Anomáliák, avagy hibák a Mátrixban

Az elmúlt hét legviccesebb TASZ-közeli történeteiből kettő áll alant. NBH-s postások? Utólagos végrehajtás? Smith ügynök a Mátrixból csak ingatná a fejét, mennyi szoftverhiba van a rendszerben…

1. A TASZ mint kiváncsi és az információszabadság iránt elkötelezett szervezet nemrégiben azt kérdezte egy közérdekű adatos levélben a Miniszterelnöki Hivataltól, hogy hogyan is áll a Titoktörvény tervezetének ügye.

Figyeljünk, Miniszterelnöki Hivatal, Titoktörvény.



A törvényes határidőn, 8 napon belül adatközlést megtagadó választ nem kaptunk, izgatottan vártuk hát, mi is történhet Titoktörvény-ügyben… Két héttel levelünk postára adása után cseng a kaputelefon a TASZ irodájában, és szól a kemény, közegi hang: „Nemzetbiztonsági Hivatal”. Az irodában éppen csupa lánglelkű jogvédő lány-asszony tartózkodott, akik azonnal felesküdtek egy gyorsan előkapott TASZ-pecsétre meg az Alkotmányra, hogy márpedig NBH-s a TASZ-irodába bebocsátást nem nyerhet. A nemzetbiztonság két marcona, sötét zakós ügynöke már a folyosón villantja igazolványát, és közlik, hogy ők a választ hozták titoktörvény-ügyben.


Jó, nem? Két NBH-s, mint postás. Azóta is törjük a fejünket, vajon miért az NBH-ra bízta a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája (a két intézménynek hivatalosan nem sok köze van egymáshoz) válaszának kézbesítését, és vajon jó-e az, hogy két képzett védője a nemzet biztonságának kézbesítői feladatokat lát el? Bár ha jobban belegondolunk, ki más lehetne jobban otthon titokügyben, mint a titkosszolgák… Kár hogy nem őket, hanem a MeH-et kérdeztük.


2. Hogy a Legfelsőbb Bíróság TASZ vs. Közlönykiadó ügyében hozott felülvizsgálati döntéséről és az egész eljárásról mit gondolunk, megírtuk a múlt héten. Hogy a sajtó hatalom, tudtuk, de hogy ekkora… Az Élet és Irodalomban megjelent cikkünkben szerepelt egy olyan, a valóságnak teljes mértékben megfelelő bekezdés, mely szerint „…A TASZ ezúttal is bízott abban, hogy a végrehajtási eljárás sikeres lesz. Nem lett az. A jogerős ítéletek végrehajtására hazánkban főszabályként nincs halasztó hatállyal a felülvizsgálati kérelem. A TASZ képviselőinek nincs tudomása arról, hogy ez ebben az ügyben másképp lett volna, vagy hogy a Magyar Hivatalos Közlönykiadó akár csak kérte is volna a végrehajtás halasztását, de a 2006 márciusától 2006. október végéig eltelt mintegy fél év mégsem volt elég ahhoz, hogy az MHK ajtaján kopogtasson a végrehajtó...”


Míly bűnös is a jogvédő lélek. Képesek voltunk feltételezni, hogy pusztán az a tény, hogy a Miniszterelnöki Hivatal egy cége ellen kértünk végrehajtást, kissé lassítja az ügymenetet. De a jelek szerint dehogy, sőt gyorsítja, igaz, lehet hogy csak utólag… December 7-én kaptunk ugyanis egy levelet a bíróságtól, melyben arról értesítenek bennünket, hogy november 2-án 250.000-, forintra büntették a Közlönykiadót, amiért nem teljesítette a jogerős ítéletet. De jó!


Kár, hogy november 2-án már egy hónapja, október 4-én megszületett az LB döntése arról, mégsem járnak nekünk az adatok, és erről október 16-án már a Fővárosi Bíróság is tudott, sőt október 31-én már a TASZ is, de jelek szerint a Pesti Központi kerületi Bíróság végrehajtás ügyében intézkedő munkatársai nem… De a legnagyobb kár az, hogy az ÉS cikke december 1-én jelent meg, a végrehajtási bírságról értesítő levélkét pedig csak december 4-én adták postára.


Bár az is lehet, hogy paranoiásak vagyunk, és alaptalanul gondoljuk azt, hogy cikkünk nyomán kellett volna utólag valami jó kis soha ki nem szabott végrehajtási bírságot kiszabottnak tüntetni fel. November 2-a és december 7-e között végül is nem telt el olyan sok idő, meg hát a PKKB és a TASZ iroda nincs is olyan közel egymáshoz. Egyáltalán nem biztos például, hogy Teknőc Ernő, a küldönc a dr. Bubóból teljesíteni tudta volna 5 hét alatt azt az öt villamosmegállót.


Bár ha jobban meggonduljuk, a bíróság szólhatott volna az NBH postásainak is.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Új Ptk.: megismerhetetlenek lesznek a közpénzes szerződések

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári Törvénykönyv is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát. A három civil szervezet szerint az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az Országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.

Profitorientált információszabadság?

A Kormánynak a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényjavaslata kiszámíthatatlanná teszi az állam átlátható működését biztosító közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot. A Javaslat egy 2003-ban elfogadott, elavult és hamarosan módosításra kerülő irányelv átültetését célozza. A TASZ és a K-Monitor Iroda az előterjesztés visszavonását kéri a jogalkotótól.

Nyílt levél Fellegi Tamás részére a közérdekű adatok megismerhetőségéről

Olvassa el a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös nyílt levelét, melyet az állami működés átláthatósága érekében küldünk el Fellegi Tamás részére.