KISOKOS: Mit tegyek, ha diszkrimináltak?

Mit jelent a diszkrimináció? Mit nevezünk védett tulajdonságnak? Ki kérheti az eljárás megindítását? Mit kell bizonyítani? Ezekre és további hasonló kérdésekre találod meg itt a választ.

Mit jelent a diszkrimináció?

A diszkrimináció az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, idegen szóval.

Minden megkülönböztetés diszkrimináció?

Nem. Az „egyenlő” bánásmód, nem „ugyanolyan” bánásmódot jelent, sőt az államoknak kifejezetten kötelességük, hogy azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével bánjanak az állampolgáraikkal. Éppen akkor sérülne az egyenlő bánásmód követelménye, ha mindenkit egyformán kezelne az állam. (pl: Ha nem lennének akadálymentesek a hivatalok, a kerekesszékes mozgáskorlátozottak nem tudnák ügyeiket intézni. Az állam tehát köteles – az egyenlő jogképesség érdekében – segíteni, azért, hogy a mozgáskorlátozott emberek ugyanúgy tudják jogaikat gyakorolni, mint a mozgásban nem korlátozott társaik.) Az előnyben részesítésen túl még a hátrányos megkülönböztetés is lehet indokolható bizonyos esetekben, vagyis jogszerű (pl: Az uszoda női öltözőjében nő legyen a kabinos).

Mikor lesz tehát tiltott a megkülönböztetés?

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) értelmében akkor sérül az egyenlő bánásmód követelménye és valósul meg tiltott diszkrimináció, ha valaki a törvényben felsorolt, úgynevezett védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy.

Mit nevezünk védett tulajdonságnak?

A védett tulajdonságok azok az Ebktv.-ben felsorolt tulajdonságok, jellemzők, amelyek alapján a megkülönböztetés a törvény értelmében jogellenes, mert az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.

Melyek a védett tulajdonságok?

a) nem,

b) faji hovatartozás,

c) bőrszín,

d) nemzetiség,

e)nemzetiséghez való tartozás,

f) anyanyelv,

g) fogyatékosság,

h) egészségi állapot,

i) vallási vagy világnézeti meggyőződés,

j) politikai vagy más vélemény,

k) családi állapot,

l) anyaság (terhesség) vagy apaság,

m) szexuális irányultság,

n) nemi identitás,

o) életkor,

p) társadalmi származás,

q) vagyoni helyzet,

r) foglalkoztatási jogviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

s) érdekképviselethez való tartozás,

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

A védett tulajdonságok listája nyílt (ld. a felsorolás t) pontját), tehát nem csak a felsorolt tulajdonságokra lehet hivatkozni. Az „egyéb helyzet” egy rugalmas kategória, amely olyan személyek/csoportok védelmére szolgál, akikre – a társadalom dinamikus változása folytán – nem gondolhatott a jogalkotó a törvény megalkotásakor. Az „egyéb helyzet” definíciójának lényege, hogy a panaszos nem saját magatartása, hanem egy adott csoporthoz való tartozása miatt szenved hátrányt. Ennek megfelelően az egyéb helyzet, mint védett tulajdonság a csak egy személynél előforduló tulajdonság esetében nem alkalmazható.

Melyek a diszkrimináció típusai?

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, ha egy személy vagy csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport.

  • Közvetlen a diszkrimináció, ha valakit vélt vagy valós roma származása miatt nem engednek be a szórakozóhelyre; ha a munkáltató az elismert többletterhelésért adott juttatást nem valamennyi, azonos helyzetben lévő munkavállaló részére biztosítja; vagy ha az egészségi állapot miatt csökkentik a munkavállaló bérét.

Közvetett a hátrányos megkülönböztetés akkor, ha egy intézkedés látszólag semleges és elfogulatlan feltételen alapul, tehát úgy tűnik, hogy nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, mégis, egyes védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket lényegesen nagyobb számban érint.

  • Közvetett hátrányos megkülönböztetés valósul meg például, ha egy munkakör betöltéséhez a munkáltató indokolatlanul 10 év megszakítatlan munkaviszonyt követel meg, és ezáltal kiszorítja a munkakör betöltéséből mindazokat, akik szülés és gyermekgondozás miatt megszakították a munkaviszonyukat (vagyis a 25 és 35 év közötti nők többségét). Szintén közvetett lesz a hátrányos megkülönböztetés, amikor takarítói munkakör betöltéséhez iskolai végzettséget jelölnek meg, amely jóval nagyobb arányban érinti hátrányosan a roma származásúakat, mint a nem romákat.

A zaklatás rendszerint egy hosszabb folyamatot feltételez, és lehet akár szexuális, de egyéb természetű is. Akkor valósul meg, ha a védett tulajdonsággal rendelkező személyekkel szemben - e tulajdonságuk miatt - olyan, emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít valaki, amelynek célja vagy hatása, hogy velük szemben megfélemlítő ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet alakuljon ki.

  • Pl: Szélsőséges csoportok részéről a többségében romák által lakott területeken végzett „rendfenntartás” és napokig-hetekig tartó masírozás, polgármester nyíltan cigányellenes nyilatkozata a helyi önkormányzati lapban, munkahelyi zaklatás.

Jogellenes elkülönítés akkor történik, amikor a fenti tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek egy csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné –, elkülönítenek.

  • Pl: Cigány származású tanulók elkülönített oktatása.

Megtorlásról akkor beszélhetünk, ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt fellépő személyeket ezen fellépésük miatt éri valamilyen hátrány.

Kik fordulhatnak a hatósághoz?

