Az APEH nyilvánosságra hozta a BSA-val kötött megállapodását

Pénteken kértük az adóhatóságot, hogy közérdekű adatként bocsássa rendelkezésünkre a Business Software Alliance-szel kötött együttműködési megállapodását. A dokumentumot tegnap az APEH elérhetővé tette a honlapján, noha korábban azt nyilatkozták, hogy „a hazai szokásjog alapján az ilyen iratok tartalmaznak titoktartási kikötéseket is, ezért az APEH honlapján nem lesz hozzáférhető a megállapodás eredeti szövege”.

A dokumentum kevés konkrétumot tartalmaz, és azok közül is csak kevésből vonható le olyan következtetés, mint amilyenek az APEH és BSA sajtótájékoztatót követően aggodalmat keltettek, azonban néhány kritikus pont így is akadt. A következőkben az APEH és a BSA együttműködési szerződése alapján néhány jogi kérdést járunk körül. 

A bevezető rendelkezések 4. pontjában az APEH és a BSA többek között kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a gazdasági célú jogellenes szoftverhasználat ellen fellépjenek. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) nem szól arról, hogy az APEH-nak bármilyen feladata lenne a jogellenes szoftverhasználat területén. A törvény szerint az állami adóhatóság jár el minden adó, költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, -visszatérítés, az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése, adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása ügyében, feltéve, hogy azt törvény nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe. Azonban sem itt, sem máshol nem találunk utalást arra, hogy az adóhatóság a rendőrség hatáskörébe tartozó bűnüldözői feladatokat is elláthatna. 

Az egyetlen kapcsolódási pontot a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171.§ jelenti.

„(1) Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény.

(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - feljelenteni.” 

Azaz az APEH kizárólag a hatáskörében tudomására jutott bűncselekmények esetében kell, hogy feljelentést tegyen, ami azt jelenti, hogy az adóhatóságnak csak akkor lehet dolga illegális szoftver használattal, ha az általa lefolytatott adózással kapcsolatos ellenőrzése során bukkan olyan tényekre, amelyek bűncselekmény gyanúját vetik fel. Az APEH-nek az adózással kapcsolatba nem hozható hatósági ügyekben eljárni nincs hatásköre, célzottan illegális szoftverek felkutatására a törvény nem jogosítja fel. 

A törvény szerint az adóellenőrzés „lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: adóellenőr) jogosult. […] A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző adóellenőr nevét, illetőleg, hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen időszakok tekintetében, milyen ellenőrzési típus keretében vizsgálhatók.” Tehát eleve csak meghatározott adókötelezettségek teljesítését vizsgálhatja az adóellenőr, az ellenőrzés nem terjedhet ki arra, hogy ötletszerűen mindent átvizsgáljanak egy vállalkozásnál.

Az Art. 118. §-a azt is meghatározza, hogy „az adóhatóság elsősorban az adózónál fellelhető iratok vizsgálatával ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetőleg az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e.” Azaz nem kizárt, hogy a revizor a számítógépet is bekapcsoltatja, de elsősorban iratok alapján tájékozódik.

 Az adóellenőr az Art. 103.§ alapján főszabályként csak az ügyész előzetes jóváhagyásával vizsgálhat át a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget, ettől csak akkor lehet eltérni, ha „alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné.” 

Az Art. azt is rögzíti, hogy „az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja.” Azaz az adóhatósággal az adózóknak együtt kell működniük, még pedig úgy, hogy a revizor rendelkezésére bocsátják a szükséges adatokat, még ha azokat elektronikus formában is tárolják. Ez megint csak azt jelenti, hogy az adóellenőrnek sok keresnivalója nincs a számítógépeken, már csak azért sem, mert a számítógép tartalmazhat olyan magántitkokat, személyes adatokat is, amelyekhez való hozzáférést semmilyen törvényes cél nem indokolja, főleg ha az összes szükséges adatot a rendelkezésére bocsátották. Ha mégis át akarja vizsgálni a számítógépeket, akkor ahhoz az említett ügyészi jóváhagyás kell. 

A IV./4. pont alapján „az APEH a BSA kérésére az adótitok betartása mellett tájékoztatást ad a jogellenes szoftverhasználat tekintetében felmerülő és adójogi ügyekből levonható általános tapasztalatokról”. Az Art. szerint „adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat”, így az együttműködési megállapodás alapján a BSA részére semmi olyan információ nem adható át, amely az adózással kapcsolatban jutott az APEH birtokába és természetesen ebbe a körbe tartoznak az adóellenőrzés során begyűjtött információk is.

„A BSA technikai támogatást nyújt a feltételezett jogsértőkkel szemben lefolytatott ellenőrzések és vizsgálatok során. Ezen kívül a BSA konzultál az Adóhatósággal a jogellenes szoftverhasználat elleni intézkedések végrehajtása során lefoglalt szoftverek kiértékelése céljából.”

Az imént idézett IV./5. pontja több olyan részletet is tartalmaz, amely aggodalomra ad okot. Egyrészt nem tudni, hogy mit jelent a „jogellenes szoftverhasználat elleni intézkedések” kifejezés, ahogy azt sem tudni miben áll a technikai támogatás. Másrészt, az Art. az ügyészi jóváhagyással végzett átvizsgálásnál lehetővé teszi, hogy az adóellenőr a cég eszközeit, így a számítógépét tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalja, ha az az adózó jogszabályban előírt nyilvántartásában nem szerepel, azonban a BSA a lefoglalt eszközökkel a törvény szerint semmilyen kapcsolatba nem kerülhet. Hiszen a BSA nem egy igazságügyi szakértő és nem egy APEH szervezeti egység vagy más hatóság, amely az APEH eljárásában részt vehetne.

Olvassa el a megállapodást!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hankook-per: első fokon pernyertes az újságíró a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ellen

A GKM ellen indított perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata képviselte Bogád Zoltánt , az index.hu újságíróját. Az ügyben ma első fokon az újságíró és a nyilvánosság javára ítélt a bíróság. Az eljárásra azért volt szükség, mert a minisztérium megtagadta a magyar állam és a Hankook Tire között létrejött állami támogatásra vonatkozó szerződés közérdekű adatként való kiadását. A szerződés teljes szövegének a nyilvánossága azért fontos, mert csak így tisztázódhat, hogy pontosan milyen támogatásban, kedvezményekben részesíti a magyar állam az abroncsgyártót.

Perelhúzás az atomperben

Az alperes Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI), és az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó Paksi Atomerőmű Zrt. rosszhiszemű, perelhúzó magatartása miatt továbbra sem született ítélet a Fővárosi Bíróságon.

Per a 2003-as paksi üzemzavar kármentésére vonatkozó szakértői anyagokért

A Paksi Atomerőműben 2003-ban történt üzemzavar során megsérült fűtőelemeket a mai napig nem emelték ki. Az Energia Klub − melyet az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért jogsegély szolgálata képvisel − a kármentéssel kapcsolatos közérdekű adatok kiadása iránt pert indított az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH-NBI) ellen.