Alkotmányellenes kirívóan közösségellenes magatartásért bírságolni

Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében az önkormányzatok már nem bírságolhatnak olyan cselekményekért, amelyeket rendeletben ’kirívóan közösségellenes’ magatartásnak nyilvánítottak. A TASZ levélben kéri a minisztert és a kormányhivatalokat, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat ezeknek a rendeleteknek a hatályon kívül helyezésére. A TASZ továbbá szabadon felhasználható iratmintával segíti azokat az állampolgárokat, akiket az önkormányzatok a fentiek ellenére megbírságolnak.

Az Alkotmánybíróság (AB) november 12-én meghozott 38/2012. (XI. 14.) határozata (II/1477/2012.) hatályon kívül helyezte az önkormányzati törvénynek azt a rendelkezését, amely alapján a helyi képviselő-testületek rendeletben akár 50.000 Ft-os helyszíni bírsággal, illetve 150.000 Ft-os pénzbírsággal sújtható kirívóan közösségellenes magatartásokat határozhattak meg.

Az önkormányzatok 2012. április 15-e óta lényegében a korábbi szabálysértési rendeletek helyett alkothattak ilyen rendeleteket, számos önkormányzat élt is ezzel a lehetőséggel. Van például olyan önkormányzat, amely büntetni rendelte az este 10 óra utáni csoportos szabadidőtöltést, az éjfél utáni kerti összejövetelt, a szökőkútban fürdést vagy a galambetetést.

Az AB döntés következményeként a helyi önkormányzatok 2012. november 15. óta nem alkothatnak ilyen rendeleteket,  az eddig születetteket pedig a képviselő-testületeknek november 15-ével hatályon kívül kell helyezniük (a rendeletek az AB döntésével nem válnak automatikusan hatálytalanná). Ahol ez nem történt még meg, ott november 15. óta súlyosan alkotmányellenes állapot áll fenn.

A Pest Megyei Kormányhivatal a vonatkozó vecsési rendelet kapcsán törvényességi felügyeleti intézkedést kérő levelünkre írt válaszában ugyanezt az álláspontot képviseli.

Annak érdekében, hogy a helyzet mielőbb rendeződjön, levelet írtunk Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, továbbá valamennyi Kormányhivatalnak, kérve, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a rendeletek haladéktalan hatályon kívül helyezésére.

A helyzet rendezéséért Ön is tehet! Küldjön Ön is levelet a helyi önkormányzat képviselő-testületének, hogy településén mielőbb hatályon kívül helyezzék az alaptörvény-ellenes jogszabályt!

És mit tehet az, akit kirívóan közösségellenes magatartás miatt, önkormányzati rendelet alapján pénzbírsággal sújtanak 2012. november 15. után? A TASZ szerint senkit sem érhet joghátrány addig sem, amíg az önkormányzatok hatályon kívül nem helyezik a szóban forgó rendeleteiket, ezért az érintetteknek azt javasoljuk, hogy ne fizessék be a bírságot, és támadják meg a határozatot bíróságon.

A bírságot kiszabó határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, azonban lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát (az eljárás illetékmentes). A keresetlevélben - hivatkozva az Alkotmánybíróság döntésére - kérni kell a bíróságtól, hogy kezdeményezze a Kúria eljárását az önkormányzati rendelet felülvizsgálata érdekében. Egyben kérni kell a bírság végrehajtásának felfüggesztését is, mert a felülvizsgálatnak nincs halasztó hatálya a végrehajtásra. Ha élni szeretne ezzel a lehetőséggel, használja keresetlevél-mintánkat !

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

A szegregációra feljogosító rendelettervezet az állam világnézeti semlegességét is sérti

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) véleményezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) készülő rendelettervezetét, amely a szegregáció lehetőségét teremti meg. A Minisztériumnak megküldött álláspontunk szerint a világnézeti meggyőződésen alapuló szegregáció három okból is jogellenes: sérti az állam világnézeti semlegességét; alapjogok gyakorlása illetve alkotmányos értékek érvényre juttatása érdekében szükségtelen, valamint nem biztosítható az önkéntessége.

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.