Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.

Több sikeres eljárás után azt tapasztaltuk, hogy a bíróságok - bár a pénzbírságokat minden esetben eltörlik, és figyelmeztetésre mérséklik a szankciót - sokszor téves jogi érveléssel állapítják meg a tüntetők felelősségét a KRESZ megsértése miatt. A szinte szóról szóra megegyező bírósági végzések szerint ha egy korábbi, bejelentett és tudomásul vett tüntetést követően a résztvevők egy része spontán továbbvonul a helyszínről, de eközben továbbra is ugyanazért tüntet, akkor az nem tekinthető spontán gyülekezésnek. Így pedig a résztvevők nem jogosultak az úttesten vonulni, mert azzal jogellenesen akadályozzák a forgalmat.

Az ilyen tartalmú bírósági döntések alaptörvény-ellenesek, mivel a bíróság csak azt mérlegelhetné, hogy a továbbvonuló tüntetők közügyben nyilvánítanak-e véleményt. Ha igen, akkor azt spontán demonstrációként kell kezelni, amire kiterjed a gyülekezési jogi védelem. A spontán demonstrációk megtartásának ugyanis nem feltétele az “új cél”,hiszen ez a véleménynyilvánítási szabadság tartalmi alapú korlátozása lenne, ami alaptörvény-ellenes. Ráadásul az új cél felmutatása technikai értelemben sem lehetséges, hiszen a spontán, tehát előzetes szervezés nélkül létrejövő gyűléseknek éppen az a lényege, hogy nincs szervezőjük, aki a célt előre közölné.

Ezért alkotmányjogi panasz-mintát készítettünk, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki használhat, akinek szabálysértési felelősségét a bíróság a hasonlóan téves érvek mentén állapította meg. Fontos, hogy a benyújtási határidő a bíróság döntésének kézbesítésétől számított 60. (hatvanadik) nap.

Reméljük, hogy az Alkotmánybíróság az évtizedes hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a polgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságát elősegítő döntést fog hozni az ügyben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Egyetértett velünk a Kúria is: sértette a gyülekezési szabadságot a gödöllői rendelet

Még a nyáron számoltunk be arról, hogy ellentétes a gyülekezési szabadsággal az a gödöllői helyi rendelet, amelynek értelmében közterület-használati engedélyt kellett kérni a politikai rendezvények megtartásához. Október 31-én a Kúria végül megsemmisítette a jogellenes rendelkezést.

A bíróság és a sajtó: hogyan lesz egy hírből annak ellentéte?

A TASZ elnökének írása a keddi ítéletekről és azok sajtóban való megjelenítéséről.