Az Adatvédelmi Hatósághoz fordultunk, de hiába

Szeptember végén nagy port kavart a katasztrófavédelmi mozgósítással kapcsolatos önkormányzati adatgyűjtés. Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultunk, hogy utánajárjunk az ügy hátterének.

A TASZ szerint  az adatok egyes köre tekintetében (pl. születési hely és idő, anyja neve) jogsértő az állampolgárokat szabálysértési bírsággal fenyegetni. Az adatok azon köre esetében pedig (szakképzettség, foglalkozás, munkahely megnevezése és a címe, mentességi és egyéb okok) ahol az állampolgár valóban kötelezhető az adatlap kitöltésére, csak a katasztrófavédelmi törvényben előírt fokozatosság követelményének betartásával lehet megalapozott az esetleges bírságolás.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) tett bejelentésünkre elutasító választ kaptunk, Péterfalvi Attila nem tartotta indokoltnak hatósági eljárás indítását. A NAIH levelében foglaltakból a következőket érdemes kiemelni:

Péterfalvi Attila egyetért velünk abban és leszögezi, hogy az érintett „a születési hely és idő, valamint anyja neve megadására nem kötelezhető, vagyis ezen adatok tekintetében a válaszadás elmaradása nem eredményezheti a szabálysértési felelősség megállapítását”.

A NAIH válasza azt is megerősíti, hogy a szakképzettség, a foglalkozás, a munkahely megnevezése és a címe, illetve a mentességi és egyéb okok kapcsán tekintettel kell lenni a törvény által előírt fokozatosság követelményére. Azaz első körben nem az állampolgárt, hanem a munkáltatót (és a hadkiegészítő parancsnokságot) kell megkeresni az adatok beszerzéséhez.

Ebből a kijelentésből azonban nem értjük, hogy jut a NAIH arra a következtetésre, hogy a felsorolt adatok tekintetében jogszerű a bírsággal fenyegetés akár abban az esetben is, ha az önkormányzat nem tartotta be a törvényben előírt adatgyűjtési sorrendet, és rögtön az állampolgárt kötelezte az adatok szolgáltatására.

A TASZ sajnálattal konstatálta, hogy a NAIH ebben az ügyben sem hazudtolta meg önmagát, és álláspontja kialakításában nem az adatvédelmi szempontokat helyezte előtérbe.

Amennyiben arra kíváncsi, mit tegyen, ha adatszolgáltató lapot talál a postaládájában, kattintson ide>>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Hogyan tilthatom le az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést?

Annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás és finanszírozás hatékonyabb legyen, jelentősen megváltozott az egészségügyi adatainkhoz való hozzáférés szabályozása. Egészségügyi adataink, leleteink elektronikusan elérhetők minden kezelőorvos számára, aminek vannak előnyei, de hátrányai is. Tiltakozó nyilatkozat hiányában, a betegellátók (háziorvos, kezelőorvos, gyógyszerész) korlátlanul hozzáférhetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett kezelések, illetve gyógyszerek listájához. Miért problémás a korlátlan hozzáférés? Mit tehetünk ha nem szeretnénk, hogy az orvosaink és a gyógyszerészek számára korlátlanul lekérdezhető legyen a teljes kezelési- és vénytörténetünk?

Személyes adatainkon hizlalt új nemzetbiztonsági elemző csúcsszervet hozna létre a Kormány

A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.