Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány

Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.

A Közigazgatási Felsőbíróság tervezett létrehozásával kapcsolatban súlyos aggodalomra ad okot, hogy ez a szervezeti átalakítás tálcán kínálja annak a lehetőségét, hogy csorbítsák az intézményrendszer függetlenségét. Korábban szervezeti átalakítással sikerült elérni azt is, hogy az Alkotmánybíróságon rövid idő alatt többségbe kerüljenek az egypárti, Fidesz által kinevezett alkotmánybírák, akik a politikailag érzékeny ügyek döntő többségében a kormánypártnak kedvező határozatokat hoznak. Mivel a Fidesz rendelkezik a szükséges többséggel a Parlamentben, joggal feltételezhető, hogy az átszervezés most is a függetlenség csorbítására ad majd alkalmat.

Az Alaptörvény-módosító javaslat bizonytalanná teheti a közéleti véleménynyilvánítás, pl. tüntetések szervezésének, eddigi szilárd és következetes védelmét. Ez a veszély különösen annak fényében értékelendő, hogy a javaslat új közigazgatási bírósági rendszert állít fel, amelyet teljesen vagy jelentős részben új bírókkal töltenek majd fel -- a jogtalanul betiltott vagy feloszlatott tüntetésekkel kapcsolatos eljárásokban pedig éppen a közigazgatási bíróságok jogosultak dönteni. Összességében a szervezet szerint tehát a javaslat a gyülekezési jog és a politikai véleménynyivánítás szabadságát már azzal korlátozza, hogy felborítja e jogok gyakorlásának eddig egyértelmű garanciáit.

Az új rendelkezések mindenképpen bizonytalanságot keltenek a bíróságokban és a rendőrségben, és ezáltal adott esetben megnehezíthetik az aktív állampolgárok életét: elvehetik a gyülekezési jogukat gyakorolni kívánó polgárok, oknyomozó újságírók kedvét a demokratikus társadalmakban nélkülözhetetlen közéleti véleménynyilvánítástól.

Vonják vissza a Stop Soros törvényjavaslatot!

Elfogadhatatlannak tartjuk a Stop Soros törvényjavaslatot is, és arra szólítjuk fel a Kormányt, hogy vonja vissza azt. Véleményünket arra alapozzuk, hogy a bejegyzett civil szervezetek nem végeznek és támogatnak jogellenes tevékenységet, a magyar és a nemzetközi menekültjoggal összhangban dolgoznak. Az illegális tevékenységek elleni fellépésre a jog már most is lehetőséget biztosít: az Alaptörvény által garantált jogok és szabadságok és a nemzetközi jog szabályainak tiszteletben tartásával.

Büntetőjogi fenyegetés helyett elismerést érdemelnek azok a szervezetek és munkatársaik, amelyek menedékkérőknek, külföldi államok polgárainak nyújtanak jogi segítséget, illetve afelett őrködnek, hogy az államok tiszteletben tartsák a kiszolgáltatott emberek jogait és méltóságát.

Hosszabb elemzésünket, amely a módosító csomag összes témáját érinti, ide kattintva érheted el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Alkotmánybíróság előtt támadtuk meg a gyülekezési jogot sértő bírói döntést

Az Alkotmánybíróság előtt panaszeljárásban támadta meg a TASZ azt a bírói döntést, amely megtiltotta a devizahitel-károsultaknak, hogy megtartsák a miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett tüntetésüket. Indítványunk szerint a tiltás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a gyülekezési jogot, mert a bíróság félreértelmezte a „foglyul ejtett közönség” érvét, releváns szempontokat hagyott figyelmen kívül az alapjogi mérlegelésben, és nem járt el kellő alapossággal a gyülekezési jog legitim korlátainak értékelése során.

Nem sérti a gúnyos vélemény a polgármester személyiségi jogait

Erzsébetváros polgármestere nyilvánvalóan nem westernfilmből kilépett körözött bűnöző – a Fővárosi Bíróság mai ítéletében elutasította Vattamány Zsolt, Budapest VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata polgármesterének egy magánszemély ellen benyújtott keresetét. Az alperes védelmét a TASZ ügyvédje látta el.