Az új Országgyűlés első jogalkotási kezdeményezéseiről

A TASZ aggodalommal figyeli az Országgyűlés első rendes ülésnapján benyújtott jogalkotási javaslatokat. A kormányzati rendszer kialakításához szükséges módosítások mindig is részét képezték egy új ciklus kezdetének - ebben nem látunk kivetni valót. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP első javaslatai ezen jóval túlmutatnak. Az Országgyűlés létszámának és a kisebbségek országgyűlési képviseletének Alkotmányba írásától az új választási rendszer megalkotásán és a büntető törvénykönyv szigorításán át a szociális rendszer módosításáig terjednek a beterjesztett javaslatok.

A Fidesz - KDNP által benyújtott javaslatok mögötti koncepciók megérettek a vitára. Ennek módja azonban nem az azonnali és érdemi vita nélküli jogalkotás, hanem a változtatások várható hatásainak felmérése, az érintett csoportokkal, a többi parlamenti párttal, a releváns állami intézményekkel, az ombudsmanokkal, a gazdasági szereplőkkel, társadalmi szervezetekkel és a szakértőkkel való egyeztetés.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 17. § - 18. § (1) előírja, hogy jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi, ezért a jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit.

Ezt az előkészítő munkát nem spórolhatja meg magának az új Országgyűlés. A megalapozott és hosszú távra tervezett jogalkotásnak feltétele az is, hogy a jogrendszerünk alapjait lefektető törvényekhez ne kelljen túl gyakran hozzányúlni. Az ennek ellentmondó jogalkotás azt a veszélyt hordozza magában, hogy szétdarabolt, nem egységes, ellentmondásos jogszabályok születnek. Ez ellentétes a jogbiztonság alkotmányos elvével. Ezért érdemes más, régóta fennálló problémát is társadalmi és szakmai vitára bocsátani, hogy ne kelljen újra és újra hozzányúlni a törvényekhez. Ilyen kérdés például, a gondnokság alatt lévők választó jogból való kizárásának kérdése, amelynek megszüntetését több szakmai és érdekképviseleti szervezet évtizedek óta igyekszik elérni. A „három csapás” néven futó büntető törvénykönyv szigorítás várhatóan nem változtat az amúgy évről évre javuló bűnügyi statisztikán, a Holokauszt-tagadás helyett a nemzeti szocialista és kommunista bűnök tagadásának bevezetése úgy korlátozza a szólásszabadságot, hogy nem teremt nyugodtabb közéletet, a jogosítvány 8 általános iskolai osztály elvégzéséhez kötésének hatása ismeretlen a közlekedés biztonságára nézve, de emberek ezreit lehetetleníti el a munkától, az igazolatlan iskolai hiányzás esetén a családi pótlék természetbeni juttatása  veszélyezteti a családok megélhetését.

A változtatások mellett és ellen számos érv hozható fel, ezek megismerhetővé tétele, az álláspontok ütköztetése a demokratikus állam alapja. Ha a parlamenti többség kétharmadának tudatában az ellenzék és a társadalom álláspontjának véleménye nélkül jogot alkot, az formailag megfelelő lehet ugyan, de szellemiségében nem felel meg a demokratikus jogállam fogalmának.

A TASZ arra kéri a Fidesz – KDNP frakciót, hogy a törvényjavaslatok benyújtása során a hatályos jogalkotási törvényben foglalt kötelezettségnek eleget téve készítse el a jogszabályok hatástanulmányait, tegye azokat közzé és hallgassa meg az adott tárgykör érintett szereplőit is. A TASZ határozott álláspontja, hogy a társadalmi konszenzus nélküli jogalkotás nagy veszélyeket rejt magában.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Grespik László becsülete

A Fővárosi Ítélőtábla 2009. február 11-i jogerős ítéletében kimondta, hogy Paizs Miklós „Balra át!“ című számával nem követett el becsületsértést Grespik Lászlóval szemben. Az ítélet szerint a zeneszám szövegének Grespikre vonatkozó része a véleménynyilvánítás szabadságának határain belül van. A bíróság szóbeli indokolásában elmondta, Grespik László közszereplő volt a szám megjelenésekor, ezért az átlagembernél többet kell tűrnie. A Balra át! című dalban megjelenő, Grespikre vonatkozó vélemény nem súlyosan gyalázkodó, és nem éri el azt a szintet, ami az emberi méltóságában sértené a Fővárosi Közigazgatási Hivatal volt vezetőjét.

Abszurd indokokkal utasította el az ügyészség Hadházyék feljelentését, a képviselők új eljárást indítanak segítségünkkel

Az ügyészség újra elutasította az MTVA-ban bántalmazott képviselők feljelentését. Három országgyűlési képviselő, Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Varju László a mi segítségünkkel újabb büntetőeljárást indít.

Szólásszabadság-pert nyertünk a TV2-vel szemben

Jogerősen is elutasította a TV2-t üzemeltető MTM-SBS Televízió Zrt. keresetét és fellebbezését a bíróság abban a perben, amelyet a tévétársaság Vágó István ellen indított. A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a rendelkezésre álló információkból levont következtetés véleménynek minősül, amit alkotmányos védelem illet, és ezért azt tűrnie kell a felperesnek. Vágó jogait a perben a Társaság a Szabadságjogokért képviselte.