Az igazság a Tavares-jelentés kapcsán

A hamarosan az Európai Parlament elé kerülő, a magyarországi alapjogi helyzet bemutatását elvégző ún. Tavares-jelentéshez a magyar kormány részletes észrevételeket fűzött. A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Parlament frakcióinak eljuttatott elemzésben reagált a kormány több ponton téves és megalapozatlan észrevételeire.

Május elején hozta nyilvánosságra az Európai Parlament azt a jelentéstervezetet, amelynek elkészítésére még tavaly adott felhatalmazást az EP állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságának. A Rui Tavares bizottsági tag által jegyzett tervezet az alapjogokat és a jog uralmát érintő, az utóbbi három évben lezajlott hazai törvényhozási lépésekkel foglalkozik elsősorban, és ennek kapcsán ajánlásokat fogalmaz meg mind az Európai Unió intézményei, mind pedig a magyar kormányzat számára. A jelentéstervezettel kapcsolatban a magyar kormány kifejtette az álláspontját, és részletes megjegyzésekkel is ellátta azt.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Mérték úgy látja, hogy a magyar kormány megjegyzései több esetben nem felelnek meg a tények tiszteletben tartására vonatkozó, saját maga által támasztott elvárásnak. A három szervezet által készített dokumentum korrigálja és pontosítja a jelentéstervezet tényállításait vitató kormánymegjegyzéseket, ahol azok tévedéseket, hamis állításokat tartalmaznak, vagy félrevezető értelmezését adják a tényeknek. A leginkább korrekcióra szoruló részek az alábbiak:
- a kormány állításával szemben az Alaptörvény kidolgozása és elfogadása a demokratikus legitimáció súlyos hiányától szenvedett,
- az Alaptörvény negyedik módosítását nem az Alkotmánybíróság kérte, mert az tele van olyan rendelkezésekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban tartalmi alkotmányellenesség miatt megsemmisített, ez az eljárás pedig összeegyeztethetetlen a Velencei Bizottság sztenderdjeivel is,
- bármennyire tagadja a kormány, az Alkotmánybíróság hatásköreit a kétharmados többség ténylegesen csökkentette,
- a kormány, védekezésével ellentétben, a bírák idő előtti nyugdíjazása nyomán előállt jogsértő állapotot nem hozta helyre, 
- a kormány állításával szemben a demokrácia korlátozásához vezet a kétharmados törvények újraszabályozása, az egyéni képviselői indítványok visszaélésszerű tömeges használata és a Költségvetési Tanács közjogi pozíciója is, 
- a kormány elhallgatja, hogy a kampányhirdetések alaptörvényi szintre emelt szabályai alkotmányellenesek, mert indokolatlanul korlátozzák a demokratikus versenyt és a véleménynyilvánítás szabadságát,
- a sérülékeny kisebbségek védelmére megalkotott szabályok csak látszatintézkedések, mert a hatóságok a rendelkezésre álló jogi eszközöket sem alkalmazzák megfelelően,
- a kormány állításával szemben a lelkiismereti szabadságot súlyosan korlátozó és az Alkotmánybíróság által megsemmisített szabályok továbbra is részei lesznek a magyar jognak, mert továbbra is a Parlament ismeri el az egyházakat önkényesen értelmezhető kritériumok alapján, amivel szemben nincs hatékony jogorvoslat.
A jelentéstervezet plenáris vitájára az EP-ben jövő hónapban fog sor kerülni. A három magyar civil szervezet a dokumentumot azért küldte el a parlamenti frakcióknak is, hogy az a vitában háttéranyagként szolgáljon a felszólaló képviselők számára.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.

Április 6-án, de nem ott! – ismét felszólítottuk az NVI-t!

A külföldön szavazó választópolgárok szavazását akár meg is hiúsíthatják és tovább drágíthatják a helyi választási irodák tájékoztatásának újabb hibái. Ezúttal a londoni szavazók egy részét tévesztették meg a szavazás helyszínéről. Korábban arra figyelmeztettük a Nemzeti Választási Irodát (NVI), hogy az amerikai kontinensen szavazók egy részét félretájékoztatták a szavazás időpontjáról. Ezt az NVI korrigálta, de úgy tűnik, a tájékoztatás minősége továbbra sem biztosított. Ezért felszólítottuk az NVI-t, dolgozzon ki megfelelő eljárásokat a tájékoztatási hibák hatékony megelőzésére, és a bekövetkezett hibák időben történő korrigálására.

Nem sértette meg a Hír TV jóhírnevét a TASZ

A Fővárosi Törvényszék május 23-án elutasította a Hír TV keresetét, amelyet a csatorna a Társaság a Szabadságjogokért és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje, Farkas Lilla ellen indított. A bíróság I. fokú, nem jogerős ítélete szerint az alperesek szólásszabadságukkal éltek, amikor a Hír TV Gyöngyöspatáról szóló, az iskolai szegregációt tagadó műsorát bírálták.