Az ORFK-hoz fordultunk a romákat zaklató bírságolási gyakorlat miatt

Több szervezettel együtt az országos rendőrfőkapitányhoz fordultunk a rendőrség romákat zaklató, aránytalan bírságolási gyakorlata miatt. Arra kérjük Papp Károlyt, hogy az ORFK a szakmai párbeszéd elindítása és a helyzet javítása érdekében támogassa egy civil-rendőr munkacsoport megalakulását.

A levél aláírói - a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat, az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Roma Sajtóközpont (RSK) és a TASZ – az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a rendőrök a roma embereket kiemelkedő arányban büntetik tipikusan kisebb fokú közlekedési szabálysértésekért. Sok esetben a cigánytelepek „bejárata” a rendszeresített bírságolási helyszín, ahol a rendőrök gyakran olyan kihágásokért bírságolnak, melyekért nem romákat nem szoktak (csak a példa kedvéért: csengő vagy téli gumi hiánya a biciklin, kopott bicikligumi, nem a zebrán történő gyalogos átkelés, stb).

A civilek szerint, még ha a jogszabályok szigorú értelmezése alapján az esetek jó részében van is jogalapja a bírságolásnak, az etnikai aránytalanság miatt ez a gyakorlat akkor is jogellenes. Sérti ugyanis az egyenlő bánásmód követelményét, ha a rendőrség egyesekkel szemben eljár, míg másokkal szemben nem, méghozzá etnikai hovatartozásuk alapján.

Mindezt a szaknyelv etnikai profilalkotásnak hívja, ami több nemzetközi emberi jogi szervezet szerint diszkriminatív, jogellenes gyakorlat, ráadásul még csak nem is teszi hatékonyabbá a bűnüldözést.   

A gyakorlat jogellenességén túl a bírságok mértéke is sokszor erősen túlzónak tűnik, prevenciós hatása pedig egyáltalán nincs. A sokszor sorozatosan megbüntetett mélyszegénységben élők az utolsó pénzüket is a bírság kifizetésére költik, így azonban a bicikli felszerelésére már nem futja, és a kör kezdődik elölről. Akik sem kifizetni nem tudják, sem közérdekű munkában ledolgozni nincs lehetőségük a bírságokat, azoknak a bíróság rendszerint elzárássá változtatja a pénzbüntetésüket. A börtön- és az adminisztratív költségek pedig összességében nagy terhet rónak az államháztartásra.

Tisztában vagyunk vele, hogy a rendőrség nem gyűjt etnikai adatokat, a helyi gyakorlatban ugyanakkor nyilvánvalóan jelen van a megkülönböztető bánásmód, melyet nem jogszabályi változással, hanem a rendőrség vezetőinek közvetlen beavatkozásával volna mód megváltoztatni.

Ezért a levél aláíróiként arra kértük az országos rendőrfőkapitányt, hogy támogassa egy civil-rendőr munkacsoport létrejöttét, amely a szakmai párbeszéd és közös munka révén elősegítené az egyenlő bánásmód elvét tiszteletben tartó bírságolási gyakorlat megszilárdulását. Emellett a munkacsoportban – a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok kapcsán – közös ajánlások megfogalmazását is tervezzük a jogalkotó felé.

A levelet szintén aláíró Roma Sajtóközpont az elmúlt hónapokban több mint félszáz településen 140 esetet dolgozott fel – a legkirívóbb bírságokról az Index olvasói szavazhattak, akik egy piliscsabai roma fiatal által elejtett/eldobott papírzsebkendő miatt kiszabott 50 ezer forintos büntetést találták a legabszurdabbnak. Az ügyben eljáró Budaörsi Rendőrkapitányság múlt héten megkapta az RSK Aranysárhányó-díját.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Kúria szerint is diszkriminálta a romákat a tiszavasvári önkormányzat

A Kúria 2019. április 10-i ítélete tett pontot annak az ügynek a végére, amely a TASZ és Tiszavasvári önkormányzata között zajlott 2016 óta. A Kúria szerint is megsértette az önkormányzat a település roma lakóinak egyenlő bánásmódhoz való jogát azzal, hogy szélsőséges közszereplők közreműködésével próbálták megfélemlíteni, megregulázni őket.

Gyöngyöspata-per: káosz a Kúrián

A Gyöngyöspata-per mai tárgyalásán a Kúria ítéletének indokolásában – a TASZ álláspontjával megegyezően – levezette, hogy miért volt diszkriminatív a rendőrség szabálysértési bírságolási gyakorlata a romákkal szemben. Később kiadott közleményében a Kúria tájékoztatást adott arról, hogy az indokolás téves volt, vagyis ebben a részben elutasították keresetünket.

„Rend és tisztesség” Tiszavasváriban – terjed az érpataki modell

Tiszavasvári önkormányzata együttműködési megállapodást kötött az érpataki polgármester „civil szervezetével”, mely együttműködés valós célja az érpataki modell Tiszavasváriban való terjesztése, a mélyszegénységben élő roma lakosok zaklatása, megfélemlítése folyamatos feljelentések, hatósági bejelentések tételével. A jogsértés közvetlen veszélye miatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult a TASZ.