Az AB szerint alkotmányos, hogy egyes állampolgárok egyenlőbbek másoknál

Pártvonalakon átívelő egységben támadta meg az ellenzék az Alkotmánybíróságon (AB) a fővárosi önkormányzati rendszer radikális, a választópolgárok és a jelöltek jogait egyaránt sértő átalakítását. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint az ellenzék által kifogásolt új választási szabályozás ellentétes az alkotmányosság elveivel és az Alaptörvény szövegével egyaránt. Az AB saját korábbi határozatai ellenében mégis úgy döntött: nem semmisíti meg a választópolgárok egyenlőségét semmibe vevő választási rendszert. A TASZ szerint Budapest Fővárosi Közgyűlése ezután nem tekinthető az alkotmányos demokratikus döntéshozatal intézményének.

A Fővárosi Közgyűlés tagjai az idei önkormányzati választástól kezdődően a kerületi polgármesterek is, a kisebb lakosságú kerületek pedig éppúgy egyetlen kerületi polgármestert küldenek a Közgyűlésbe, mint a nagyobb lakosságúak. Így egyes budapesti választópolgárok szavazata akár 6x kevesebbet ér, mint egy-egy másik, kisebb lakosságú kerület lakójának szavazata. A TASZ szerint a szavazatok súlyának ilyen mértékű, pusztán a választókerületek kialakításából következő, indokolatlan eltérése súlyosan sérti a választójog egyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát. Erre levélben hívta fel a szervezet az AB figyelmét, méghozzá az AB saját, korábbi határozataira támaszkodva. Ezek alapján a TASZ kifejtette: az új önkormányzati választási rendszer kései, a kormánypárt részéről történő egyoldalú bevezetése a jogbiztonság és jogállamiság alapvető követelményeit is súlyosan sértette. A beadvány arra is rámutat: az egyenlőtlen súlyú szavazatok következtében Budapesten a közhatalom forrása nem feltétlenül Budapest lakosságának egésze lesz, hanem a politikai akaratát a többségre kényszerítő kisebbség. Az AB többségi döntése e nyilvánvaló érvek jelentős részét elvetette vagy figyelmen kívül hagyta.

Az AB ugyanakkor megsemmisítette az ajánlásokkal való visszaélések egyéni felderítését jószerivel ellehetetlenítő új választási eljárás egyes részeit. Ezzel ismét megerősítést nyert a TASZ AB-hoz eljuttatott levelében is képviselt álláspontja: az ajánlóíveken található személyes adatokhoz fűződő, korábbi bírósági sikerek nyomán érvényre juttatott tájékoztatási jog időbeli korlátozása teljesen indokolatlan volt. Megsemmisítette továbbá az AB a kompenzációs listára jutott szavazatok lakosság szerinti súlyozására vonatkozó szabályokat is. Ezzel azonban nem orvosolta budapesti választópolgárok százezreinek egyenlőtlen választójogát.

A TASZ szerint egyetlen választópolgár szavazata sem érhet többet vagy kevesebbet más választópolgárok szavazatánál. Mindannyiunk joga, hogy képviselőink megválasztásában egyenlő eséllyel vegyünk részt. Enélkül jóvátehetetlenül sérül a demokrácia, amelynek védelmét az AB saját korábbi határozatainak ellentmondva most sem látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Fidesz nem vállalja a választási regisztráció alkotmányossági vizsgálatát

A választási eljárásról szóló törvényjavaslat benyújtása mellett a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítását is tervezi. Ennek egyetlen lehetséges célja annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat tárgyává tegye az előzetes választói regisztráció intézményét. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért tiltakozik az ellen, hogy a kormány ismét el akarja lehetetleníti egy alkotmányellenes intézmény alkotmánybírósági kontrollját.

Nem tudott szavazni? Írjon az ombudsmannak!

Nem jutott el Önhöz a mozgóurna? Átjelentkezett vagy külképviseleti szavazásra jelentkezett, mégse szerepelt a névjegyzékben, amikor a helyszínre ért? Nem akarja annyiban hagyni, hogy nem élhetett választójogával? Mintalevelünk segítségével panaszt nyújthat be az ombudsmannak!

„Szó bennszakad”: nehezített népszavazás, megszüntetett népi kezdeményezés

A 2014. évi országgyűlési választások időpontjának kitűzésével hatályba lép az új népszavazási törvény, amely jelentősen megnehezíti az országos népszavazási kérdések benyújtását, és megszünteti az országos népi kezdeményezést. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint az új szabályozás gyengíti a politikai részvételi jogokat és a demokráciát.