Álláspontunk az e-kártyáról

A kormany.hu-n megjelentek szerint új elektronikus személyi igazolvány bevezetését tervezi jövő januártól a kormány, amely szükségtelenné tenné a TAJ-kártyát, az adóigazolványt, de akár közlekedési bérletként is szolgálhatna. Az új igazolvány biometrikus adatot is tartalmazó chipje a személyazonosításon kívül más funkcióra is alkalmassá tenné a kártyát, ide kerülhet például az elektronikus közigazgatási eljárások igénybevételéhez szükséges elektronikus aláírás is. A javaslat szól arról is, hogy az egy adott személyt érintő, különböző nyilvántartásokban (idegenrendészeti, lakcímnyilvántartó, adóhivatal, társadalombiztosítás, közlekedésrendészet, rendőrségi) szereplő adatokat a korábbinál egyszerűbben összekapcsolhatóvá kell tenni. 
A TASZ elvileg is ellenez minden olyan intézkedést, amely a hatékonyság vagy a hivatali kényelem indokával az állam információs hatalmának kiterjesztését valósítja meg. A tervezett intézkedések álláspontunk szerint szembemennek az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvével, a célhozkötöttséggel, relativizálják a személyes adatok továbbításának és a különböző célú adatkezelések összekapcsolásának főszabályszerű tilalmát, és áttörik az univerzális azonosító tilalmát, mindezzel pedig megkérdőjelezik az osztott információs rendszerek doktrínáját. Ez utóbbi pedig a polgárok információs autonómiájának fontos garanciája, amelyet jelenleg éppen erősíteni, mint megszüntetni lenne szükséges. 
A TASZ álláspontja szerint a törvényjavaslat teljes mértékben tagadja az alapvető adatvédelmi elveket és ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. A javaslat esetleges elfogadása esetén az első rosta Áder János köztársasági elnök lehet, aki ideje, hogy legalább ebben a rendkívül kirívó helyzetben éljen az alkotmányossági vétó lehetőségével. Amennyiben ezt nem teszi, akkor az Alapvető Jogok Biztosának feladata, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. 
A TASZ részletes álláspontja, amelyet a Belügyminisztéiumnak eljuttatott, innen tölthető le.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Második figyelmeztetés

Uniós eljárás indul a az adatvédelmi biztos elmozdítása miatt az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizotttság és a Társaság a Szabadságjogokért közös fellépése nyomán

BRFK perdosszié

2004 májusában nyolcvan kérdésből álló kérdőívvel fordultunk az egyes budapesti kerületek rendőrkapitányaihoz. A kérdések a közterületi kamerás térfigyelő rendszerek telepítésére, technikai feltételeire, jogi, ill. gazdasági hátterére, a lakosság hozzáállására, a rendszerek ellenőrzésére, a személyzetére és a személyzet képzésére vonatkoztak.

Európai Uniós irányelv született a telekommunikációs adatok rögzítéséről

2006. február 21-én, kedden pont került a több mint másfél éve húzódó folyamat végére: az Európai Unió irányelvet fogadott el az adatrögzítésről. A szabály szerint a tagállamok telekommunikációs szolgáltatói 6 és 24 hónap közötti időtartamra kötelesek megőrizni a különféle telekommunikációs adatainkat, az így nyert információktól a terrorizmus és bűnözés elleni harc hatékonyságának növekedését várják.