Az új Országgyűlés első jogalkotási kezdeményezéseiről

A TASZ aggodalommal figyeli az Országgyűlés első rendes ülésnapján benyújtott jogalkotási javaslatokat. A kormányzati rendszer kialakításához szükséges módosítások mindig is részét képezték egy új ciklus kezdetének - ebben nem látunk kivetni valót. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP első javaslatai ezen jóval túlmutatnak. Az Országgyűlés létszámának és a kisebbségek országgyűlési képviseletének Alkotmányba írásától az új választási rendszer megalkotásán és a büntető törvénykönyv szigorításán át a szociális rendszer módosításáig terjednek a beterjesztett javaslatok.

A Fidesz - KDNP által benyújtott javaslatok mögötti koncepciók megérettek a vitára. Ennek módja azonban nem az azonnali és érdemi vita nélküli jogalkotás, hanem a változtatások várható hatásainak felmérése, az érintett csoportokkal, a többi parlamenti párttal, a releváns állami intézményekkel, az ombudsmanokkal, a gazdasági szereplőkkel, társadalmi szervezetekkel és a szakértőkkel való egyeztetés.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 17. § - 18. § (1) előírja, hogy jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi, ezért a jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit.

Ezt az előkészítő munkát nem spórolhatja meg magának az új Országgyűlés. A megalapozott és hosszú távra tervezett jogalkotásnak feltétele az is, hogy a jogrendszerünk alapjait lefektető törvényekhez ne kelljen túl gyakran hozzányúlni. Az ennek ellentmondó jogalkotás azt a veszélyt hordozza magában, hogy szétdarabolt, nem egységes, ellentmondásos jogszabályok születnek. Ez ellentétes a jogbiztonság alkotmányos elvével. Ezért érdemes más, régóta fennálló problémát is társadalmi és szakmai vitára bocsátani, hogy ne kelljen újra és újra hozzányúlni a törvényekhez. Ilyen kérdés például, a gondnokság alatt lévők választó jogból való kizárásának kérdése, amelynek megszüntetését több szakmai és érdekképviseleti szervezet évtizedek óta igyekszik elérni. A „három csapás” néven futó büntető törvénykönyv szigorítás várhatóan nem változtat az amúgy évről évre javuló bűnügyi statisztikán, a Holokauszt-tagadás helyett a nemzeti szocialista és kommunista bűnök tagadásának bevezetése úgy korlátozza a szólásszabadságot, hogy nem teremt nyugodtabb közéletet, a jogosítvány 8 általános iskolai osztály elvégzéséhez kötésének hatása ismeretlen a közlekedés biztonságára nézve, de emberek ezreit lehetetleníti el a munkától, az igazolatlan iskolai hiányzás esetén a családi pótlék természetbeni juttatása  veszélyezteti a családok megélhetését.

A változtatások mellett és ellen számos érv hozható fel, ezek megismerhetővé tétele, az álláspontok ütköztetése a demokratikus állam alapja. Ha a parlamenti többség kétharmadának tudatában az ellenzék és a társadalom álláspontjának véleménye nélkül jogot alkot, az formailag megfelelő lehet ugyan, de szellemiségében nem felel meg a demokratikus jogállam fogalmának.

A TASZ arra kéri a Fidesz – KDNP frakciót, hogy a törvényjavaslatok benyújtása során a hatályos jogalkotási törvényben foglalt kötelezettségnek eleget téve készítse el a jogszabályok hatástanulmányait, tegye azokat közzé és hallgassa meg az adott tárgykör érintett szereplőit is. A TASZ határozott álláspontja, hogy a társadalmi konszenzus nélküli jogalkotás nagy veszélyeket rejt magában.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Jól döntött az uszításról a bíróság

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Jogerős a túlérzékeny polgármester keresetének elutasítása

Nem a bíróság feladata, hogy „kulturált” véleménynyilvánításra szoktassa a polgárokat, egy közlést nem a túlérzékeny felperes, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell megítélnie. A bíróságnak akkor kell közbelépnie, ha a vélemény jogot sért. A perben az alperest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviselte.

A TASZ álláspontja az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról

A TASZ álláspontja szerint az Alkotmányt és az Alkotmánybíróság tagjainak választási rendjét módosító törvényjavaslat a demokrácia egyik legfontosabb alapelemét, az Országgyűlés kontrollját képező Alkotmánybíróság függetlenségét semmisítené meg.