Az igazság a Tavares-jelentés kapcsán

A hamarosan az Európai Parlament elé kerülő, a magyarországi alapjogi helyzet bemutatását elvégző ún. Tavares-jelentéshez a magyar kormány részletes észrevételeket fűzött. A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Parlament frakcióinak eljuttatott elemzésben reagált a kormány több ponton téves és megalapozatlan észrevételeire. 

Május elején hozta nyilvánosságra az Európai Parlament azt a jelentéstervezetet, amelynek elkészítésére még tavaly adott felhatalmazást az EP állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságának. A Rui Tavares bizottsági tag által jegyzett tervezet az alapjogokat és a jog uralmát érintő, az utóbbi három évben lezajlott hazai törvényhozási lépésekkel foglalkozik elsősorban, és ennek kapcsán ajánlásokat fogalmaz meg mind az Európai Unió intézményei, mind pedig a magyar kormányzat számára. A jelentéstervezettel kapcsolatban a magyar kormány kifejtette az álláspontját, és részletes megjegyzésekkel is ellátta azt.
A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Mérték úgy látja, hogy a magyar kormány megjegyzései több esetben nem felelnek meg a tények tiszteletben tartására vonatkozó, saját maga által támasztott elvárásnak. A három szervezet által készített dokumentum korrigálja és pontosítja a jelentéstervezet tényállításait vitató kormánymegjegyzéseket, ahol azok tévedéseket, hamis állításokat tartalmaznak, vagy félrevezető értelmezését adják a tényeknek. A leginkább korrekcióra szoruló részek az alábbiak:
- a kormány állításával szemben az Alaptörvény kidolgozása és elfogadása a demokratikus legitimáció súlyos hiányától szenvedett,
- az Alaptörvény negyedik módosítását nem az Alkotmánybíróság kérte, mert az tele van olyan rendelkezésekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban tartalmi alkotmányellenesség miatt megsemmisített, ez az eljárás pedig összeegyeztethetetlen a Velencei Bizottság sztenderdjeivel is,
- bármennyire tagadja a kormány, az Alkotmánybíróság hatásköreit a kétharmados többség ténylegesen csökkentette,
- a kormány, védekezésével ellentétben, a bírák idő előtti nyugdíjazása nyomán előállt jogsértő állapotot nem hozta helyre, 
- a kormány állításával szemben a demokrácia korlátozásához vezet a kétharmados törvények újraszabályozása, az egyéni képviselői indítványok visszaélésszerű tömeges használata és a Költségvetési Tanács közjogi pozíciója is, 
- a kormány elhallgatja, hogy a kampányhirdetések alaptörvényi szintre emelt szabályai alkotmányellenesek, mert indokolatlanul korlátozzák a demokratikus versenyt és a véleménynyilvánítás szabadságát,
- a sérülékeny kisebbségek védelmére megalkotott szabályok csak látszatintézkedések, mert a hatóságok a rendelkezésre álló jogi eszközöket sem alkalmazzák megfelelően,
- a kormány állításával szemben a lelkiismereti szabadságot súlyosan korlátozó és az Alkotmánybíróság által megsemmisített szabályok továbbra is részei lesznek a magyar jognak, mert továbbra is a Parlament ismeri el az egyházakat önkényesen értelmezhető kritériumok alapján, amivel szemben nincs hatékony jogorvoslat.
A jelentéstervezet plenáris vitájára az EP-ben jövő hónapban fog sor kerülni. A három magyar civil szervezet a dokumentumot azért küldte el a parlamenti frakcióknak is, hogy az a vitában háttéranyagként szolgáljon a felszólaló képviselők számára.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.

Mikor engedélyezi a kormány az ENSZ emberi jogi feltáró látogatásait?

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság közös levélben érdeklődik a külügyi tárcánál: vajon mikor engedélyezik az ENSZ-nek, hogy hazánk emberi jogi helyzetünket feltárja? Magyarország több ENSZ különmegbízott figyelmét is felkeltette, akik már kérték Magyarország kormányától a közeljövőben tervezett országlátogatásuk jóváhagyását, eddig azonban nem kaptak választ. A válasz elhúzódása rossz fényt vet hazánkra, a látogatások halasztása pedig hátráltathatja az emberi jogok érvényesülését.

A TASZ a nyilvánosságnak elszámol – a KEHI-nek nem

Politikai támadásnak tartjuk, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott programjainkat ellenőrizni próbálja. Mindennel elszámolunk a nyilvánosságnak, de nem a kormányzatnak, akinek ebben a körben nincs ellenőriznivalója. A szabadságjogok védőiként gyakran buzdítjuk arra a polgárokat, hogy lépjenek fel jogaik védelmében. Most magunkat kell megvédenünk a bennünket ért politikailag motivált és jogellenes támadással szemben. Abszurdnak tartjuk a vádakat, amelyek szerint a norvég pénzekből az LMP-t illetve a balliberális pártokat támogató tevékenységet folytatnánk. Mi mindig a hatalmon lévőket bíráljuk hatalommal való visszaélésükért és jogsértéseikért, ezt tettük régen, és ezt tesszük ma is.