Átlátható döntések és hiteles tájékoztatás kell az oltásba vetett bizalom növeléséhez

Jelenlegi tudásunk szerint a tömeges oltás az egyetlen módja annak, hogy felszabadulhassunk a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések alól, és azok is biztonságban lehessenek, akik valamiért nem olthatók. Éppen ezért az eddigi tudományos tapasztalatokra alapozva mindenkit arra buzdítunk, hogy oltassa be magát, ha elérhető válik számára olyan oltás, ami megbízható és hatásos. Ahhoz azonban, hogy az oltással kapcsolatban tudatos és tájékozott döntést hozhassunk, a kormánynak végre átláthatóan kellene kommunikálnia a vakcinákról, az oltási tervről és a regisztrációról.

A kormány kiemelt feladata, hogy a járványhelyzetben a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme és az egészségük megőrzése érdekében. Emellett arról is gondoskodnia kell, hogy a jelenlegi szabadságjog-korlátozó intézkedéseket minél előbb meg lehessen szüntetni. Mindkettőhöz szükséges, hogy megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre biztonságos és hatékony oltás az állampolgárok számára.

Az állam feladata emellett az is, hogy mindent megtegyen azért, hogy az állampolgárok legalább a nyájimmunitáshoz szükséges arányban beoltassák magukat. Ez alapvetően két módon érhető el: az állampolgárok meggyőzésével az oltás szükségességéről, vagy az oltás kötelezővé tételével. Ha meggyőzéssel elérhető, hogy elég ember oltassa be magát, akkor nem szabad jogkorlátozással kikényszeríteni azt. Ezzel nemcsak azok számára garantálható a védettség, akik egészségügyi okból nem adathatják be az oltást, hanem azok számára is, akik lelkiismereti okból utasítják azt vissza. Az állam feladata tehát az, hogy az állampolgárok meggyőzésével érje el a szükséges átoltottságot.

Az oltási hajlandóság növelésére a kormánynak többféle eszköz áll rendelkezésre. Az első mindenekelőtt a tájékoztatás. Ennek a tájékoztatásnak minden állampolgár számára hozzáférhetőnek, közérthetőnek és megbízhatónak kell lennie. Azaz mindenkihez el kell jutnia az oltásokkal kapcsolatos információnak olyan formában, hogy választ adjon a felmerülő kérdésekre, kétségekre. A tájékoztatásnak tehát egyszerre kell szakmailag helytállónak, és mindenki számára érthetőnek lennie, mert csak ezzel érhető el, hogy csökkenjen az oltással szemben tapasztalható jelenlegi bizalmatlanság.

Az oltási hajlandóság fokozható azzal is, ha a kormány az oltáshoz előnyöket vagy ösztönzőket társít. Ez viszont mindenképpen jogegyenlőtlenséghez vezet a beoltottak és a beoltatlanok között (erről részletesen lásd a vakcinaútlevélről szóló részt), tehát arról is gondoskodni kell, hogy a különbségtétel ne váljon jogellenessé. Az ebből fakadó társadalmi feszültség pedig úgy csökkenthető, hogy elsősorban meg kell győzni az oltás fontosságáról az embereket, és legfeljebb másodsorban lehet szó az oltáshoz fűződő előnyök és ösztönzők bevezetéséről.

Ahhoz, hogy az állampolgárok önkéntes, tájékozott döntés után maguk kérjék az oltás beadását, helyre kell állítani az oltóanyagokba, illetve az oltási programba vetett bizalmat. Ez a közérthető, hiteles tájékoztatás mellett azzal érhető el, ha a kormány oltással kapcsolatos intézkedései átláthatóak, szakmailag megalapozottak, és nem válik (párt)politikai üggyé egy adott vakcina választása vagy elutasítása.

A bizalom kiépítése ugyanis különös jelentőséget kap akkor, amikor több különböző vakcina válik elérhetővé. A magyar hatóságnak megvan a jogi lehetősége arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökségtől függetlenül, saját hatáskörében adjon ki oltóanyagra engedélyt, sőt a kormány bevezette az oltóanyag egyszerűsített, szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó engedélyezésnek lehetőségét is. Az egyszerűsített engedélyezés mellett szól, hogy így gyorsabban hozzáférhetünk az oltáshoz, de alááshatja az oltásba vetett bizalmat a különutas eljárás, ráadásul előfordulhat, hogy ezeket az oltásokat nemzetközileg nem ismerik majd el. Lehetséges például, hogy az EU-ban nem engedélyezett szerrel oltott állampolgárokra továbbra is utazási korlátozások fognak vonatkozni. Ilyenkor az állam kiemelt feladata erről tájékoztatni az adott oltást választókat.

