Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.

Több sikeres eljárás után azt tapasztaltuk, hogy a bíróságok - bár a pénzbírságokat minden esetben eltörlik, és figyelmeztetésre mérséklik a szankciót - sokszor téves jogi érveléssel állapítják meg a tüntetők felelősségét a KRESZ megsértése miatt. A szinte szóról szóra megegyező bírósági végzések szerint ha egy korábbi, bejelentett és tudomásul vett tüntetést követően a résztvevők egy része spontán továbbvonul a helyszínről, de eközben továbbra is ugyanazért tüntet, akkor az nem tekinthető spontán gyülekezésnek. Így pedig a résztvevők nem jogosultak az úttesten vonulni, mert azzal jogellenesen akadályozzák a forgalmat.

Az ilyen tartalmú bírósági döntések alaptörvény-ellenesek, mivel a bíróság csak azt mérlegelhetné, hogy a továbbvonuló tüntetők közügyben nyilvánítanak-e véleményt. Ha igen, akkor azt spontán demonstrációként kell kezelni, amire kiterjed a gyülekezési jogi védelem. A spontán demonstrációk megtartásának ugyanis nem feltétele az “új cél”,hiszen ez a véleménynyilvánítási szabadság tartalmi alapú korlátozása lenne, ami alaptörvény-ellenes. Ráadásul az új cél felmutatása technikai értelemben sem lehetséges, hiszen a spontán, tehát előzetes szervezés nélkül létrejövő gyűléseknek éppen az a lényege, hogy nincs szervezőjük, aki a célt előre közölné.

Ezért alkotmányjogi panasz-mintát készítettünk, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki használhat, akinek szabálysértési felelősségét a bíróság a hasonlóan téves érvek mentén állapította meg. Fontos, hogy a benyújtási határidő a bíróság döntésének kézbesítésétől számított 60. (hatvanadik) nap.

Reméljük, hogy az Alkotmánybíróság az évtizedes hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a polgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságát elősegítő döntést fog hozni az ügyben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Kúria egyetért a TASZ-szal: a terület lezárása még nem jelenti egy tüntetés végét

Vége lehet annak a gyakorlatnak, hogy a rendőrség a TEK-kel közösen lehetetleníti el a tüntetéseket. A Kúria kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni. A rendőrség 2015-ben Angela Merkel látogatása kapcsán egy TEK által elrendelt területlezárásra hivatkozva „függesztett fel” egy Kossuth-téren zajló tüntetést. A közigazgatási bíróság a korlátozást jogszerűnek ítélte, de a Kúria most hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, és új eljárást rendelt el.

A devizahitelesek tüntetésének megtiltása önkényes volt: alkotmányjogi panasszal éltünk

A devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozat kihirdetésének idejére bejelentett tüntetést a rendőrség megtiltotta, a tiltást a bíróság pedig jóváhagyta. A tilalom indoka az volt, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a TASZ az Alkotmánybíróságtól kéri a jogsértés megállapítását.

A rendőrség nem védi meg a békés gyülekezéshez való jogot

Az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, tegnap éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.