Az ombudsman egyetért a TASZ-szal

Az alapjogi biztos megerősítette álláspontunkat, miszerint az önkormányzatokat a közösségi együttélés szabályainak megalkotására felhatalmazó törvényi rendelkezés elődjénél is veszélyesebb a jogbiztonságra. Pedig az is épp elég nagy teret adott az önkényes jogalkalmazásnak.

Májusi bejegyzésünkben adtunk hírt arról, hogy az alapjogi biztoshoz fordultunk az önkormányzati törvény egy – megítélésünk szerint - alaptörvény-ellenes rendelkezése miatt. A biztos a napokban küldött válaszlevelében arról tájékoztatott bennünket, hogy álláspontja szerint a 2013. január 1-jén hatályba lépett, a közösségi együttélés szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazás a tavaly novemberben megsemmisített elődjénél (tiltott közösségellenes magatartásokra vonatkozó  szabályok) is tágabb felhatalmazást ad az önkormányzatoknak rendeletalkotásra, ezáltal a jogbiztonság szempontjából még súlyosabb alkotmányossági aggályokat vet fel. Ezt első ízben a 2013. február 1-jén kiadott jelentésében állapította meg az ombudsman, a 2013. március 1-jén kiadott újabb jelentésében pedig megismétli, hogy a hivatkozott rendelkezésben foglaltak a jogállamiság és a jogbiztonság követelményével összefüggő súlyos visszásságokat okoznak, valamint az önkényes jogalkalmazás veszélye miatt a jogorvoslathoz valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének közvetlen veszélyét eredményezik.
Az alapjogi biztos ezért kezdeményezte a közigazgatási és igazságügyi miniszternél a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésének és 143.§ (4) bekezdése d) pontjának olyan módosítását, amely  jogállami keretek és az egyéni alapjogok védelmét biztosító garanciák közé szorítja az önkormányzatok rendeletalkotási jogkörét. A közigazgatási és igazságügyi miniszter többszöri sürgetés ellenére a mai napig nem válaszolt a biztosi kezdeményezésre. Amennyiben a miniszter továbbra sem felel, úgy az ombudsman megfontolja az Alkotmánybírósághoz való fordulást.
Az alapjogi biztos az önkormányzatoknak adott biankó felhatalmazások sorozatát kiemelt figyelemmel követi, és a preventív alapjogvédelem ombudsmani gyakorlatát követve jelentéseit megelőzően szükségesnek látta az önkormányzati jogalkotási gyakorlat vizsgálatát. A KIM-től kapott adatok szerint 2012. szeptember 1-jéig, vagyis nem egészen öt hónap alatt Magyarország 3175 települése közül 699 önkormányzat képviselő-testülete alkotott rendeletet a tiltott közösségellenes magatartások szabályairól. Ezekből elsősorban az tűnik ki, hogy a képviselő-testületek a helyi közösség védelmét szolgáló kötelezettségként értelmezték a rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazást. A biztos úgy látja, hogy a helyi jogalkotó a saját hatáskörében eljárva próbált általános definíciót, elhatárolási ismérveket megadni annak érdekében, hogy a rendeletekkel érintett magatartások miben különböznek a szabálysértési vagy a büntetőjogi kódexben nevesített normasértésektől. A parttalan, diszkrecionális jogalkotás változatos példái bukkantak elő (van olyan önkormányzati rendelet, amely kimondja: közösségellenes magatartás az, amit „e rendelet annak minősít”).
A tartalmi aggályok (a jogsértő magatartások meghatározásának alapvető ellentmondásai, ágazati jogszabályokkal és szabálysértési törvénnyel való ütközések) mellett a biztos részletesen ismerteti a főbb formai, szövegezésbeli hibákat valamint az eljárásjogi és a jogorvoslattal összefüggő anomáliákat.
A tavaly novemberi alkotmánybírósági határozat nyomán az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó kormányhivatalok sürgetésére a helyhatóságok zömmel hatályon kívül helyezték rendeleteiket. Ezzel együtt lehetnek olyan önkormányzatok, ahol a rendeletek hatályban maradtak és addig alkalmazandóak, amíg a képviselő-testületek nem helyezik hatályon kívül azokat. Ezen kívül a folyamatban lévő ügyekben is eljárhatnak, nincs ti. olyan közigazgatási és igazságügyi miniszteri állásfoglalás, amely irányadó lehetne az önkormányzatoknak a folyamatban lévő ügyek elbírálására.
A biztos jelentése végén leszögezi, hogy a közízlés-, köznyugalom-, közerkölcsvédő buzgalom alapjogi sérelmek sorozatához vezet, példaként részletesen elemzi és kifogásolja az  V. kerületi önkormányzat  új szabályok alapján megalkotott rendeletét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Aggasztó előjelek a kitagolás jövőjéről

Ma Magyarországon még mindig rengeteg, több mint 23,000 fogyatékossággal élő ember lakik nagylétszámú (50 vagy annál több férőhellyel rendelkező) bentlakásos szociális otthonban. Ezek az intézmények gyakran vidéki kistelepülések peremén, láthatatlan módon működnek. A lakók az intézet emberdaráló működésének kiszolgáltatva élik a mindennapjaikat. A napirendhez való folyamatos alkalmazkodás kényszere idővel a lakók személyiségének, képességeiknek a leépüléséhez vezet. Az önálló életvitel ezeken a helyeken nem több, mint illúzió. A mindennapi működés rugalmatlansága felülírja az egyéni szükségleteket, preferenciákat. A kormány feladata, hogy ezeket a nagylétszámú intézményeket bezárja. A kérdés, hogy miként zárja be, és helyettük milyen közösségi alapú szolgáltatásokat hoz létre.

Orosz mintára készült a magyar civiltörvény?

Sokan a magyar civil törvény mintájaként hivatkoznak az oroszországi „külföldi ügynök törvényre”. Nem is alaptalanul, hiszen a két törvény valóban sok hasonlóságot mutat egymással. Röviden összegeztük ezeket.

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén IV.

Örömmel osztjuk meg veletek az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél negyedik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.