Átlátható döntések és hiteles tájékoztatás kell az oltásba vetett bizalom növeléséhez

A koronavírus általános kérdéseiről innen tájékozódhatsz, az oltással kapcsolatos anyagaikat pedig ezen az oldalon gyűjtöttük össze: tasz.hu/koronavirus-vedooltasok.

Utolsó frissítés ideje: 2021. február 4.

A kormány kiemelt feladata, hogy a járványhelyzetben a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme és az egészségük megőrzése érdekében. Emellett arról is gondoskodnia kell, hogy a jelenlegi szabadságjog-korlátozó intézkedéseket minél előbb meg lehessen szüntetni. Mindkettőhöz szükséges, hogy megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre biztonságos és hatékony oltás az állampolgárok számára.

Az állam feladata emellett az is, hogy mindent megtegyen azért, hogy az állampolgárok legalább a nyájimmunitáshoz szükséges arányban beoltassák magukat. Ez alapvetően két módon érhető el: az állampolgárok meggyőzésével az oltás szükségességéről, vagy az oltás kötelezővé tételével. Ha meggyőzéssel elérhető, hogy elég ember oltassa be magát, akkor nem szabad jogkorlátozással kikényszeríteni azt. Ezzel nemcsak azok számára garantálható a védettség, akik egészségügyi okból nem adathatják be az oltást, hanem azok számára is, akik lelkiismereti okból utasítják azt vissza. Az állam feladata tehát az, hogy az állampolgárok meggyőzésével érje el a szükséges átoltottságot.

Az oltási hajlandóság növelésére a kormánynak többféle eszköz áll rendelkezésre. Az első mindenekelőtt a tájékoztatás. Ennek
a tájékoztatásnak minden állampolgár számára hozzáférhetőnek,
közérthetőnek és megbízhatónak kell lennie. Azaz mindenkihez el kell
jutnia az oltásokkal kapcsolatos információnak olyan formában, hogy
választ adjon a felmerülő kérdésekre, kétségekre. A tájékoztatásnak
tehát egyszerre kell szakmailag helytállónak, és mindenki számára
érthetőnek lennie, mert csak ezzel érhető el, hogy csökkenjen az
oltással szemben tapasztalható jelenlegi bizalmatlanság.

Az oltási hajlandóság fokozható azzal is, ha a kormány az oltáshoz előnyöket vagy ösztönzőket társít.
Ez viszont mindenképpen jogegyenlőtlenséghez vezet a beoltottak és a
beoltatlanok között (erről részletesen lásd a vakcinaútlevélről szóló
részt), tehát arról is gondoskodni kell, hogy a különbségtétel ne váljon
jogellenessé. Az ebből fakadó társadalmi feszültség pedig úgy
csökkenthető, hogy elsősorban meg kell győzni az oltás fontosságáról
az embereket, és legfeljebb másodsorban lehet szó az oltáshoz fűződő
előnyök és ösztönzők bevezetéséről.

Ahhoz, hogy az állampolgárok önkéntes, tájékozott döntés
után maguk kérjék az oltás beadását, helyre kell állítani az
oltóanyagokba, illetve az oltási programba vetett bizalmat. Ez a
közérthető, hiteles tájékoztatás mellett azzal érhető el, ha a kormány
oltással kapcsolatos intézkedései átláthatóak, szakmailag
megalapozottak, és nem válik (párt)politikai üggyé egy adott vakcina
választása vagy elutasítása.

A bizalom kiépítése ugyanis különös jelentőséget kap akkor,
amikor több különböző vakcina válik elérhetővé. A magyar hatóságnak
megvan a jogi lehetősége
arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökségtől függetlenül, saját
hatáskörében adjon ki oltóanyagra engedélyt, sőt a kormány bevezette az
oltóanyag egyszerűsített, szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó
engedélyezésnek lehetőségét is. Az egyszerűsített engedélyezés mellett
szól, hogy így gyorsabban hozzáférhetünk az oltáshoz, de alááshatja az
oltásba vetett bizalmat a különutas eljárás, ráadásul előfordulhat, hogy
ezeket az oltásokat nemzetközileg nem ismerik majd el. Lehetséges
például, hogy az EU-ban nem engedélyezett szerrel oltott állampolgárokra
továbbra is utazási korlátozások fognak vonatkozni. Ilyenkor az állam
kiemelt feladata erről tájékoztatni az adott oltást választókat.

