Az ombudsman egyetért a TASZ-szal

Az alapjogi biztos megerősítette álláspontunkat, miszerint az önkormányzatokat a közösségi együttélés szabályainak megalkotására felhatalmazó törvényi rendelkezés elődjénél is veszélyesebb a jogbiztonságra. Pedig az is épp elég nagy teret adott az önkényes jogalkalmazásnak.

Májusi bejegyzésünkben adtunk hírt arról, hogy az alapjogi biztoshoz fordultunk az önkormányzati törvény egy – megítélésünk szerint - alaptörvény-ellenes rendelkezése miatt. A biztos a napokban küldött válaszlevelében arról tájékoztatott bennünket, hogy álláspontja szerint a 2013. január 1-jén hatályba lépett, a közösségi együttélés szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazás a tavaly novemberben megsemmisített elődjénél (tiltott közösségellenes magatartásokra vonatkozó  szabályok) is tágabb felhatalmazást ad az önkormányzatoknak rendeletalkotásra, ezáltal a jogbiztonság szempontjából még súlyosabb alkotmányossági aggályokat vet fel. Ezt első ízben a 2013. február 1-jén kiadott jelentésében állapította meg az ombudsman, a 2013. március 1-jén kiadott újabb jelentésében pedig megismétli, hogy a hivatkozott rendelkezésben foglaltak a jogállamiság és a jogbiztonság követelményével összefüggő súlyos visszásságokat okoznak, valamint az önkényes jogalkalmazás veszélye miatt a jogorvoslathoz valamint a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének közvetlen veszélyét eredményezik.
Az alapjogi biztos ezért kezdeményezte a közigazgatási és igazságügyi miniszternél a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésének és 143.§ (4) bekezdése d) pontjának olyan módosítását, amely  jogállami keretek és az egyéni alapjogok védelmét biztosító garanciák közé szorítja az önkormányzatok rendeletalkotási jogkörét. A közigazgatási és igazságügyi miniszter többszöri sürgetés ellenére a mai napig nem válaszolt a biztosi kezdeményezésre. Amennyiben a miniszter továbbra sem felel, úgy az ombudsman megfontolja az Alkotmánybírósághoz való fordulást.
Az alapjogi biztos az önkormányzatoknak adott biankó felhatalmazások sorozatát kiemelt figyelemmel követi, és a preventív alapjogvédelem ombudsmani gyakorlatát követve jelentéseit megelőzően szükségesnek látta az önkormányzati jogalkotási gyakorlat vizsgálatát. A KIM-től kapott adatok szerint 2012. szeptember 1-jéig, vagyis nem egészen öt hónap alatt Magyarország 3175 települése közül 699 önkormányzat képviselő-testülete alkotott rendeletet a tiltott közösségellenes magatartások szabályairól. Ezekből elsősorban az tűnik ki, hogy a képviselő-testületek a helyi közösség védelmét szolgáló kötelezettségként értelmezték a rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazást. A biztos úgy látja, hogy a helyi jogalkotó a saját hatáskörében eljárva próbált általános definíciót, elhatárolási ismérveket megadni annak érdekében, hogy a rendeletekkel érintett magatartások miben különböznek a szabálysértési vagy a büntetőjogi kódexben nevesített normasértésektől. A parttalan, diszkrecionális jogalkotás változatos példái bukkantak elő (van olyan önkormányzati rendelet, amely kimondja: közösségellenes magatartás az, amit „e rendelet annak minősít”).
A tartalmi aggályok (a jogsértő magatartások meghatározásának alapvető ellentmondásai, ágazati jogszabályokkal és szabálysértési törvénnyel való ütközések) mellett a biztos részletesen ismerteti a főbb formai, szövegezésbeli hibákat valamint az eljárásjogi és a jogorvoslattal összefüggő anomáliákat.
A tavaly novemberi alkotmánybírósági határozat nyomán az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó kormányhivatalok sürgetésére a helyhatóságok zömmel hatályon kívül helyezték rendeleteiket. Ezzel együtt lehetnek olyan önkormányzatok, ahol a rendeletek hatályban maradtak és addig alkalmazandóak, amíg a képviselő-testületek nem helyezik hatályon kívül azokat. Ezen kívül a folyamatban lévő ügyekben is eljárhatnak, nincs ti. olyan közigazgatási és igazságügyi miniszteri állásfoglalás, amely irányadó lehetne az önkormányzatoknak a folyamatban lévő ügyek elbírálására.
A biztos jelentése végén leszögezi, hogy a közízlés-, köznyugalom-, közerkölcsvédő buzgalom alapjogi sérelmek sorozatához vezet, példaként részletesen elemzi és kifogásolja az  V. kerületi önkormányzat  új szabályok alapján megalkotott rendeletét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

Elég volt a titkolózó államokból!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 8-án dönthet az információszabadság európai szintű védelmének kiterjesztéséről - vagy megfutamodik, és enged a magyar és a brit kormány nyomásának.