Az ombudsman költségvetése és az állami alapjogvédelem szintje

Az állam alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó kötelezettsége nem merül ki abban, hogy tartózkodik az alapjogok megsértésétől. E kötelezettsége teljesítése körében olyan intézményrendszert is működtetnie kell, amely hatékonyan képes fellépni az alapvető jogok megsértésével szemben. Az ombudsman intézmény Magyarországon két évtizede az egyedi ügyekben elkövetett alapjogsértésekkel szembeni állami fellépés kiemelt intézménye. Ha működésében nehézségek adódnak, azok az állam alapjogvédelmi kötelezettségének a nem kellő teljesítését jelenthetik. Márpedig az alapjogvédelem elért védelmi szintjéből költségvetési okokból nem lenne szabad engedni. 

Az ombudsman feladatköre az elmúlt években jelentősen bővült. Erre tekintettel szükséges annak megvizsgálása, hogy az új feladatok ellátására az ombudsmannak rendelkezésére állnak-e olyan új erőforrások, amelyek egyrészt az új feladatok hatékony ellátását, másrészt az új feladataival (elsősorban a közérdekű bejelentővédelmi rendszerrel) kapcsolatos kommunikációs tevékenységet lehetővé teszik, úgy, hogy az ne járjon a korábban is meglévő feladatai ellátása színvonalának csökkenésével.

Ezzel összefüggésben az ombudsman a 2014. évről szóló beszámolója a következőt tartalmazza: “A jogalkotó az alapvető jogok biztosát újabb feladatokkal bízta meg, de ezek megnövekedett munkaerőigényéhez csak részben járult hozzá. A biztosnak ezekre az új feladatokra a meglévő személyi állomány keretéből kellett megfelelő létszámot biztosítania, így mintegy 16 munkatársat kellett a korábbi szervezetéből kiemelve az új feladatok ellátására átképeznie.” (Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről, 2014, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, 2015, 291. oldal.)
 

Milyen új feladatai vannak az ombudsmannak, amelyek többletforrásokat igényelnének?

a) Közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos új feladatok
A törvény 2014. január 1-jétől a közérdekű bejelentések kezelésével kapcsolatban több új feladatot határozott meg az alapvető jogok biztosa számára.

aa) Ezzel összefüggésben az alapvető jogok biztosa a hivatala útján gondoskodik a közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló védett elektronikus rendszer üzemeltetéséről. Az ombudsman beszámolója szerint az elektronikus rendszer költségvetési támogatás nélkül, az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Programjának a Korrupció megelőzése és a közigazgatás áttekintése tárgyú projektjéből valósult meg. Az ombudsman 2015 elején arról számolt be az Országgyűlésnek, hogy a költségvetési támogatás hiánya, valamint a projektből lehívható eszközök korlátozott volta és a műveletre rendelkezésre álló rövid idő komoly nehézségeket okozott a rendszer elindítása során és jelentős erőfeszítést kívánt meg az abban részt vevő munkatársaktól. (2014. évről szóló Beszámoló, 137. oldal) Az ombudsman kivonatolja a közérdekű bejelentést és eltávolít belőle minden olyan adatot, amely a közérdekű bejelentő személyazonosságát felfedheti, és csak ezután továbbítja a közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv felé. A bejelentővel ezt követően kizárólag a hivatalon keresztül, az elektronikus rendszerben tarthatnak kapcsolatot, személye és elérhetőségei az eljárásra jogosult szerv számára rejtve maradnak.

ab) Az alapvető jogok biztosának új feladata továbbá a közérdekű bejelentés alapján intézkedésre kötelezett szerv intézkedésének a felülvizsgálata is. A közérdekű bejelentés – arra jogosult által történt – kivizsgálását követően a bejelentő az általa vélelmezett visszásság orvoslása érdekében beadvánnyal fordulhat az alapvető jogok biztosához, ha véleménye szerint bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljes körűen, ha a vizsgálat eredményével nem ért egyet, illetve a bejelentését megalapozatlannak tartották. A kérelem alapján a biztos vizsgálja a közérdekű bejelentés megfelelő intézését.

