A választási eljárási törvény sérti a választójogot

Azok a választópolgárok, akik Magyarországon lakcímmel rendelkeznek, de tartósan külföldön dolgoznak vagy tanulnak, és ezért az országgyűlési képviselőválasztás napján sem lesznek Magyarországon, csak a külképviseleten adhatják le szavazatukat. Ez adott esetben több száz kilométeres utazást és jelentős költségterhet jelent számukra, vagy akár lehetetlenné is teheti, hogy szavazzanak. Ugyanakkor azok a választópolgárok, akik hozzájuk hasonlóan szintén külföldön lesznek a szavazás napján, de nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, olcsón, egyszerűen, kényelmesen szavazhatnak levélben. A TASZ egy külföldön dolgozó választópolgárt képviselve alkotmányjogi panasszal megtámadta a diszkriminatív szabályozást az Alkotmánybíróság előtt.

Az Országgyűlés természetesen széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási eljárás szabályainak megállapítása során, szabadon határozhatja meg azt, hogy milyen módjait teszi lehetővé a szavazásnak. Ám a törvényhozó ezt a döntési szabadságát a szabályok megalkotása során is csak az alkotmány keretei között gyakorolhatja: úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alaptörvény rendelkezéseivel ne ütközzenek, alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak. Az Országgyűlés bevezetheti vagy el is törölheti a levélben szavazás intézményét, de nem teheti ezt alapjogsértő, illetve olyan módon, amely a választópolgárok egy-egy csoportját hátrányosan megkülönbözteti.

A szabály közvetlenül érinti azt a százezres nagyságrendben munkavállalási vagy tanulási céllal külföldön tartózkodó magyar állampolgárt, akik külföldön tartózkodnak, de nem adták fel magyarországi lakóhelyüket. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének 2013 nyarán közzétett gyorsjelentése szerint a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező 18–49 éves magyar állampolgárok mintegy 7,4 százaléka tartózkodik jelenleg tartósan külföldön. Ez a becsült adat mintegy 335 000 főt jelent.

A választási visszaélés lehetőségére hivatkozva nem különböztethet a törvény a külföldön tartózkodó választópolgárok között, hiszen az egyaránt fennáll vagy nem áll fenn a magyarországi lakcímmel rendelkező és nem rendelkező választópolgárok esetében is. A visszaélés lehetősége kizárólag attól függ, hogy hasonlóan a szavazókörben megfelelő személyazonosítás után, a választás tisztaságának megóvása és a választási eljárásban való részvétel önkéntessége érdekében érvényesített eljárási garanciák mellett történő szavazáshoz, a szavazat levélben történő leadása esetén is megfelelő eljárási garanciák biztosítják-e a választási eljárás elveinek teljesülését. A választási visszaéléseket és csalásokat tehát a visszaélési lehetőségekkel szemben kidolgozott eljárási garanciákkal kell ellensúlyozni, nem pedig diszkriminatív jogkorlátozással. Amennyiben a jogalkotó ezeket a garanciákat megfelelőnek és elegendőnek tartja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazása esetében, akkor nem lehet elégtelennek tekinteni őket a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vonatkozásában. És fordítva: ha a visszaélések kiküszöbölését szolgáló garanciák elégtelenek, akkor mindkét esetben azok, tehát a magyarországi lakcímmel rendelkezők és nem rendelkezők esetében is. Ebben az esetben viszont nem az érintett alanyi kör egy részére nézve, hanem általában kellett volna eltörölnie a jogalkotónak a levélben szavazás intézményét.

Az indítvány letölthető innen.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az AB szerint alkotmányos, hogy egyes állampolgárok egyenlőbbek másoknál

Pártvonalakon átívelő egységben támadta meg az ellenzék az Alkotmánybíróságon (AB) a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, a választópolgárok és a jelöltek jogait egyaránt sértő átalakítását. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint az ellenzék által kifogásolt új választási szabályozás ellentétes az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt. Az AB saját korábbi határozatai ellenében mégis úgy döntött: nem semmisíti meg a választópolgárok egyenlőségét semmibe vevő választási rendszert. A TASZ szerint Budapest Fővárosi Közgyűlése ezután nem tekinthető az alkotmányos demokratikus döntéshozatal intézményének.

Utazott, fizetett, nem szavazott? Perelhet!

Több választópolgár jelezte nekünk, hogy azért nem tudott egy külképviseleten szavazni, mert kimaradt a választói névjegyzékből – annak ellenére, hogy határozatban értesítették a névjegyzékbe történő felvételéről. Az így járt választópolgárok egy része jelentős útiköltséget szánt arra, hogy eljusson a szavazás helyszínére. Az őket ért anyagi kárért álláspontunk szerint kártérítés illetheti meg őket, amelyet peres eljárásban követelhetnek.

Miért nem lesz idén kampány?

A TASZ más jogvédő szervezetekkel közösen már korábban beszámolt róla, hogy a köztéri kampányolást rendező szabályozás átalakítása hogyan szűkíti azokat a felületeket, amelyeken politikai hirdetés helyezhető el. Az ezt követő fővárosi önkormányzati rendelet következtében pedig az idei kampányban gyakorlatilag nem lesz lehetőség ingyenesen vagy olcsón választási plakátokat elhelyezni.