KISOKOS: Mit tegyek, ha diszkrimináltak?

Mit jelent a diszkrimináció? Mit nevezünk védett tulajdonságnak? Ki kérheti az eljárás megindítását? Mit kell bizonyítani? Ezekre és további hasonló kérdésekre találod meg itt a választ.

Mit jelent a diszkrimináció?

Ha nem olyan bánásmódban részesülök, mint mások, hanem rosszabb bánásmódban, vagyis hátrányosan megkülönböztetnek. 

Minden megkülönböztetés diszkrimináció?

Nem. Az „egyenlő” bánásmód, nem „ugyanolyan” bánásmódot jelent. Ha például nem lennének akadálymentesek a hivatalok, a kerekesszékes mozgáskorlátozottak nem tudnák elintézni az ügyeiket. Az állam tehát köteles segíteni, azért, hogy a mozgáskorlátozott emberek ugyanúgy tudják jogaikat gyakorolni, mint a mozgásban nem korlátozott társaik, nem bánhatnak velük “ugyanúgy”. Ez is egyfajta megkülönböztetés, de ez nem rosszabb, hanem jobb helyzetbe hozza az érintettet. 

Ezen kívül, még a hátrányos megkülönböztetés is lehet indokolható bizonyos esetekben, vagyis jogszerű (pl: Az uszoda női öltözőjében csak nőt vesznek fel kabinosnak).

Mikor lesz tehát tiltott a megkülönböztetés?

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) értelmében akkorvalósul meg tiltott diszkrimináció, ha valaki a törvényben felsorolt, úgynevezett védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy, és ennek nincs ésszerű indoka.

Mit nevezünk védett tulajdonságnak?

A védett tulajdonságok azok a törvényben  felsorolt tulajdonságok, jellemzők, amelyek alapján a megkülönböztetés a törvény értelmében jogellenes, mert az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. Ezek többnyire  megváltoztathatatlan tulajdonságok.

Melyek a védett tulajdonságok?

a) nem,

b) faji hovatartozás,

c) bőrszín,

d) nemzetiség,

e)nemzetiséghez való tartozás,

f) anyanyelv,

g) fogyatékosság,

h) egészségi állapot,

i) vallási vagy világnézeti meggyőződés,

j) politikai vagy más vélemény,

k) családi állapot,

l) anyaság (terhesség) vagy apaság,

m) szexuális irányultság,

n) nemi identitás,

o) életkor,

p) társadalmi származás,

q) vagyoni helyzet,

r) foglalkoztatási jogviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

s) érdekképviselethez való tartozás,

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

 A t) pont miatt nem csak a felsorolt tulajdonságokra lehet hivatkozni. Van  az „egyéb helyzet”, ez a  rugalmas kategória olyan személyek/csoportok védelmére szolgál, akikre  nem gondolt a jogalkotó a törvény megalkotásakor. Az „egyéb helyzet”meghatározásának  lényege, hogy a panaszos nem a saját magatartása miatt szenved hátrányt, hanem csakis  egy adott csoporthoz való tartozása miatt. Ha tehát pl. azért diszkriminálnak valakit, mert hajléktalan, az ide tartozik, de ha azért részesül kedvezőtlen bánásmódban valaki egy munkahelyen, mert volt egy személyes konfliktusa a főnökével, és nincs semmilyen védett tulajdonsága, az nem ide tartozik.

Melyek a diszkrimináció típusai?

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, ha egy személy vagy csoport rosszabbbánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport. 

Közvetlen a diszkrimináció például,

  • ha valakit roma származása miatt (vagy mert romának “nézik”) nem engednek be egy szórakozóhelyre; 
  • ha az egészségi állapota miatt csökkentik a munkavállaló bérét
  • ha valakit azért rúgnak ki a munkahelyéről, mert a munkáltatója megtudja, hogy zsidó vallású az illető.

Közvetett a hátrányos megkülönböztetés akkor, ha egy intézkedés látszólag semleges és elfogulatlan, mégis, valójában  egyes védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket lényegesen hátrányosabban érint, mint az összehasonlítható helyzetben lévő embereket.

.Közvetett hátrányos megkülönböztetés például:

  • ha egy munkakör betöltéséhez a munkáltató indokolatlanul 10 év folyamatos munkaviszonyt követel meg, és ezáltal nem alkalmazza azokat, akik szülés és gyermekgondozás miatt megszakították a munkaviszonyukat  (vagyis a 25 és 35 év közötti nők többségét). 
  • ha egy takarítói munkakör betöltéséhez iskolai végzettséget jelölnek meg, ez nagyobb arányban érinti hátrányosan például az alacsony társadalmi státuszú embereket, a roma származásúakat.

A zaklatás nem feltétlenül szexuális zaklatást jelent, lehet egyéb természetű is. Akkor valósul meg, ha a védett tulajdonsággal rendelkező személyekkel szemben emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít valaki, és ennek a magatartásnak az a célja, vagy a hatása, hogy egy olyan környezet alakul ki (pl. az iskolában, munkahelyen, de akár egy egész településen is), amiben a védett tulajdonsággal rendelkezők (tehát pl. romák, szegény emberek vagy külföldiek) félnek, az megalázó vagy ellenséges számukra.  

Zaklatás lehet például:

  • rendőrség részéről a romák vagy hajléktalan emberek indokolatlan, rendszeres  igazoltatása
  •  polgármester nyíltan cigányellenes nyilatkozata a helyi önkormányzati lapban, 
  • munkahelyen folyamatosan megaláz, megszégyenít valakit a főnöke a többiek előtt, mert mozgáskorlátozott.

