Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

2016. október 23-án az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából tartott állami megemlékezést nem Magyarország rendőrsége biztosította, hanem egy magán biztonsági cég. Magáncég felfogadása egy állami rendezvény biztonsági feladatainak ellátására nem jogellenes – ám ha ez a kormány által irányított rendőrség alkotmányos jogvédelmi, közrendvédelmi és közbiztonsági feladatainak kiüresítésével jár, akkor jogsértő. Az Alaptörvény szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme az állam minden egyes szervének, így a rendőrségnek is elsőrendű kötelezettsége; a rendőrségnek továbbá alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság és a közrend védelme. A rendőrséget pedig a kormány irányítja – így az is a kormány felelőssége, ha a rendőrség nem látja el az alkotmányos feladatát. Egy magáncég megbízásával 2016. október 23-án mintha éppen a kormány játszott volna közre abban, hogy az általa rendezett megemlékezésen a rendőrség ne védje meg a polgárok jogait. (Pedig még fokozott ellenőrzés is el van rendelve, az ország egész területén.) Csakhogy a rendőrségnek még a megbízott magán biztonsági céggel szemben is meg kell védenie az állampolgárok jogait.

Az állami megemlékezésen kétféle konkrét jogsértés is történt. A magán biztonsági cég nem nyilvános indokok alapján tagadta meg egyesektől az állami ünnepségen való részvétel és a véleménynyilvánítás lehetőségét. Ha a rendőrség biztosítja az állami rendezvényt, akkor nekik nem lett volna okuk, hogy megtagadják: a törvény szerint a rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el. Arra lett volna oka a rendőrségnek, hogy egy biztonsági ellenőrzés után, amennyiben negatív eredménnyel zárul, a rendezőket kötelezze a feltartóztatott polgárok beengedésére – de ezt nem tették. A rendőrség mosta a kezeit, és ezzel elmulasztott eleget tenni általános alkotmányos kötelezettségének. (A viták elkerülése végett: a síp nem jelent biztonsági kockázatot, és erőszakos cselekmények elkövetésének gyanúját sem alapozza meg – a szónok kifütyülése a véleménynyilvánítás legitim, emberemlékezet óta gyakorolt formája, ami a miniszterelnökkel sem először esett meg.)

A miniszterelnök beszéde alatt pedig számos erőszakos, illetve fenyegető incidens történt azokkal szemben, akik kritikus véleményt fogalmaztak meg, vagy akartak megfogalmazni. Volt, akit megütöttek, volt, akinek a tulajdonát, sípját vagy a telefonját rongálták meg. Ezek a cselekmények komoly bűncselekmények gyanúját vetik fel (kényszerítés, lelkiismereti szabadság megsértése), és ezeket a helyzeteket a rendezők nem, vagy nem megfelelően kezeltek. A rendőrség ugyan garázdaság miatt vett őrizetbe négy embert, de nem tudjuk, hogy a fenti cselekményekkel gyanúsítják-e őket. Ha igen, akkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az áldozatok nem erőszakos magatartást tanúsító, hanem a véleménynyilvánítási szabadságukkal törvényesen élő állampolgárok, illetve a nyilvánosság tájékoztatását végző újságírók voltak!

Ezzel együtt elvárjuk, hogy a rendőrség legalább utólag tegyen eleget a feladatának, derítse fel a jogsértők kilétét és indítsa meg ellenük a megfelelő eljárásokat. Amint azt is elvárjuk, hogy a rendezvény megszervezéséért felelős kormányzati hivatal vizsgálja meg, hogy a magáncég a szerződésnek és a szakmai követelményeknek megfelelően végezte-e el az ünnep biztosítását, és tegyen azért, hogy a ilyen jogsértések a jövőben ne fordulhassanak elő.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A rendőrség nem védi meg a békés gyülekezéshez való jogot

Az MTVA a székháza előtt csaknem egy éve zajló tüntetés felszámolásához fogott hozzá, amikor két hete, halottak napja hajnalán mondvacsinált okokkal, erőszakkal arrébb költöztette a tüntetők sátrát, tegnap éjjel pedig szintén mondvacsinált okokkal megpróbálta konténerekkel körbezárni a területet. A rendőrség mindkét esetet tétlenül nézte.

Idén is bírói felülvizsgálatra szorul a Meleg Méltóság Menetének megtiltása

A 2012. április 6-án kézbesített, Dr. Tóth Tamás, Budapest Rendőr-főkapitánya által 01000/15246-6/2012.ált. számon hozott határozat idén is megtiltotta a törvényesen bejelentett, 1500 résztvevőre tervezett Meleg Méltóság Menete nevű felvonulást. A TASZ némileg értetlenül áll a határozat és annak indoklása előtt. Tavaly ugyanez a főkapitány ugyanilyen ügyben hozott tiltó határozatát egyszer már felülbírálta a Fővárosi Törvényszék (akkor: Fővárosi Bíróság). Az MMM szervezője a TASZ közreműködésével április 9-én felülvizsgálati kérelmet adott be a Budapesti Törvényszékre az idei tiltó határozat felülvizsgálata érdekében.

Megszüntették a nyomozást a Meleg Méltóság Menetén történt támadásokkal kapcsolatban – a TASZ panasszal él

Méltóság Menete elnevezésű felvonulás résztvevőiként a TASZ munkatársai feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen közösség elleni izgatás és az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt. A rendőrség most bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.