Alkotmányellenes kirívóan közösségellenes magatartásért bírságolni

Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében az önkormányzatok már nem bírságolhatnak olyan cselekményekért, amelyeket rendeletben ’kirívóan közösségellenes’ magatartásnak nyilvánítottak. A TASZ levélben kéri a minisztert és a kormányhivatalokat, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat ezeknek a rendeleteknek a hatályon kívül helyezésére. A TASZ továbbá szabadon felhasználható iratmintával segíti azokat az állampolgárokat, akiket az önkormányzatok a fentiek ellenére megbírságolnak.

Az Alkotmánybíróság (AB) november 12-én meghozott 38/2012. (XI. 14.) határozata (II/1477/2012.) hatályon kívül helyezte az önkormányzati törvénynek azt a rendelkezését, amely alapján a helyi képviselő-testületek rendeletben akár 50.000 Ft-os helyszíni bírsággal, illetve 150.000 Ft-os pénzbírsággal sújtható kirívóan közösségellenes magatartásokat határozhattak meg.

Az önkormányzatok 2012. április 15-e óta lényegében a korábbi szabálysértési rendeletek helyett alkothattak ilyen rendeleteket, számos önkormányzat élt is ezzel a lehetőséggel. Van például olyan önkormányzat, amely büntetni rendelte az este 10 óra utáni csoportos szabadidőtöltést, az éjfél utáni kerti összejövetelt, a szökőkútban fürdést vagy a galambetetést.

Az AB döntés következményeként a helyi önkormányzatok 2012. november 15. óta nem alkothatnak ilyen rendeleteket,  az eddig születetteket pedig a képviselő-testületeknek november 15-ével hatályon kívül kell helyezniük (a rendeletek az AB döntésével nem válnak automatikusan hatálytalanná). Ahol ez nem történt még meg, ott november 15. óta súlyosan alkotmányellenes állapot áll fenn.

A Pest Megyei Kormányhivatal a vonatkozó vecsési rendelet kapcsán törvényességi felügyeleti intézkedést kérő levelünkre írt válaszában ugyanezt az álláspontot képviseli.

Annak érdekében, hogy a helyzet mielőbb rendeződjön, levelet írtunk Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, továbbá valamennyi Kormányhivatalnak, kérve, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a rendeletek haladéktalan hatályon kívül helyezésére.

A helyzet rendezéséért Ön is tehet! Küldjön Ön is levelet a helyi önkormányzat képviselő-testületének, hogy településén mielőbb hatályon kívül helyezzék az alaptörvény-ellenes jogszabályt!

És mit tehet az, akit kirívóan közösségellenes magatartás miatt, önkormányzati rendelet alapján pénzbírsággal sújtanak 2012. november 15. után? A TASZ szerint senkit sem érhet joghátrány addig sem, amíg az önkormányzatok hatályon kívül nem helyezik a szóban forgó rendeleteiket, ezért az érintetteknek azt javasoljuk, hogy ne fizessék be a bírságot, és támadják meg a határozatot bíróságon.

A bírságot kiszabó határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség, azonban lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát (az eljárás illetékmentes). A keresetlevélben - hivatkozva az Alkotmánybíróság döntésére - kérni kell a bíróságtól, hogy kezdeményezze a Kúria eljárását az önkormányzati rendelet felülvizsgálata érdekében. Egyben kérni kell a bírság végrehajtásának felfüggesztését is, mert a felülvizsgálatnak nincs halasztó hatálya a végrehajtásra. Ha élni szeretne ezzel a lehetőséggel, használja keresetlevél-mintánkat !

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Valós problémamegoldás helyett a kormánypártok megreguláznák a mélyszegénységben élőket

Ha sokat hiányzik a gyerek az iskolából, az utána a családnak járó családi pótlék nyújtását határidő és a határozatra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség nélkül felfüggesztenék. A nagy valószínűséggel alkotmányellenes, Fideszes képviselők által jegyzett kapcsolódó módosító javaslatot az eredeti törvénymódosító javaslatot előterjesztő kormánypárti képviselők is támogatják. Kósa Lajos és Soltész Miklós eredeti javaslata értelmében a családi pótlék feletti rendelkezési jogot vonták volna meg ideiglenesen a szülőktől: eseti gondnok döntötte volna el, hogy mire lehet természetben költeni a havi állami támogatást. A TASZ álláspontja szerint a mélyszegénységben élő embereket, így a közöttük felülreprezentált romákat rendkívül hátrányosan érintő, őket megregulázni kívánó, a romákkal szembeni sztereotípiákat erősítő, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül született törvényjavaslat nem más, mint demagóg tüneti kezelés, amely éppenséggel csak az iskolai hiányzások mögötti valós problémákra nem kínál megoldást, ellenben lényegesen megnehezítheti számos, egyébként is komoly megélhetési gonddal küzdő ember életét.

KISOKOS: Gyűlöletbűncselekmények áldozatainak

Az alábbi kiadványunk gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban:

Rendőrségi túlkapás miatt marasztalták el Strasbourgban Magyarországot

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma hozta nyilvánosságra egy roma kérelmező brutális rendőri intézkedés miatt Magyarország ellen indított ügyében kivételes gyorsasággal meghozott ítéletét. A döntés értelmében a magyar állam megsértette a megalázó bánásmód tilalmát. Az ügyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Romaprogramja tárta fel, majd az Európai Roma Jogok Központjával (ERRC) közösen vitte a strasbourgi bíróság elé.

Az ítélet, amely 2012. szeptember 26-án jogerőre emelkedett, magyar nyelven itt olvasható.