Abszurd bírságok romák ellen: a civilek ragaszkodnak a vizsgálathoz

Papp Károly rendőrfőkapitány szerint a rendőrség nem diszkriminálja a romákat a szabálysértési bírságolási gyakorlata során, ezért nem tartja indokoltnak a civilek által javasolt munkacsoport felállítását. A civilek azonban nem tágítanak.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány válaszolt arra a levélre, amelyben hat civil szervezet civil-rendőr munkacsoport létrehozására tett javaslatot a rendőrség bírságolási gyakorlatának fejlesztése, az egyenlő bánásmód tiszteletben tartása érdekében.

Az együttműködést kezdeményező szervezetekhez, köztük a TASZ-hoz rendszeresen érkeznek panaszok roma származású állampolgárok részéről a rendőrök aránytalan és túlzó bírságolási gyakorlatával kapcsolatban. Legutóbb a Roma Sajtóközpont által összegyűjtött esetek kaptak nyilvánosságot. A civilekhez eljutó panaszok szerint sok településen a rendőrség kifejezetten utazik a romákra, és olyan apró-cseprő, jellemzően közlekedési, főleg kerékpáros szabálysértésekért büntetik őket rendszeresen, amelyekért a nem roma lakosokat nem szokták, pedig körükben is előfordulnak ugyenezek a szabálytalanságok.

Ez a gyakorlat (amit a szakirodalom etnikai profilalkotásnak nevez) a civilek szerint sérti a megbírságolt roma személyeknek az egyenlő bánásmódhoz való jogát.

A rendőrfőkapitány szerint azonban az etnikai profilalkotás nincs jelen a bírságolási gyakorlatban, ezért nem működik együtt a civilekkel a munkacsoport felállításában. A civil szervezetek újabb levelükben pontról pontra reagálnak a rendőri vezetőnek a bírságolás során megvalósuló diszkriminációt tagadó érveire.

  • Papp Károly szerint számos szabálysértési bírság kiszabásánál a rendőrnek eleve nincs mérlegelési lehetősége, mert fix mértékű bírságot kell kiszabnia. Csakhogy a jogvédők által feltárt esetek többségében nem ír elő kötelező mértékű bírságot a jogszabály.
  • A főkapitány szerint az 5 ezer és 50 ezer forint között kiszabható bírságok esetén az országos átlag 10.770 forint. A jogvédők szerint éppen a feltárt esetek, amelyekben az ország legszegényebb vidékein rendszeresen és dokumentálva büntetnek 50 ezer forintos bírsággal kisebb súlyú közlekedési szabálysértésekért, tanúskodnak arról, hogy a rendőrök gyakran másképpen járnak el, ha a szabálysértő roma.
  • A rendőrség vezetője azt állítja, hogy nem érkeznek panaszok az etnikai profilalkotás gyakorlatáról. Ehhez képest a Független Rendészeti Panasztestület több ilyen ügyet tárgyalt.

Fentiek miatt arra kérjük Papp Károlyt, ne zárkózzon el a munkacsoport felállításától. Úgy gondoljuk, a rendőr–civil együttműködésnek éppen az az értelme, hogy a vitás ügyeket tényszerűen kell feltárni és megvitatni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Kúria szerint is diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.

Gyöngyöspata-per: káosz a Kúrián

A Gyöngyöspata-per mai tárgyalásán a Kúria ítéletének indokolásában – a TASZ álláspontjával megegyezően – levezette, hogy miért volt diszkriminatív a rendőrség szabálysértési bírságolási gyakorlata a romákkal szemben. Később kiadott közleményében a Kúria tájékoztatást adott arról, hogy az indokolás téves volt, vagyis ebben a részben elutasították keresetünket.

„Rend és tisztesség” Tiszavasváriban – terjed az érpataki modell

Tiszavasvári önkormányzata együttműködési megállapodást kötött az érpataki polgármester „civil szervezetével”, mely együttműködés valós célja az érpataki modell Tiszavasváriban való terjesztése, a mélyszegénységben élő roma lakosok zaklatása, megfélemlítése folyamatos feljelentések, hatósági bejelentések tételével. A jogsértés közvetlen veszélye miatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult a TASZ.