ac) A biztosnak emellett lehetősége van arra, hogy hivatalból vizsgálja a közérdekű bejelentések elintézésére hatáskörrel rendelkező, eljárásra jogosult szervek  bejelentés-kezelési gyakorlatát (de csak a törvényben felsorolt szervek tekintetében).

b) Az OPCAT tevékenységre való felkészüléssel kapcsolatos feladatok
A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről (Optional Protocol to the Convention Against Torture – OPCAT) szóló 2011. évi CXLIII. törvény értelmében Magyarországon 2015. január 1-jétől nemzeti megelőző mechanizmusként személyesen vagy munkatársai közreműködésével az alapvető jogok biztosa jár el. A jegyzőkönyv egy olyan rendszert hozott létre, amelyben független nemzetközi és nemzeti testületek rendszeresen látogatják azokat a helyszíneket, ahol a szabadságuktól megfosztott emberek tartózkodnak.
Az Alapvető jogok biztosa hivatalának struktúrájában már 2014. január 1-jén megalakult a főosztályi ranggal rendelkező OPCAT Iroda, amelynek a létszáma az év végéig folyamatosan bővült. Az Iroda a tárgyévet követően, 2015. január 1-jétől OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztályként üzemel tovább.

c) A nemzetbiztonsági ellenőrzések felülvizsgálati eljárása
Az alapvető jogok biztosa a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvényben meghatározottak szerint – új feladataként – 2015. február 1-jétől az alapvető jogokat érintő visszásságok tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárásának elrendelését és lefolytatását is vizsgálja. Az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló vagy ilyen jogviszonyra jelölt személy esetében a biztonsági feltételek fennállása felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálható.

#költségvetés2016

Mindezeknek az új feladatoknak tükröződniük kell az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala költségvetésében a személyi kiadásokban és a létszámadatokban.

A hivatal költségvetésében a személyi kiadások előirányzata jelentős változásokon ment át 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben. 2013-ban az előző évhez képest csökkent, majd 2014-ben és 2015-ben is nőtt, a 2016-ra tervezett előirányzat pedig ugyanannyi, mint amennyit 2015-re terveztek. A személyi kiadások előirányzata 2012-ben 2013-ban és 2014-ben is alultervezettnek bizonyult, utóbb jelenetős módosításon – emelésen – esett át. A személyi kiadásoknak a költségvetési törvényeken tervezett eredeti előirányzatai 2015 előtt nem tükrözték a feladatok bővülését, ám az előirányzatok év közbeni módosításai, majd a 2015-re szóló terveken már meglátszott, hogy idén az újakkal kiegészült feladatai ellátására az alapjogi biztos több személyi kiadást használhat fel. Az engedélyezett létszámkeret 2014-ben 7%-kal, majd 2015-ben újabb 3,5%-kal emelkedett, ami 10, illetve 5 fős, a két évben tehát összesen 15 fős bővülést tett lehetővé. 2016-ra további bővülést a költségvetési törvény nem engedélyez.

Mindezek alapján az nem állítható, hogy az ombudsmani hivatal költségvetése nem volt tekintettel a 2014-ben és 2015-ben keletkezett újabb feladatok szülte személyi ráfordítás- és létszámigényre. Azt természetesen, hogy ezek a változások elegendőek-e az új feladatok ellátására, úgy, hogy közben az ombudsman alapfeladatai ellátásának színvonala nem változik hátrányosan, ennyi alapján nem tudjuk megítélni.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.

A TASZ álláspontja a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetéről

Birtokunkba került egy a Belügyminisztérium Jogszabály Előkészítő Osztályának vezetője által létrehozott dokumentum, amely a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról címet viseli. A tervezet számos, alapvető jogot korlátozó rendelkezést tartalmaz. A Társaság a Szabadságjogokért ezúton teszi közzé véleményét a megalkotni tervezett szabályokról.

Diszkriminatív a miskolci lakásrendelet módosítása

A TASZ szerint a miskolci lakásrendelet ezév májusi módosítása alaptörvény-ellenes: sérti a helyi mélyszegénységben élők, főleg a romák egyenlő bánásmódhoz való jogát más alapjogok gyakorlásával összefüggésben. Ezért a TASZ a múlt héten beadvánnyal fordult az ombudsmanhoz, arra kérve őt, hogy támadja meg a rendelet-módosítást az Alkotmánybíróság előtt.