Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket

Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.

Több sikeres eljárás után azt tapasztaltuk, hogy a bíróságok - bár a pénzbírságokat minden esetben eltörlik, és figyelmeztetésre mérséklik a szankciót - sokszor téves jogi érveléssel állapítják meg a tüntetők felelősségét a KRESZ megsértése miatt. A szinte szóról szóra megegyező bírósági végzések szerint ha egy korábbi, bejelentett és tudomásul vett tüntetést követően a résztvevők egy része spontán továbbvonul a helyszínről, de eközben továbbra is ugyanazért tüntet, akkor az nem tekinthető spontán gyülekezésnek. Így pedig a résztvevők nem jogosultak az úttesten vonulni, mert azzal jogellenesen akadályozzák a forgalmat.

Az ilyen tartalmú bírósági döntések alaptörvény-ellenesek, mivel a bíróság csak azt mérlegelhetné, hogy a továbbvonuló tüntetők közügyben nyilvánítanak-e véleményt. Ha igen, akkor azt spontán demonstrációként kell kezelni, amire kiterjed a gyülekezési jogi védelem. A spontán demonstrációk megtartásának ugyanis nem feltétele az “új cél”,hiszen ez a véleménynyilvánítási szabadság tartalmi alapú korlátozása lenne, ami alaptörvény-ellenes. Ráadásul az új cél felmutatása technikai értelemben sem lehetséges, hiszen a spontán, tehát előzetes szervezés nélkül létrejövő gyűléseknek éppen az a lényege, hogy nincs szervezőjük, aki a célt előre közölné.

Ezért alkotmányjogi panasz-mintát készítettünk, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki használhat, akinek szabálysértési felelősségét a bíróság a hasonlóan téves érvek mentén állapította meg. Fontos, hogy a benyújtási határidő a bíróság döntésének kézbesítésétől számított 60. (hatvanadik) nap.

Reméljük, hogy az Alkotmánybíróság az évtizedes hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a polgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságát elősegítő döntést fog hozni az ügyben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ feljelentése a Meleg Méltóság Menetet ért támadások miatt

A TASZ munkatársainak feljelentése gyülekezési szabadság megsértése és közösség elleni izgatás miatt a Meleg Méltóság Menetét ért támadások következményéül.

Meghívó sajtótájékoztatóra

Tisztelettel meghívjuk Önt a 2006. szeptemberi és október 23-ai rendőri fellépés tanulságairól tartott sajtótájékoztatónkra.

Hogyan jelents be egy tüntetést elektronikusan?

Készítettünk egy új útmutatót, ami abban lehet az aktív polgárok segítségére, hogy hogyan lehet elektronikus úton bejelenteni a tüntetéseket az új gyülekezési törvény szabályait követve. Fontos változás, hogy 2018. október 1-től kezdve már nem lehetséges emailben bejelenteni tüntetéseket. Keressük a jogi megoldást, hogy felléphessünk azért, hogy újra egyszerűbb legyen bejelenteni a tüntetéseket. Ha addig is elektronikus úton szeretnél tüntetést (a törvény szerint: gyűlést) bejelenteni, ahhoz az alábbiakat kell tenned. (Fontos, hogy itt csak a technikai részleteket mutatjuk be, a jogi háttérről itt olvashatsz.)