Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága Magyarországot vizsgálja

Magyarország 1993-ban csatlakozott az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez. Az illetékes bizottság 1998 és 2006 után idén vizsgálja harmadszorra, hogy hazánk hogyan teljesít a gyerekjogok terén. Civil szervezetek – köztük a TASZ munkatársa – tájékoztatták a bizottságot.

A február 5-én tartott meghallgatáson a UNICEF Magyar Bizottsága, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai vettek részt. A találkozón a civilek részletes tájékoztatást adtak a bizottság számára a gyerekjogok hazai helyzetéről. A CFCF és a TASZ beszámolója az ülésről itt érhető el. 
A találkozó után a bizottság közzétette a magyar kormányhoz intézett kérdései listáját, amelyet a kormánynak június 15-ig kell megválaszolnia. A bizottság arra kérte a kormányt, hogy tájékoztassa őt a 2007-2032-es keretdátummal elfogadott gyermekjogi stratégia kidolgozásáról és tartalmáról, a gyermeki jogokat monitorozó független tesület felállításáról. A kormánynak tájékoztatást kell nyújtania a fogyatékos és roma gyerekekkel, valamint a migráns és menekült gyerekekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen tett lépésekről, valamint azokról a lépésekről, amelyeket annak érdekében tett, hogy gyerekek ne éljenek intézeti körülmények között. Tájékoztatást kért továbbá az intézménytelenítés érdekében befektetett EU-források felhasználásáról, valamint a roma, fogyatékos és krónikus beteg gyerekek örökbe adása érdekében tett lépésekről. Magyarországnak be kell számolnia arról, hogy mit tett a gyerekek és fiatalkorúak körében elterjedt mentális betegségek gyógyítása és megelőzése érdekében. A bizottság tájékoztatást kért a roma gyerekek iskolai szegregálása ellen tett lépésekről. A teljes lista angol nyelven itt olvasható. 
foto: compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Az én fogyatékossággal élő gyerekemnek is jár oktatás!

Számos hozzánk forduló szülő küzd azzal, hogy a magatartászavaros, nehezen kezelhető, sajátos nevelési igényű (“SNI-s”) gyerekét nem fogadják az iskolában, vagy csak épp hogy megőrzik, de nem kapja meg a számára előírt és szükséges fejlesztéseket, oktatást.

Legalább 40 iskolába jut el a MONDO jogtudatosító program

Sikeres volt közösségi gyűjtésünk. A kampány vége előtt két héttel, 128 támogató segítségével jött össze csaknem egymillió forint arra, hogy a MONDO tanároknak szóló workshopja legalább 40 iskolába eljusson. Most keressük az iskolákat, amik nyitottak arra, hogy a MONDO oktatási segédeszközként a mindennapi tanításba bekerülhessen, és így több ezer gyerek kezdjen el tanulni a saját jogairól.

Az autizmussal és ADHD-val élő gyerekek kiszorulnak a közoktatásból

Majdnem minden ötvenedik gyermek kap a megszokottól eltérő viselkedésjegyei miatt autizmus spektrum zavar, illetve ADHD (hiperaktivitás és figyelemzavar) diagnózist. A diagnosztika fejlődésével robbanásszerűen nő az érintett gyermekek száma, ezen belül is leginkább a jó értelmi képességű gyermekek aránya. A változó igényekhez alkalmazkodnia kell az iskolarendszernek, ha minőségi oktatást kíván nyújtani minden tanköteles korú gyermek számára. Az autizmussal és ADHD-val élő tanulók oktatása az állami iskolákban jelenleg azonban rendszerszinten egyáltalán nem megoldott.