Az AB szerint alkotmányos, hogy egyes állampolgárok egyenlőbbek másoknál

Pártvonalakon átívelő egységben támadta meg az ellenzék az Alkotmánybíróságon (AB) a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, a választópolgárok és a jelöltek jogait egyaránt sértő átalakítását. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint az ellenzék által kifogásolt új választási szabályozás ellentétes az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt. Az AB saját korábbi határozatai ellenében mégis úgy döntött: nem semmisíti meg a választópolgárok egyenlőségét semmibe vevő választási rendszert. A TASZ szerint Budapest Fővárosi Közgyűlése ezután nem tekinthető az alkotmányos demokratikus döntéshozatal intézményének.

A Fővárosi Közgyűlés tagjai az idei önkormányzati választástól kezdődően a kerületi polgármesterek is, a kisebb lakosságú kerületek pedig éppúgy egyetlen kerületi polgármestert küldenek a Közgyűlésbe, mint a nagyobb lakosságúak. Így egyes budapesti választópolgárok szavazata akár 6x kevesebbet ér, mint egy-egy másik, kisebb lakosságú kerület lakójának szavazata. A TASZ szerint a szavazatok súlyának ilyen mértékű, pusztán a választókerületek kialakításából következő, indokolatlan eltérése súlyosan sérti a választójog egyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát. Erre levélben hívta fel a szervezet az AB figyelmét, méghozzá az AB saját, korábbi határozataira támaszkodva. Ezek alapján a TASZ kifejtette: az új önkormányzati választási rendszer kései, a kormánypárt részéről történő egyoldalú bevezetése a jogbiztonság és jogállamiság alapvető követelményeit is súlyosan sértette. A beadvány arra is rámutat: az egyenlőtlen súlyú szavazatok következtében Budapesten a közhatalom forrása nem feltétlenül Budapest lakosságának egésze lesz, hanem a politikai akaratát a többségre kényszerítő kisebbség. Az AB többségi döntése e nyilvánvaló érvek jelentős részét elvetette vagy figyelmen kívül hagyta.

Az AB ugyanakkor megsemmisítette az ajánlásokkal való visszaélések egyéni felderítését jószerivel ellehetetlenítő új választási eljárás egyes részeit. Ezzel ismét megerősítést nyert a TASZ AB-hoz eljuttatott levelében is képviselt álláspontja: az ajánlóíveken található személyes adatokhoz fűződő, korábbi bírósági sikerek nyomán érvényre juttatott tájékoztatási jog időbeli korlátozása teljesen indokolatlan volt. Megsemmisítette továbbá az AB a kompenzációs listára jutott szavazatok lakosság szerinti súlyozására vonatkozó szabályokat is. Ezzel azonban nem orvosolta budapesti választópolgárok százezreinek egyenlőtlen választójogát.

A TASZ szerint egyetlen választópolgár szavazata sem érhet többet vagy kevesebbet más választópolgárok szavazatánál. Mindannyiunk joga, hogy képviselőink megválasztásában egyenlő eséllyel vegyünk részt. Enélkül jóvátehetetlenül sérül a demokrácia, amelynek védelmét az AB saját korábbi határozatainak ellentmondva most sem látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A választási regisztráció jogfosztás

Az egyetemesen elismert demokratikus normák szerint a választójog általános. E követelmény értelmében minden nagykorú állampolgár jogosult részt venni a választásokon, kivéve azokat, akiket bíróság – elmeállapotukra tekintettel vagy súlyos bűncselekmény elkövetése miatt – kizárt a választásra jogosultak köréből.

Választási névjegyzékek: hiba hiba hátán

A névjegyzékbe való felvételi kérelmek beérkezésének visszaigazolására szólítottuk fel az NVI-t.

Alkotmánybírósághoz fordul a TASZ az önkormányzati választási rendszer átalakítása miatt

Alig néhány hónappal az önkormányzati választások előtt az Országgyűlés a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt ellentétes átalakításáról döntött a választópolgárok és a pártok sérelmére. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyéni alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely a választójog egyenlőségének sérelmére fókuszál, míg egy másik eljárásban az AB-nek kifejtett érvei a jogbiztonság, jogállamiság, és az adatvédelem hiányosságaira is felhívják a figyelmet a választásokkal kapcsolatos törvénymódosításban.