Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.

Több sikeres eljárás után azt tapasztaltuk, hogy a bíróságok - bár a pénzbírságokat minden esetben eltörlik, és figyelmeztetésre mérséklik a szankciót - sokszor téves jogi érveléssel állapítják meg a tüntetők felelősségét a KRESZ megsértése miatt. A szinte szóról szóra megegyező bírósági végzések szerint ha egy korábbi, bejelentett és tudomásul vett tüntetést követően a résztvevők egy része spontán továbbvonul a helyszínről, de eközben továbbra is ugyanazért tüntet, akkor az nem tekinthető spontán gyülekezésnek. Így pedig a résztvevők nem jogosultak az úttesten vonulni, mert azzal jogellenesen akadályozzák a forgalmat.

Az ilyen tartalmú bírósági döntések alaptörvény-ellenesek, mivel a bíróság csak azt mérlegelhetné, hogy a továbbvonuló tüntetők közügyben nyilvánítanak-e véleményt. Ha igen, akkor azt spontán demonstrációként kell kezelni, amire kiterjed a gyülekezési jogi védelem. A spontán demonstrációk megtartásának ugyanis nem feltétele az “új cél”,hiszen ez a véleménynyilvánítási szabadság tartalmi alapú korlátozása lenne, ami alaptörvény-ellenes. Ráadásul az új cél felmutatása technikai értelemben sem lehetséges, hiszen a spontán, tehát előzetes szervezés nélkül létrejövő gyűléseknek éppen az a lényege, hogy nincs szervezőjük, aki a célt előre közölné.

Ezért alkotmányjogi panasz-mintát készítettünk, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki használhat, akinek szabálysértési felelősségét a bíróság a hasonlóan téves érvek mentén állapította meg. Fontos, hogy a benyújtási határidő a bíróság döntésének kézbesítésétől számított 60. (hatvanadik) nap.

Reméljük, hogy az Alkotmánybíróság az évtizedes hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a polgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságát elősegítő döntést fog hozni az ügyben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Gyülekezési jog menekülthullám idején

Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?

Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.

Emberi jogi szervezetek szólaltak föl a gyülekezési jog védelmében egy nyilvános meghallgatáson Brazíliában

November 18-án az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) tagjai, köztük a TASZ, közösen szólaltak fel a békés gyülekezéshez való jog védelmében azon a nyilvános meghallgatáson, amelyet Brazília Szövetségi Államügyészi Hivatala és a Sao Paolo állam ügyészi hivatala szervezett.

Bíróságnak kellett helyretennie a rendőrséget és a TEK-et

A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a budapesti rendőrfőkapitánynak a miniszterelnök elleni tüntetést gyakorlatilag megtiltó végzését, és jogszerűtlennek ítélte a végzés alapjául szolgáló terület-lezárást is. A TASZ üdvözli, hogy a bíróság szerint „nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani.”