.