Alapjogot vegyenek!

Budapesten körülbelül 650 térfigyelő kamera működik. A kamerás térfigyelés korlátozza az információs önrendelkezési jogunkat, a technikai megfigyelés sérti az emberi méltóságot és a magánszférát. Elgondolkodott már azon, vajon mennyit költenek az önkormányzatok az alapjogot drasztikusan korlátozó kamerák üzemeltetésére, karbantartására? Az Információszabadság Jogklinika TASZ-nál dolgozó hallgatói megszerezték a választ!

A TASZ rendelkezik budapesti önkormányzatok ráfordításainak részadataival: 2007-ben hozzávetőlegesen 874.870.100, azaz nyolcszázhetvennégymillió-nyolcszázhetvenezer-egyszáz forintot költöttek térfigyelő rendszerekre, 2008 első félévében 576.278.400 Forintot. A jogalkotó egy biztonságtechnikai lobbi csoport nyomásának engedve az alapjogok további korlátozásának lehetőségének tervezi. Természetesen további adóforintokból.
Ahogyan azt Dr. Kiss László és Dr. Kukorelli István alkotmánybírák is leírják a 35/2002. (VII. 19.) AB határozathoz fűzött különvéleményükben: „A kamerával történő megfigyelés a jogszabályok és más normák érvényesítésének költségkímélő eszköze. Ennek azonban az az ára, hogy olyan emberek is megfigyelés alá kerülnek, akik a megfigyelés legitimáló céljával (pl. személy- és közbiztonság) és a megfigyelt eseménnyel, tevékenységgel semmiféle kapcsolatban nem állnak. Emellett a megszerzett információkból következtetést lehet levonni a megfigyeltek magánszférájára, ahol a megfigyelőnek – kevés kivételtől eltekintve – már semmi keresnivalója sincs. A kamerás megfigyelés esetleg hatékony lehet, ám biztosan veszélyes, mert totális kontrollt jelenít meg.”
A térfigyelő kamerák egyre több helyen történő kihelyezése amellett, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jogot is sérti, az emberek magánszférájának egyre nagyobb mértékű beszűkülését eredményezheti és eredményezi; egy olyan állam, társadalmi berendezkedés vízióját vetíti előre, ahol a polgárokat állandóan megfigyelik és ellenőrzik. Soha nem készült olyan tudományos igényességgel megírt tanulmány, ami határozott, jól kimutatható összefüggést jelezne a térfigyelés és az eredményes bűnüldözés között. Ennek ellenére a Kormány a rendőrség mellett egy jogszabály módosítással a Közterület Felügyeletet is felhatalmazná térfigyelő rendszerek üzemeltetésére. Ezentúl a kutyáját arra nem kijelölt helyen sétáltató embereket is kamerákkal fogják keresnek majd, s közparkból letépett virág eltulajdonítása miatt induló szabálysértési eljárásban is térfigyelő rendszer felvételeire támaszkodhat majd a hatóság. A jogszabály módosításra nem is titkoltan a Közterületi-Térfigyeleti Tanácsadó Testület által kidolgozott előterjesztés alapján kerülhet sor, ha a törvényjavaslatot a Parlament elfogadja. A TASZ véleményezte a jogszabály-tervezetet. 
A térfigyelési kamerarendszerek terjesztésére, üzemeltetésére egy jól kiépült üzleti struktúra alakult ki. Eddig szakmailag egyértelműen nem bizonyított bűnmegelőzési, bűnüldözési, közbiztonsági célokat és nem utolsó sorban üzleti érdekeket kell szembeállítanunk az alkotmány által védett személyiségi jogokkal ahhoz, hogy tisztább képet kaphassunk a térfigyelési rendszer hatékonyságáról és szükségességéről.
Felmerül, hogy vajon megtérül-e az a rengeteg pénz, amelyet a kamerák felszerelésére, üzemben-tartására fordítanak az önkormányzatok; vagy miért költ az egyik önkormányzat több százmillió Forintot (az adófizetők pénzéből) meghatározott számú kamera üzemeltetésére, míg a másik önkormányzat ugyanannyi kamerát tized annyi pénzből képes működtetni. Hatékony lehet-e egy térfigyelő rendszer úgy, hogy csak bizonyos területeken, bizonyos utcákban van felszerelve kamera, nincs teljes körű megfigyelés, így ha 2 lépést tesz az esetleges bűnelkövető, máris kikerül a megfigyelő rendőr látóköréből? A térfigyelés elterjedése következtében országos szinten csökkent a bűncselekmények száma, vagy csak a kamerákkal teletűzdelt utcákban törnek fel kevesebb kocsit? Vajon a jogalkotónak olyan bűnözés elleni stratégiákat kell támogatnia, amelyekkel országos szinten lehet eredményeket elérni, vagy lokális érdekeket elősegítve a jómódú önkormányzatoknak lehetőséget biztosítani arra, hogy a területükről alapjogok korlátozása árán kiszoríthassák a deviáns elemeket? És még sorolhatnánk, oldalakon keresztül a már évekkel ezelőtt felmerülő, ám még mindig meg nem válaszolt kérdéseket a térfigyelő rendszerekre vonatkozóan.
A TASZ az elmúlt hónapokban az összes budapesti önkormányzatra kiterjedő kutatást végzett a térfigyelő kamerák anyagi hátterére, a kamerákkal kapcsolatos szerződésekre, önkormányzati költségvetésre vonatkozóan. Hogy felmerült kérdéseinkre választ kapjunk, eszközként a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogunkat használtuk, amely alapján kérdéseket tettünk fel minden egyes budapesti önkormányzatnak a térfigyelő rendszerekre vonatkozóan. A felmérésből kiderült, hogy legalább 850 millió forintnyi közpénzt költenek Budapesten térfigyelésre évente.
 A táblázatban szereplő, 2008. évre vonatkozó pénzügyi adatokat nem teljesek, mert több önkormányzat nem válaszolt: volt olyan önkormányzat, amely megjelölte az egész éves kiadásait, volt olyan, amely csak a szeptemberig tartó kiadásait, míg olyan is volt, amely az első féléves térfigyelő rendszerrel kapcsolatos kiadásait jelölte meg. A 2007. évi pénzügyi adatoknál pedig figyelembe kell venni, hogy II., VI. és VIII. kerület nem válaszolt, azt azonban tudni lehet, hogy a VI. és VIII. kerületekben nagyjából a VII. kerülettel egyező számú kamera található. A VII. kerület pedig 2007-ben 288.883.000 Forintot költött térfigyelő kamerák működtetésére és a rendszer bővítésére. Nem alaptalan az a feltételezés, hogy a teljes összeg Budapest tekintetében meghaladja az 1 milliárd forintot. (A II., VI., és VIII. kerületi önkormányzatok ellen a TASZ keresetet adott be a bíróságon.)
kerület
Hány térfigyelő kamera van a kerület-ben?
2007ben mennyit költöttek rá?
2008ban első félévében mennyit költöttek rá?
Összesen egész Budapesten mennyit költöttek rá
2007ben
2008ban
I.
-
20.950.000
22.320.000
874.870.100 ft
576.278.400ft
II.
-
-
-
III.
64
167 902 000ft
?
IV.
12
16 566 608 ft
23.939.361ft
V.
43
82 000 000 ft
85.000.000ft
VI.
-
-
-
VII.
84
288.883.000ft
I. félév: 155.770.000ft
VIII.
-
-
-
IX.
20
40 000 000 ft
Szeptember 31-ig:
24.960.000ft
X.
Nincs
0
0
XI.
-
31.196.500
29.951.780
XII.
Nincs
0
0
XIII.
37
37 724 000 ft
I. félév: 25.475.000ft
XIV.
83
74.141.000
115.133.000
XV.
-
-
-
XVI.
Nincs
0
72.000.000 (elkülönítve a 2008-as költségvetésben, de nem szereltek fel még kamerát)
XVII.
-
-
-
XVIII.
63
Nem válaszoltak
Nem válaszoltak
XIX.
18
23 632 000 ft
I. félév: 15.498.000ft
XX.
29
37 862 548 ft
36.448.791
XXI.
-
50.322.000
40.000.000
XXII.
13
3 691 000 ft
I. félév: 1.782.000 ft
Érdekességek:
-         Budapest Főváros XVI. kerületének területén nem működik térfigyelő-kamerarendszer, ennek ellenére a 2008. évi költségvetésükben 72 millió forintot különítettek el erre a célra.
-         A XI. kerület 490 ezer forintot fizet negyedévente 16 darab kamera karbantartásáért, ez azonban nem tartalmazza a munkaidőn túl történő meghibásodások elhárítását. Nem romlik el egyetlen kamera sem, a megbízási díj akkor is jár.
-          Kőbánya Önkormányzata megszüntette és leszerelte korábbi térfigyelő-rendszerét, így jelenleg nincs kamerával megfigyelt közterület.
-          Budapest Főváros V. kerülete 2008-ban 109 millió forintot költött térfigyelő kamerarendszer fenntartására.
-         Csepel Önkormányzata 20 térfigyelő kamerát üzemeltet, a telepítési pontok részletes leírásával.

