Az ORFK-hoz fordultunk a romákat zaklató bírságolási gyakorlat miatt

Több szervezettel együtt az országos rendőrfőkapitányhoz fordultunk a rendőrség romákat zaklató, aránytalan bírságolási gyakorlata miatt. Arra kérjük Papp Károlyt, hogy az ORFK a szakmai párbeszéd elindítása és a helyzet javítása érdekében támogassa egy civil-rendőr munkacsoport megalakulását.

A levél aláírói - a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat, az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Roma Sajtóközpont (RSK) és a TASZ – az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a rendőrök a roma embereket kiemelkedő arányban büntetik tipikusan kisebb fokú közlekedési szabálysértésekért. Sok esetben a cigánytelepek „bejárata” a rendszeresített bírságolási helyszín, ahol a rendőrök gyakran olyan kihágásokért bírságolnak, melyekért nem romákat nem szoktak (csak a példa kedvéért: csengő vagy téli gumi hiánya a biciklin, kopott bicikligumi, nem a zebrán történő gyalogos átkelés, stb).

A civilek szerint, még ha a jogszabályok szigorú értelmezése alapján az esetek jó részében van is jogalapja a bírságolásnak, az etnikai aránytalanság miatt ez a gyakorlat akkor is jogellenes. Sérti ugyanis az egyenlő bánásmód követelményét, ha a rendőrség egyesekkel szemben eljár, míg másokkal szemben nem, méghozzá etnikai hovatartozásuk alapján.

Mindezt a szaknyelv etnikai profilalkotásnak hívja, ami több nemzetközi emberi jogi szervezet szerint diszkriminatív, jogellenes gyakorlat, ráadásul még csak nem is teszi hatékonyabbá a bűnüldözést.   

A gyakorlat jogellenességén túl a bírságok mértéke is sokszor erősen túlzónak tűnik, prevenciós hatása pedig egyáltalán nincs. A sokszor sorozatosan megbüntetett mélyszegénységben élők az utolsó pénzüket is a bírság kifizetésére költik, így azonban a bicikli felszerelésére már nem futja, és a kör kezdődik elölről. Akik sem kifizetni nem tudják, sem közérdekű munkában ledolgozni nincs lehetőségük a bírságokat, azoknak a bíróság rendszerint elzárássá változtatja a pénzbüntetésüket. A börtön- és az adminisztratív költségek pedig összességében nagy terhet rónak az államháztartásra.

Tisztában vagyunk vele, hogy a rendőrség nem gyűjt etnikai adatokat, a helyi gyakorlatban ugyanakkor nyilvánvalóan jelen van a megkülönböztető bánásmód, melyet nem jogszabályi változással, hanem a rendőrség vezetőinek közvetlen beavatkozásával volna mód megváltoztatni.

Ezért a levél aláíróiként arra kértük az országos rendőrfőkapitányt, hogy támogassa egy civil-rendőr munkacsoport létrejöttét, amely a szakmai párbeszéd és közös munka révén elősegítené az egyenlő bánásmód elvét tiszteletben tartó bírságolási gyakorlat megszilárdulását. Emellett a munkacsoportban – a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok kapcsán – közös ajánlások megfogalmazását is tervezzük a jogalkotó felé.

A levelet szintén aláíró Roma Sajtóközpont az elmúlt hónapokban több mint félszáz településen 140 esetet dolgozott fel – a legkirívóbb bírságokról az Index olvasói szavazhattak, akik egy piliscsabai roma fiatal által elejtett/eldobott papírzsebkendő miatt kiszabott 50 ezer forintos büntetést találták a legabszurdabbnak. Az ügyben eljáró Budaörsi Rendőrkapitányság múlt héten megkapta az RSK Aranysárhányó-díját.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Brutális kényszervallatás eltussolása miatt ítélte el a magyar államot a strasbourgi bíróság

Mai ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették roma származású ügyfelünk alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást.

Nincs olyan anya, aki be tudná pótolni ezeket az elvesztett éveket

Fél éve, március végén hírt adtunk róla, hogy Bence két éves korában végre hazakerült a szüleihez. Mint akkor megírtuk, a kisbaba születésekor azért nem kerülhetett haza, mert a helyi védőnő hónapokkal korábban jelezte a kórház számára: „Az asszonynak minden gyermeke átmeneti nevelésben van. Irreális lenne az újszülött kórházból való távozása az anyával együtt.”

Mit érdemel?

Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.