Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága Magyarországot vizsgálja

Magyarország 1993-ban csatlakozott az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez. Az illetékes bizottság 1998 és 2006 után idén vizsgálja harmadszorra, hogy hazánk hogyan teljesít a gyerekjogok terén. Civil szervezetek – köztük a TASZ munkatársa – tájékoztatták a bizottságot.  

A február 5-én tartott meghallgatáson a UNICEF Magyar Bizottsága, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai vettek részt. A találkozón a civilek részletes tájékoztatást adtak a bizottság számára a gyerekjogok hazai helyzetéről. A CFCF és a TASZ beszámolója az ülésről itt érhető el. 
A találkozó után a bizottság közzétette a magyar kormányhoz intézett kérdései listáját, amelyet a kormánynak június 15-ig kell megválaszolnia. A bizottság arra kérte a kormányt, hogy tájékoztassa őt a 2007-2032-es keretdátummal elfogadott gyermekjogi stratégia kidolgozásáról és tartalmáról, a gyermeki jogokat monitorozó független tesület felállításáról. A kormánynak tájékoztatást kell nyújtania a fogyatékos és roma gyerekekkel, valamint a migráns és menekült gyerekekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen tett lépésekről, valamint azokról a lépésekről, amelyeket annak érdekében tett, hogy gyerekek ne éljenek intézeti körülmények között. Tájékoztatást kért továbbá az intézménytelenítés érdekében befektetett EU-források felhasználásáról, valamint a roma, fogyatékos és krónikus beteg gyerekek örökbe adása érdekében tett lépésekről. Magyarországnak be kell számolnia arról, hogy mit tett a gyerekek és fiatalkorúak körében elterjedt mentális betegségek gyógyítása és megelőzése érdekében. A bizottság tájékoztatást kért a roma gyerekek iskolai szegregálása ellen tett lépésekről. A teljes lista angol nyelven itt olvasható. 
foto: compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Legalább 40 iskolába jut el a MONDO jogtudatosító program

Sikeres volt közösségi gyűjtésünk. A kampány vége előtt két héttel, 128 támogató segítségével jött össze csaknem egymillió forint arra, hogy a MONDO tanároknak szóló workshopja legalább 40 iskolába eljusson. Most keressük az iskolákat, amik nyitottak arra, hogy a MONDO oktatási segédeszközként a mindennapi tanításba bekerülhessen, és így több ezer gyerek kezdjen el tanulni a saját jogairól.

Az autizmussal és ADHD-val élő gyerekek kiszorulnak a közoktatásból

Majdnem minden ötvenedik gyermek kap a megszokottól eltérő viselkedésjegyei miatt autizmus spektrum zavar, illetve ADHD (hiperaktivitás és figyelemzavar) diagnózist. A diagnosztika fejlődésével robbanásszerűen nő az érintett gyermekek száma, ezen belül is leginkább a jó értelmi képességű gyermekek aránya. A változó igényekhez alkalmazkodnia kell az iskolarendszernek, ha minőségi oktatást kíván nyújtani minden tanköteles korú gyermek számára. Az autizmussal és ADHD-val élő tanulók oktatása az állami iskolákban jelenleg azonban rendszerszinten egyáltalán nem megoldott.

Inkább bezárták a terembe, nehogy elessen az udvaron

A gyerekek az iskola udvarán viháncolnak, kergetőznek, élvezik a tavaszt. A Te kisfiad azonban nincsen közöttük. Ő magára hagyva ül másfél órán keresztül az osztályterembe zárva, teljesen egyedül. Nem csak ma, sok másik napon is. Nem beszél, segítséget kérni nem tud. Mozgáskorlázottsággal él és Te csak annyi magyarázatot kapsz: azért nem lehet ilyenkor a társaival, mert a tanár fél, hogy elesik. Mit érzel, amikor erre rájössz? És még inkább … mit teszel?