A felmérést készítették: Sáling Noémi és Kaszás Dóra - az Információszbadság Jogklinika keretében

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem jogállami a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény

A Kormány 2013. november 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló T/13215. számú törvényjavaslatot, amit a parlament december 17-én el is fogadott. A törvény jelenleg kihirdetésre vár. A parlamenti vita idején a törvényjavaslat nem különösebben keltette fel a közvélemény figyelmét, elfogadása napján is csak azzal került be a hírekbe, hogy az áldozatok majd nyilvánosságra hozhatják besúgóik kilétét. A törvény azonban ennél érdekesebb rendelkezéseket is tartalmaz.

Módosították az adatvédelmi törvényt

Már a köztársasági elnök aláírására vár az adatvédelmi törvény módosítása, amely a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó számos fontos szabályt érint. Pontosították a közérdekű adat fogalmát, változtak a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívülre továbbításának szabályai. A jövőben a módosítás nyomán megtudhatjuk, hogy a közfeladatot ellátó személyek mennyit keresnek, és az Alkotmánybíróság által kifogásolt döntés-előkészítő, illetve belső használatú adatok definíció is kikerült a törvényből, hogy helyét egy a nyilvánosságot hasonlóan korlátozó szabálynak adja át.

Mégsem változnak a közúti ellenőrzés szabályai

Néhány hete jelent meg egy sajtóhír arról, hogy jogszabály módosítás készül, mely szerint a közúti ellenőrzések során a rendőrök csak nyilvánvaló jogsértés esetén állíthatják félre a forgalomból a gépjárműveket. A cikk nyomán megkérdeztük a Belügyminisztériumot e kérdéssel kapcsolatos terveikről.