Ha a magyar hatóság él az oltóanyag könnyített engedélyezésével, a bizalomépítés szempontjából kulcskérdéssé válik az engedélyezési folyamat átláthatósága és szakmai megalapozottsága, azaz az engedélyezési folyamat minden szakaszának transzparensnek kell lennie. Ezért azért fontos, mert ha bármelyik Magyarországon engedélyezett oltóanyaggal szemben bizalmatlanság alakul ki, az alááshatja a védőoltásokba vetett általános bizalmat is.

Sajnos a kormány eddigi lépéseivel nemhogy építette, inkább
aláásta a társadalom bizalmát a tudományos eredményekben és ezzel
együtt a koronavírus védőoltásokban. Szerintünk a legnagyobb problémát
az jelenti, hogy

• nem tették közzé az oltási tervet, így
  csak részlegesen ismerhető meg, hogy milyen sorrendben tervezik az egyes
  társadalmi csoportok beoltását,
• megtévesztően kommunikálnak az oltások hozzáférhetőségéről,

• az egyes vakcinák engedélyezési folyamata pedig nem nyilvános, és a kormánytagok is ellentmondásosan kommunikálnak ezekről.

Emellett külön problémát jelent a
vakcinaregisztráció kérdése. A kormány 2020. december 8-án tette
elérhetővé a vakcinainfo.gov.hu nevű oldalt, de még 2021. február elején
sem világos, hogy pontosan mi a regisztráció célja, emiatt pedig az
adatok kezelésének jogszerűsége is kétségeket hagy maga után. Nem
világos az sem, hogy kötelező-e a kapcsolattartási adatok megadása,
ezeket milyen célra használják fel, illetve jár-e hátrányos
következménnyel, ha a regisztráló nem adja meg ezeket az adatokat.

A kormány a kezdetekkor azt hangoztatta, hogy a
regisztráció önkéntes és célja az igényfelmérés. Ha ez valóban így van,
az oldal hatásossága megkérdőjelezhető, jogi szempontból azonban nem
jelent problémát. Más a helyzet viszont akkor, ha a regisztráció valóban
segíti a hozzájutást az oltáshoz vagy akár kifejezetten feltétele
annak.

Szerintünk – bár az értelme vitatható – jogi szempontból
elfogadható lehet a regisztrációt az oltás feltételéül szabni. Ez
azonban csak akkor lehet jogszerű, ha megfelel az alábbi
követelményeknek:

• egyértelmű a regisztráció célja, tehát az, hogy a regisztráció pontosan milyen következményekkel jár, és a nem regisztrálókra milyen szabályok vonatkoznak,

• egyértelmű, hogyan viszonyul egymáshoz a regisztráció és az oltási terv,

• mindenki egyenlően hozzáférhet a regisztrációs felülethez, köztük a hátrányosabb helyzetű csoportok is,

• és egyértelmű az adatkezelés célja, azaz világos,
  hogy miért gyűjtik a regisztrálók adatait, kinek és miért adját át és
  ez hogyan szolgálja az oltáshoz való hozzáférést. Annak is egyértelműnek
  kell lennie, hogy szükség van-e a kapcsolattartási adatokra, és ha
  igen, ki és milyen célból gyűjti őket.

Ha a kormány a regisztrációt az oltás feltételéül szabja, akkor meg kell teremteni az adatkezelés jogalapját is. Ebben
az esetben ugyanis a regisztráció elveszti önkéntes jellegét, mert
annak, aki be akarja magát oltatni, muszáj lesz regisztrálnia. Személyes
adatot viszont az állam csak az érintett önkéntes, tájékozott és
határozott hozzájárulásával kezelhet, ennek hiányában külön jogszabályra
van szükség, ami felhatalmazza a kormányt az adatkezelésre. Ez
mindeddig nem történt meg.