Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet közleménye

Az Eötvös Károly Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróságnak a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban követett legújabb gyakorlata ma még beláthatatlan következményekkel járó súlyos fenyegetést jelenthet alkotmányos berendezkedésünkre, mindenekelőtt az állampolgárok alapvető információs jogaira valamint a sajtó szabadságára.

Az információszabadság alkotmányba foglalása, majd ezt követő másfél évtizedig tartó hatékony alkotmánybírósági védelme a magyarországi jogállami forradalom egyik legfontosabb fejezetét jelentette.



Az Eötvös Károly Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróságnak a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban követett legújabb gyakorlata ma még beláthatatlan következményekkel járó súlyos fenyegetést jelenthet alkotmányos berendezkedésünkre, mindenekelőtt az állampolgárok alapvető információs jogaira valamint a sajtó szabadságára. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság jogi önreflexiója, illetve annak hiánya ne hatna vissza ítélkezés gyakorlatára.



A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil jogvédő szervezet a közelmúltban, megjelölve kérése jogalapját, az egyik országgyűlési képviselő által jegyzett alkotmánybírósági indítvány másolatát kérte az Alkotmánybíróságtól.



A törvény szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adatot kérelemre tizenöt napon belül köteles kiadni.

Az Alkotmánybíróság a törvény által számára biztosított határidőn belül a kérelemre nem válaszolt, a késve megadott válaszban pedig, amelyben a kérés teljesítését megtagadta, döntése jogalapjának megjelölése helyett jogforrásként az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatára hivatkozott.



Az adatkérő ezután a közérdekű adat kiadását kérve az Alkotmánybíróság ellen pert indított. Az eljárásban az Alkotmánybíróság azt állította, hogy nem lát el olyan feladatot, mely alapján közérdekű adatok kiadására lenne kötelezhető, azaz az Alkotmánybíróság nem is állami, de nem is közfeladatot ellátó szerv. Kifejtette továbbá, hogy az indítványok tekintetében a legfőbb alkotmányvédő szerv nem adatkezelő, és az indítványok egyébként sem tekinthetőek közérdekű adatnak, sőt az értelmező kéziszótárra hivatkozva még csak nem is adat.



Az Alkotmánybíróság azt is kifejtette, hogy az országgyűlési képviselő sem közfeladatot ellátó személy. Az Alkotmánybíróságnak – ugyancsak saját álláspontja szerint – nem feladata továbbá azt sem elbírálni, hogy az indítványokba foglaltak alaposak-e.

Az Eötvös Károly Intézet álláspontja szerint az Alkotmánybíróság ezen eljárása és vélekedése ugyanúgy ellentétes az alkotmány betűjével és értékrendjével, mint a vonatkozó törvényekkel, valamint az Alkotmánybíróság összes az információs jogokat értelmező korábbi döntésével is.



Az adatvédelmi törvény szerint egyébként a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül – költségtérítés ellenében – a kérelmező másolatot kérhet.


2005. január 28.
Majtényi László

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kósa hazudik, teljes a homály az MNB alapítványai körül

Mint ismeretes, Kósa Lajos többek között a következő mondattal védte az MNB-ről szóló törvény védhetetlen módosítását:

„Azt gondoljuk, hogy az MNB által alapított alapítványok egy olyan speciális alapítványok, amelyek függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúságra vonatkozó feltételrendszert, a törvény erejénél fogva - ex lege - közhasznú alapítványok.”

Fény derülhet a Daimler-­ügyre, pert nyert a K-­Monitor a TASZ segítségével

Első fokon pert nyert a K-­Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-­es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes­busz-beszerzés ügyében folytattak le. A K-­Monitor a TASZ jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.