Az igazságügyi miniszterhez fordultunk a sorozatgyilkosság sértettjeinek állami kártérítése kapcsán

Augusztusban a miniszterelnök felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert arra, hogy dolgozzon ki kártérítési javaslatot a romák elleni rasszista sorozatgyilkosságban érintett családok támogatására. A TASZ üdvözli a kezdeményezést, egyben kéri a kormányt, hogy ne csak a halálos áldozatokat követelő támadások hozzátartozóit, hanem a támadásokban megsebesített áldozatokat, illetve a puszta véletlennek köszönhetően emberáldozatot nem követelő támadások sértettjeit szintén részesítse arányos kártérítésben.

Megbízott ügyvédünkön, Baltay Leventén keresztül több sértettet is képviselünk a romák elleni rasszista indítékú sorozatgyilkosság miatt zajló büntetőeljárásban. Álláspontunk szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok és a nyomozóhatóságok által 2008 nyara és 2009 ősze között elkövetett hanyagságok, súlyos szakmai hibák miatt  a magyar államot jogi felelősség is terheli a támadásokban érintett, a mai napig a bűncselekmények által okozott súlyos anyagi és pszichés gondokkal küszködő családok kártérítése, kárenyhítése vonatkozásában. Ezért magunk is perenkívüli állami kártértérítésre kívántuk felhívni a kormányt az elsőfokú ítélet kihirdetését követően.

A 2008-2009-ben romák ellen – a bíróság által is elismerten és jogilag értékelten rasszista indítékkal – elkövetett gyilkosságsorozat a magyarországi kriminalisztika utóbbi évtizedeinek legsúlyosabb bűncselekménye, amely egyben a II. világháború óta a legsúlyosabb rasszista bűncselekmény-sorozat is volt. Ezért úgy gondoljuk, hogy azon sértettek arányos anyagi kárpótlása is szükséges és elvárható, akik úgymond sérülésekkel vagy ép bőrrel „megúszták” a fegyveres támadásokat, vagy akik esetében az állami mulasztások nem esnek olyan súllyal latba, mint az utolsó néhány támadás kapcsán, amelyek megfelelő nyomozati munka mellett megelőzhetőek lettek volna. Ezeket az embereket, családokat szintén óriási trauma érte, hiszen ők is származásuk, bőrszínük miatt váltak különösen erőszakos támadások áldozataivá, és esetükben is csak a véletlennek köszönhető, hogy a támadások következtében nem sérületek vagy haltak meg. A bíróság ugyanis megállapította ítéletében, hogy az emberölési szándék ezeknél a támadásoknál is fennállt az elkövetőknél, ezeket a cselekményeket emberölési kísérletként értékelte az elsőfokon eljárt bírói tanács.

Navracsics Tibor miniszternek küldött levelünkben kértük azt is, hogy a sértetti családok perenkívüli állami kártérítésének kidolgozásába vonja be a sértetteket és jogi képviselőiket is. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megállapította az ombudsman: minden harmadik gyermeket még mindig a szegénység miatt szakítják el a családjától

Bármit is mond az EMMI, nem tudja cáfolni évek óta ismételt állításunkat: megengedhetetlenül nagy számban szakít el az állam gyermekeket a családjuktól kizárólag a család rossz anyagi körülményei miatt. 2016 szeptemberében indított Hiányzó Emlékek kampányunk minden állítását megerősítette a napokban kiadott átfogó ombudsmani jelentés.

Nem hagyjuk abba a szegényeket vegzáló rendeletek megtámadását!

2017 nyarán 55 olyan önkormányzati szociális rendeletet támadtunk meg, melyben a legszegényebb lakosokat kötelezik lakásaik takarítására, a tűzifa gúlába állítására, ha szociális segélyt akarnak kapni. A négy megye kormányhivatalai fele részt igazat adtak nekünk, ezúttal a megmaradt, jogsértő rendeleteket támadtuk meg az ombudsman előtt.

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.