Személyek, e személyek csoportjai, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, akik védett tulajdonságaik miatt részesülnek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Kivel szemben?

  1. hatóságok, közintézmények minden eljárásuk, jogviszonyuk, intézkedésük során
  2. aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, (pl. lakás bérbeadás meghirdetése)
  3. aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz, (pl. disco, presszó, bolt)
  4. az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint
  5. a munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.

Van, akire nem vonatkozik ez a törvény?

Igen. A törvény hatálya nem terjed ki

  1. családjogi, hozzátartozók közötti jogviszonyokra
  2. vallási közösségek jogviszonyaira
  3. egyesületek, jogi személyek, pártok esetében a tagsági jogokra

Ki kérheti az eljárás megindítását?

Az EBH eljárását olyan panaszos kezdeményezheti, aki védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy.

A hatóság oldalán található egy panaszminta, ami segít a panasz megírásában. Ez csak minta, nem kötelező használni, de jó segítség.

Akár használja a mintát, akár önmagától írja, a beadványában írja le röviden a panaszát: az eseményeket időrendben, részletesen ismertesse, pontos dátumok, helyszínek és személyek megjelölésével (ki, mikor, hol pontosan mit csinált, mit mondott, ki volt még jelen), milyen dokumentumok tudják leginkább valószínűsíteni a sérelmet/hátrányt. Az írásban benyújtott panaszban valószínűsíteni kell, hogy hátrány érte, meg kell nevezni, hogy a hátrány, vagy kedvezőtlenebb bánásmód mely védett tulajdonságára vezethető vissza. A kérelemnek, továbbá tartalmaznia kell az Ön nevét, lakcímét, a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérést és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is.

Melyek az eljárás megindításának további feltételei?

Fontos, hogy az EBH eljárást akkor indíthat, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el. Az eljárás ingyenes, jogi képviselet nem szükséges.

Hogyan juttathatom el a panaszom?

  1. Ha rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, telepítse a hatóság honlapján található elektronikus űrlapot, majd ÁNYK szoftverrel töltse ki és továbbítsa az ügyfélkapu rendszerében. Vagy
  2. aláírva, (tértivevénnyel) postázza a hatóság címére: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B, vagy
  3. személyesen nyújtsa be (és kérjen róla átvételi elismervényt) hétfőn 9 és 16 óra között a Hatósági és Jogi Főosztály ügyfélfogadásán: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B V. emelet, vagy
  4. személyesen, a megyei egyenlőbanasmód-referensek ügyfélfogadásain nyújtsa be. Ügyfélfogadás helye és ideje a honlapon.

Hogyan zajlik az eljárás? Lesz tárgyalás?

Ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges, a hatóság tárgyalást tart, ahol személyesen meghallgatja a panaszost és a bepanaszolt fele(ke)t. A meghallgatandó személyeket azon települési önkormányzat polgármesteri hivatalának a székhelyére idézi, amelynek székhelyén a kérelmező lakcímmel rendelkezik, kivéve, ha a körülmények nem alkalmasak a tárgyalás e polgármesteri hivatalban való megtartására. Ebben az esetben a tárgyalást a kérelmező lakcíméről a hatóság mérlegelése szerint legjobban megközelíthető azon település polgármesteri hivatalának székhelyén kell megtartani, amely a tárgyalás megtartásához szükséges feltételeket biztosítani tudja. Ha ez aránytalan nehézséggel vagy az eljárás indokolatlan elhúzódásával járna, a meghallgatandó személyt a hatóság - a megjelenéssel járó költségek megtérítése mellett – budapesti székhelyére is idézheti.

A hatóság tárgyalása nyilvános. A hatóság a nyilvánosságot végzéssel az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben, ha az az ügyfél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

Mit kell bizonyítani?

A kérelmezőnek nem bizonyítania, csupán valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és rendelkezett a törvényben felsorolt valamely védett tulajdonsággal, tehát az általa megjelölt hátrányos megkülönböztetés a védett tulajdonsága miatt következett be. A bizonyításhoz például meg kellene neveznie olyan személyt/személyeket, akik jelen voltak, vagy hasonló sérelmeket éltek már át és azt tanúsítani tudják (szükség van a nevére/nevükre és elérhetőségükre).

Mit kell a másik félnek bizonyítania?

Azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél (vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult) által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, továbbá, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

Mit jelent a közérdekű igényérvényesítés?

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat

a) az ügyész,

b) a hatóság,

c) civil és érdek-képviseleti szervezet,

ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye védett tulajdonságon alapul és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

Hogyan dönthet a bíróság?

  • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
  • megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
  • nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát,
  • 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki,
  • külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.

Egyezséget lehet kötni?

A hatóság minden esetben megkísérli a felek között egyezség létrehozását. Amennyiben az egyezség létrejön és az a jogszabályoknak megfelel, a hatóság az egyezséget határozattal jóváhagyja. A hatóság, azonban nem állapíthat meg az ügyfél számára anyagi kártérítést.

Kihez fordulhatok, ha nem vagyok elégedett a döntéssel?

Az EBH döntéseivel szemben fellebbezésre nincs lehetőség, a határozat bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kérhető. A bíróság előtti eljárás csak abban az esetben ingyenes, ha a felperest személyes illetékmentességben részesítették.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.

A TASZ filmjei a Hégető Honorka-díj megosztott különdíját kapták

A Hégető Honorka-díj célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáit bemutató televíziós és online alkotásokat elismerje, az újságírókat és a közönséget érzékenyítse. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elnyertük ezt a díjat 2013-ban.

KISOKOS: Gyűlöletbűncselekmények áldozatainak

Az alábbi kiadványunk gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban: