Alkotmánybíróság elé kerül a kunyhóbontás ügye

A TASZ a kunyhórombolás ellen fellépő A Város Mindenkié aktivistáinak képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, mert a bíróság szerint szabálysértést követtek el, amikor a jogsértő kunyhóbontást meg akarták akadályozni, és a helyszínt nem hagyták el.

2012 márciusában a Ferencvárosi Önkormányzat lebontatta négy hajléktalan ideiglenes otthonát és használati tárgyait elszállíttatta. Tette ezt minden hatósági eljárás nélkül, vagyis a birtokvédelemről nem döntött és előzetesen nem gondoskodott az érintettek méltányos és megfelelő elhelyezéséről sem. Az elszállított tárgyakról jegyzőkönyvet, átvételi elismervényt nem adtak. Az önkormányzat hivatkozási alapja mindösszesen "szemétszedés" és aljnövényzet takarítása volt - a területen a videók alapján persze semmilyen aljnövényzet és szemét nem volt. Az ombudsman a hasonló eljárásokat több alkalommal jogsértőnek találta, s az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította a Yordanova és mások vs. Bulgária ügyben, hogy az ilyen eljárás sérti az érintettek magánélethez való jogát.

A rendőrség az aktivistákat a területről kivitte, megbilincselte és előállította, majd feljelentette. A Pesti központi Kerületi Bíróság mai napon jogerős döntése szerint amikor az aktivisták a területről nem távoztak el rendőri felszólításra, megvalósították a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértést és figyelemmel méltányolható céljukra is, figyelmeztetésben részesítette őket.

Álláspontunk az, hogy egy nyilvánvalóan önkényes és jogszerűtlen, továbbá embertelen önkormányzati intézkedés rendőri biztosítása is szükségképpen nyilvánvalóan jogellenes, ezzel szembeni passzív ellenszegülés nem lehet szabálysértés. Ezért a TASZ az AVM aktivistáival az Alkotmánybírósához és Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a döntés ellen.

Elég furcsa érve a bíróságnak, hogy nem foglalhat állást abban, hogy kunyhóbontás jogsértő-e. Ehhez a rendőrség nem asszisztálhatott volna, sőt éppen ez ellen kellett volna fellépnie – az aktivisták elleni intézkedés és a szabálysértési feljelentés helyett” – mondta a Fazekas Tamás, a TASZ ügyvédje, aki a két aktivista védelmét ellátta.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ki mondja meg, hogy mit nem szabad?

5 megyében 125 önkormányzat közösségi együttélési rendeletében találtunk a magánszférát súlyosan sértő szabályokat. 2018 végén arra kértük a vizsgált megyék kormányhivatalait, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a jogsértő rendeleti szabályok hatályon kívül helyezésére.

Megnyertük Magyarország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc önkormányzata ellen

Elsőfokon pert nyertünk a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

A Kormányhivatal totojázása miatt az ombudsman elé vittük a BAZ megyei kiszorítós rendeleteket

Borsod megyében már legalább nyolc településen léptetett életbe az önkormányzat olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk (vagyis: a miskolcról „kitelepített” romákat). Először a Kormányhivataltól kértük, hogy lépjen fel e súlyosan diszkriminatív szabályozásokkal szemben. Miután ez az út nem bizonyult hatékonynak, az ombudsmanhoz fordultunk.