Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról
Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.
2016. október 23-án az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából tartott állami megemlékezést nem Magyarország rendőrsége biztosította, hanem egy magán biztonsági cég. Magáncég felfogadása egy állami rendezvény biztonsági feladatainak ellátására nem jogellenes – ám ha ez a kormány által irányított rendőrség alkotmányos jogvédelmi, közrendvédelmi és közbiztonsági feladatainak kiüresítésével jár, akkor jogsértő. Az Alaptörvény szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme az állam minden egyes szervének, így a rendőrségnek is elsőrendű kötelezettsége; a rendőrségnek továbbá alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság és a közrend védelme. A rendőrséget pedig a kormány irányítja – így az is a kormány felelőssége, ha a rendőrség nem látja el az alkotmányos feladatát. Egy magáncég megbízásával 2016. október 23-án mintha éppen a kormány játszott volna közre abban, hogy az általa rendezett megemlékezésen a rendőrség ne védje meg a polgárok jogait. (Pedig még fokozott ellenőrzés is el van rendelve, az ország egész területén.) Csakhogy a rendőrségnek még a megbízott magán biztonsági céggel szemben is meg kell védenie az állampolgárok jogait.
Az állami megemlékezésen kétféle konkrét jogsértés is történt. A magán biztonsági cég nem nyilvános indokok alapján tagadta meg egyesektől az állami ünnepségen való részvétel és a véleménynyilvánítás lehetőségét. Ha a rendőrség biztosítja az állami rendezvényt, akkor nekik nem lett volna okuk, hogy megtagadják: a törvény szerint a rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el. Arra lett volna oka a rendőrségnek, hogy egy biztonsági ellenőrzés után, amennyiben negatív eredménnyel zárul, a rendezőket kötelezze a feltartóztatott polgárok beengedésére – de ezt nem tették. A rendőrség mosta a kezeit, és ezzel elmulasztott eleget tenni általános alkotmányos kötelezettségének. (A viták elkerülése végett: a síp nem jelent biztonsági kockázatot, és erőszakos cselekmények elkövetésének gyanúját sem alapozza meg – a szónok kifütyülése a véleménynyilvánítás legitim, emberemlékezet óta gyakorolt formája, ami a miniszterelnökkel sem először esett meg.)
A miniszterelnök beszéde alatt pedig számos erőszakos, illetve fenyegető incidens történt azokkal szemben, akik kritikus véleményt fogalmaztak meg, vagy akartak megfogalmazni. Volt, akit megütöttek, volt, akinek a tulajdonát, sípját vagy a telefonját rongálták meg. Ezek a cselekmények komoly bűncselekmények gyanúját vetik fel (kényszerítés, lelkiismereti szabadság megsértése), és ezeket a helyzeteket a rendezők nem, vagy nem megfelelően kezeltek. A rendőrség ugyan garázdaság miatt vett őrizetbe négy embert, de nem tudjuk, hogy a fenti cselekményekkel gyanúsítják-e őket. Ha igen, akkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az áldozatok nem erőszakos magatartást tanúsító, hanem a véleménynyilvánítási szabadságukkal törvényesen élő állampolgárok, illetve a nyilvánosság tájékoztatását végző újságírók voltak!
Ezzel együtt elvárjuk, hogy a rendőrség legalább utólag tegyen eleget a feladatának, derítse fel a jogsértők kilétét és indítsa meg ellenük a megfelelő eljárásokat. Amint azt is elvárjuk, hogy a rendezvény megszervezéséért felelős kormányzati hivatal vizsgálja meg, hogy a magáncég a szerződésnek és a szakmai követelményeknek megfelelően végezte-e el az ünnep biztosítását, és tegyen azért, hogy a ilyen jogsértések a jövőben ne fordulhassanak elő.
