Az igazságügyi miniszterhez fordultunk a sorozatgyilkosság sértettjeinek állami kártérítése kapcsán

Augusztusban a miniszterelnök felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert arra, hogy dolgozzon ki kártérítési javaslatot a romák elleni rasszista sorozatgyilkosságban érintett családok támogatására. A TASZ üdvözli a kezdeményezést, egyben kéri a kormányt, hogy ne csak a halálos áldozatokat követelő támadások hozzátartozóit, hanem a támadásokban megsebesített áldozatokat, illetve a puszta véletlennek köszönhetően emberáldozatot nem követelő támadások sértettjeit szintén részesítse arányos kártérítésben.

Megbízott ügyvédünkön, Baltay Leventén keresztül több sértettet is képviselünk a romák elleni rasszista indítékú sorozatgyilkosság miatt zajló büntetőeljárásban. Álláspontunk szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nyomozóhatóságok által 2008 nyara és 2009 ősze között elkövetett hanyagságok, súlyos szakmai hibák miatt  a magyar államot jogi felelősség is terheli a támadásokban érintett, a mai napig a bűncselekmények által okozott súlyos anyagi és pszichés gondokkal küszködő családok kártérítése, kárenyhítése vonatkozásában. Ezért magunk is perenkívüli állami kártértérítésre kívántuk felhívni a kormányt az elsőfokú ítélet kihirdetését követően.

A 2008-2009-ben romák ellen – a bíróság által is elismerten és jogilag értékelten rasszista indítékkal – elkövetett gyilkosságsorozat a magyarországi kriminalisztika utóbbi évtizedeinek legsúlyosabb bűncselekménye, amely egyben a II. világháború óta a legsúlyosabb rasszista bűncselekmény-sorozat is volt. Ezért úgy gondoljuk, hogy azon sértettek arányos anyagi kárpótlása is szükséges és elvárható, akik úgymond sérülésekkel vagy ép bőrrel „megúszták” a fegyveres támadásokat, vagy akik esetében az állami mulasztások nem esnek olyan súllyal latba, mint az utolsó néhány támadás kapcsán, amelyek megfelelő nyomozati munka mellett megelőzhetőek lettek volna. Ezeket az embereket, családokat szintén óriási trauma érte, hiszen ők is származásuk, bőrszínük miatt váltak különösen erőszakos támadások áldozataivá, és esetükben is csak a véletlennek köszönhető, hogy a támadások következtében nem sérületek vagy haltak meg. A bíróság ugyanis megállapította ítéletében, hogy az emberölési szándék ezeknél a támadásoknál is fennállt az elkövetőknél, ezeket a cselekményeket emberölési kísérletként értékelte az elsőfokon eljárt bírói tanács.

Navracsics Tibor miniszternek küldött levelünkben kértük azt is, hogy a sértetti családok perenkívüli állami kártérítésének kidolgozásába vonja be a sértetteket és jogi képviselőiket is. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Aránytalanul alkalmazott erőszakot a rendőrség Hatvanban

Bűncselekmények elkövetőivel szemben a rendőrségnek fel kell lépnie, az intézkedés jogszerű lefolytatása rendőrszakmai kérdés. Ha viszont az állam erőszakmonopóliumát gyakorló rendőrség embereket bántalmaz, az emberi jogi kérdés – a Társaság a Szabadságjogokért azt várja az ügyészségtől, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a múlt héten csütörtökön Hatvanban történtek ügyében.

Öt jogvédő szervezet fordult a miniszterhez a gyűlölet-bűncselekmények megfelelő szabályozása érdekében

A gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés hazánkban a jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik. Erre a megállapításra jutottunk, amikor az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan négy másik, a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezettel együtt áttekintettük az ilyen bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.

TASZ álláspont gyűlölet-bűncselekményekről

Részletes szakmai anyagunkban a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és alkalmazása során felmerülő kérdésekkel foglalkozunk. Az anyagot megküldjük a jogalkalmazó szerveknek annak érdekében, hogy segítsük a hatékony fellépést a gyűlölet-bűncslekeményekkel szemben.