Az ombudsman egyetért a TASZ-szal

Az alapjogi biztos megerősítette álláspontunkat, miszerint az önkormányzatokat a közösségi együttélés szabályainak megalkotására felhatalmazó törvényi rendelkezés elődjénél is veszélyesebb a jogbiztonságra. Pedig az is épp elég nagy teret adott az önkényes jogalkalmazásnak.

Májusi bejegyzésünkben adtunk hírt arról, hogy az alapjogi biztoshoz fordultunk az önkormányzati törvény egy – megítélésünk szerint - alaptörvény-ellenes rendelkezése miatt. A biztos a napokban küldött válaszlevelében arról tájékoztatott bennünket, hogy álláspontja szerint a 2013. január 1-jén hatályba lépett, a közösségi együttélés szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazás a tavaly novemberben megsemmisített elődjénél (tiltott közösségellenes magatartásokra vonatkozó  szabályok) is tágabb felhatalmazást ad az önkormányzatoknak rendeletalkotásra, ezáltal a jogbiztonság szempontjából még súlyosabb alkotmányossági aggályokat vet fel. Ezt első ízben a 2013. február 1-jén kiadott jelentésében állapította meg az ombudsman, a 2013. március 1-jén kiadott újabb jelentésében pedig megismétli, hogy a hivatkozott rendelkezésben foglaltak a jogállamiság és a jogbiztonság követelményével összefüggő súlyos visszásságokat okoznak, valamint az önkényes jogalkalmazás veszélye miatt a jogorvoslathoz valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének közvetlen veszélyét eredményezik.
Az alapjogi biztos ezért kezdeményezte a közigazgatási és igazságügyi miniszternél a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésének és 143.§ (4) bekezdése d) pontjának olyan módosítását, amely  jogállami keretek és az egyéni alapjogok védelmét biztosító garanciák közé szorítja az önkormányzatok rendeletalkotási jogkörét. A közigazgatási és igazságügyi miniszter többszöri sürgetés ellenére a mai napig nem válaszolt a biztosi kezdeményezésre. Amennyiben a miniszter továbbra sem felel, úgy az ombudsman megfontolja az Alkotmánybírósághoz való fordulást.
Az alapjogi biztos az önkormányzatoknak adott biankó felhatalmazások sorozatát kiemelt figyelemmel követi, és a preventív alapjogvédelem ombudsmani gyakorlatát követve jelentéseit megelőzően szükségesnek látta az önkormányzati jogalkotási gyakorlat vizsgálatát. A KIM-től kapott adatok szerint 2012. szeptember 1-jéig, vagyis nem egészen öt hónap alatt Magyarország 3175 települése közül 699 önkormányzat képviselő-testülete alkotott rendeletet a tiltott közösségellenes magatartások szabályairól. Ezekből elsősorban az tűnik ki, hogy a képviselő-testületek a helyi közösség védelmét szolgáló kötelezettségként értelmezték a rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazást. A biztos úgy látja, hogy a helyi jogalkotó a saját hatáskörében eljárva próbált általános definíciót, elhatárolási ismérveket megadni annak érdekében, hogy a rendeletekkel érintett magatartások miben különböznek a szabálysértési vagy a büntetőjogi kódexben nevesített normasértésektől. A parttalan, diszkrecionális jogalkotás változatos példái bukkantak elő (van olyan önkormányzati rendelet, amely kimondja: közösségellenes magatartás az, amit „e rendelet annak minősít”).
A tartalmi aggályok (a jogsértő magatartások meghatározásának alapvető ellentmondásai, ágazati jogszabályokkal és szabálysértési törvénnyel való ütközések) mellett a biztos részletesen ismerteti a főbb formai, szövegezésbeli hibákat valamint az eljárásjogi és a jogorvoslattal összefüggő anomáliákat.
A tavaly novemberi alkotmánybírósági határozat nyomán az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó kormányhivatalok sürgetésére a helyhatóságok zömmel hatályon kívül helyezték rendeleteiket. Ezzel együtt lehetnek olyan önkormányzatok, ahol a rendeletek hatályban maradtak és addig alkalmazandóak, amíg a képviselő-testületek nem helyezik hatályon kívül azokat. Ezen kívül a folyamatban lévő ügyekben is eljárhatnak, nincs ti. olyan közigazgatási és igazságügyi miniszteri állásfoglalás, amely irányadó lehetne az önkormányzatoknak a folyamatban lévő ügyek elbírálására.
A biztos jelentése végén leszögezi, hogy a közízlés-, köznyugalom-, közerkölcsvédő buzgalom alapjogi sérelmek sorozatához vezet, példaként részletesen elemzi és kifogásolja az  V. kerületi önkormányzat  új szabályok alapján megalkotott rendeletét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Levél az Európa Tanács főtitkárának

Január 29-én az Európa Tanács főtitkára sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen előrelépések történtek – többek közt – a magyar médiaszabályozás területén és üdvözölte a magyar kormány és az Európa Tanács közötti megállapodást a törvény módosításáról. Öt civil szervezet levelet írt az Európa Tanács főtitkárának. A szervezetek arra kérik az Európa Tanácsot, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a magyar médiaszabályozás rendszerét.

Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte a TASZ az egyháztörvény ügyét

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyház képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a törvény által okozott jogsérelmek orvoslása érdekében.