Jogellenes elkülönítés akkor történik:amikor a fenti tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek egy csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától elkülönítenek jogellenesen.

  • Pl: cigány származású tanulók elkülönített (szegregált) oktatása.

Megtorlásról akkor beszélhetünk: ha azért ér valakit hátrány, mert fellépett a diszkrimináció ellen, pl. panaszt tett, mert észlelte, hogy egy kollégáját zaklatják.

Kik fordulhatnak az alapvető jogok biztosához (mint hatósághoz) diszkriminációs ügyben?

  • személyek, 
  • személyek csoportjai,
  •  jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek,

akik védett tulajdonságaik miatt részesülnek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Kivel szemben indíthatja meg az eljárást?

  1. állami, önkormányzati szervek, hatóságok, közintézmények ellen (ezek minden eljárásuk, jogviszonyuk, intézkedésük során kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét)
  2. aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz (pl. lakás bérbeadás meghirdetése nyilvánosan)
  3. aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz (pl. disco, presszó, bolt)
  4. a  munkáltató, utasítás adásra jogosult személy ellen.

Van, akire nem vonatkozik ez a törvény?

Igen. A törvény hatálya nem terjed ki:

  1. családjogi, hozzátartozók közötti jogviszonyokra (pl. házasságkötés)
  2. vallási közösségek jogviszonyaira (pl. ki tartozhat egy felekezethez)
  3. egyesületek, jogi személyek, pártok esetében a tagsági jogokra

Ki kérheti az eljárás megindítását?

Aki védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más, hasonló helyzetben lévő személy.

Az AJBH oldalán található egy panasz minta, ami segít a panasz megírásában. Ez csak minta, nem kötelező használni, de jó segítség.

Akár használja a mintát, akár önmagától írja, a beadványában írja le röviden a panaszát:

  • az eseményeket időrendben, részletesen ismertesse, pontos dátumok, helyszínek és személyek megjelölésével (ki, mikor, hol pontosan mit csinált, mit mondott, ki volt még jelen, aki mindezt tanúsítani tudja),
  •  milyen dokumentumok tudják leginkább valószínűsíteni a sérelmet/hátrányt. 
  • Az írásban benyújtott panaszban valószínűsíteni kell, hogy hátrány érte, meg kell nevezni, hogy pontosan mi ez a hátrány és, hogy  melyik védett tulajdonságára vezethető vissza.
  •  A kérelemnek  tartalmaznia kell az Ön nevét, lakcímét, a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérést és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is.

Melyek az eljárás megindításának további feltételei?

A jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.

Mennyibe kerül az eljárás?

 Az eljárás ingyenes, jogi képviselet nem szükséges.

Hogyan juttathatom el a panaszom?

  • e-papíron, ügyfélkapun keresztül  
  • papír alapon aláírva, (tértivevénnyel) postázza az AJBH címére: 

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság 1387 Budapest Pf. 40.)

  • személyesen  Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Ügyfélszolgálatán (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.)– a (06-1-) 475-7100; (06-1-) 475-7129  telefonszámokon kért előzetes időpontfoglalást követően - az ügyfélfogadás során jegyzőkönyvbe mondva.

Hogyan zajlik az eljárás? Lesz tárgyalás?

Csak akkor tartanak tárgyalást, ha a tényállás tisztázása érdekében ez fontos. Ezen a hatóság személyesen meghallgatja a panaszost és a bepanaszolt fele(ke)t. 

A tárgyalást a kérelmező lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban tartják kivéve, ha a körülmények ott nem alkalmasak a tárgyalás megtartására. Ebben az esetben egy másik közeli polgármesteri hivatalban lesz megtartva a tárgyalás, vagy Budapesten az alapvető jogok biztosának hivatalában. Ezekben az esetekben az utazás költségeit megtérítik.

A tárgyalás alapvetően nyilvános, de bizonyos esetekben a nyilvánosság kizárható a tárgyalásról. Ezek az esetek:minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése érdekében feltétlenül szükséges, vagy az ügyfél kérelmére ha az a személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

Mit kell bizonyítani?

A kérelmezőnek nem bizonyítania, csupán valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és rendelkezett a törvényben felsorolt valamely védett tulajdonsággal.

A bizonyításhoz például célszerű megneveznie olyan személyt/személyeket (tanúk), akik jelen voltak, vagy hasonló sérelmeket éltek már át és azt tanúsítani tudják (szükség van a nevére/nevükre és elérhetőségükre).

Mit kell a másik félnek bizonyítania?

Azt, hogy 

  • az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, 
  • az egyenlő bánásmód követelményét az adott jogviszonyban nem volt köteles megtartani
  • azok a körülmények, amiket a panaszos valószínűsít (az őt ért hátrány és a védett tulajdonsága) nem állnak fenn.

Hogyan dönthet a bíróság?

  • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
  • megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
  • nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát,
  • 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki,
  • külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.

Egyezséget lehet kötni?

A hatóság minden esetben megkísérli a felek között egyezség létrehozását. 

Amennyiben az egyezség létrejön és az a jogszabályoknak megfelel, a hatóság az egyezséget határozattal jóváhagyja. 

A hatóság azonban nem állapíthat meg az ügyfél számára anyagi kártérítést.

Az eljárásról részletesebb információk itt érhetők el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.

A TASZ filmjei a Hégető Honorka-díj megosztott különdíját kapták

A Hégető Honorka-díj célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáit bemutató televíziós és online alkotásokat elismerje, az újságírókat és a közönséget érzékenyítse. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elnyertük ezt a díjat 2013-ban.