Ha a magyar hatóság él az oltóanyag könnyített engedélyezésével, a bizalomépítés szempontjából kulcskérdéssé válik az engedélyezési folyamat átláthatósága és szakmai megalapozottsága, azaz az engedélyezési folyamat minden szakaszának transzparensnek kell lennie. Ezért azért fontos, mert ha bármelyik Magyarországon engedélyezett oltóanyaggal szemben bizalmatlanság alakul ki, az alááshatja a védőoltásokba vetett általános bizalmat is.

Sajnos a kormány eddigi lépéseivel nemhogy építette, inkább aláásta a társadalom bizalmát a tudományos eredményekben és ezzel együtt a koronavírus védőoltásokban. Szerintünk a legnagyobb problémát az jelenti, hogy

  • nem tették közzé az oltási tervet, így csak részlegesen ismerhető meg, hogy milyen sorrendben tervezik az egyes társadalmi csoportok beoltását,
  • megtévesztően kommunikálnak az oltások hozzáférhetőségéről,

  • az egyes vakcinák engedélyezési folyamata pedig nem nyilvános, és a kormánytagok is ellentmondásosan kommunikálnak ezekről.

Emellett külön problémát jelent a vakcinaregisztráció kérdése. A kormány 2020. december 8-án tette elérhetővé a vakcinainfo.gov.hu nevű oldalt, de még 2021. február elején sem világos, hogy pontosan mi a regisztráció célja, emiatt pedig az adatok kezelésének jogszerűsége is kétségeket hagy maga után. Nem világos az sem, hogy kötelező-e a kapcsolattartási adatok megadása, ezeket milyen célra használják fel, illetve jár-e hátrányos következménnyel, ha a regisztráló nem adja meg ezeket az adatokat.

A kormány a kezdetekkor azt hangoztatta, hogy a regisztráció önkéntes és célja az igényfelmérés. Ha ez valóban így van, az oldal hatásossága megkérdőjelezhető, jogi szempontból azonban nem jelent problémát. Más a helyzet viszont akkor, ha a regisztráció valóban segíti a hozzájutást az oltáshoz vagy akár kifejezetten feltétele annak.

Szerintünk – bár az értelme vitatható – jogi szempontból elfogadható lehet a regisztrációt az oltás feltételéül szabni. Ez azonban csak akkor lehet jogszerű, ha megfelel az alábbi követelményeknek:

  • egyértelmű a regisztráció célja, tehát az, hogy a regisztráció pontosan milyen következményekkel jár, és a nem regisztrálókra milyen szabályok vonatkoznak,

  • egyértelmű, hogyan viszonyul egymáshoz a regisztráció és az oltási terv,

  • mindenki egyenlően hozzáférhet a regisztrációs felülethez, köztük a hátrányosabb helyzetű csoportok is,

  • és egyértelmű az adatkezelés célja, azaz világos, hogy miért gyűjtik a regisztrálók adatait, kinek és miért adját át és ez hogyan szolgálja az oltáshoz való hozzáférést. Annak is egyértelműnek kell lennie, hogy szükség van-e a kapcsolattartási adatokra, és ha igen, ki és milyen célból gyűjti őket.

Ha a kormány a regisztrációt az oltás feltételéül szabja, akkor meg kell teremteni az adatkezelés jogalapját is. Ebben az esetben ugyanis a regisztráció elveszti önkéntes jellegét, mert annak, aki be akarja magát oltatni, muszáj lesz regisztrálnia. Személyes adatot viszont az állam csak az érintett önkéntes, tájékozott és határozott hozzájárulásával kezelhet, ennek hiányában külön jogszabályra van szükség, ami felhatalmazza a kormányt az adatkezelésre. Ez mindeddig nem történt meg.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közérdekű adatokért pereljük a Pest Megyei Kórházat

A TASZ keresetet nyújtott be a bírósághoz a Pest Megyer Flór Ferenc Kórház ellen annak érdekében, hogy ügyfele hozzájusson az általa kért közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz.

Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása. A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.