Kereső
Címke szűrő
Válaszd ki a témát, ami érdekel, majd kattints a keresés gombra.
Választás és szavazás
Szervezeti hírek
Jogok az egészségügyben
Munkajog
Nők jogai
Hátrányos megkülönböztetés
Gyerekjogok
Fogyatékos emberek jogai
Jogok a pszichiátrián
Jogok az oktatásban
Szociális ellátások
Tüntetés, tiltakozás
Sajtó- és szólásszabadság
Aktivizmus, részvétel a közéletben
Drogfogyasztók jogai
Adatvédelem
Jogállam
Alapvető jogok az EU-ban - Háromrészes videósorozatunk a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen
A sorozat az Európai Unió támogatásával készült.
Bármeddig képes jogsértő helyzeteket fenntartani az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság
Bár az Alkotmánybíróság mostanra már a kormánypárti kétharmad által jelölt és megválasztott tagokból áll, az Országgyűlés mégsem veszi komolyan a testület felszólításait, ha törvényalkotásra van szükség, mert a meglévő szabályozás hiányosságai az Alaptörvényt sértő helyzetet eredményeznek. Ezt az Alkotmánybíróság sem kérheti rajtuk számon, így a kölcsönös félrenézéssel a végtelenségig fenn lehet tartani jogsértő állapotokat.
Alaptörvény-sértő a kormány passzivitása a koronavírus második hullámában
A koronavírus nemcsak az egészségügyi és járványügyi rendszerek számára jelent globális kihívást, hanem egyben a jogállami működés erőpróbája is. A kormányoknak olyan hatékony intézkedéseket kell bevezetniük, amikkel egymással konkuráló érdekek között teremtenek egyensúlyt. Eközben arra is figyelemmel kell lenniük, hogy csakis olyan jogkorlátozásokat vezessenek be, amiket alkotmányos indokok támasztanak alá. A magyar kormányt 2020 tavaszán, a járvány első hullámában az a kritika érte, hogy a járvány érdekeire hivatkozva túlzott jogkorlátozásokat vezet be és a hatalmat az indokoltnál is jobban koncentrálja a végrehajtó hatalmi ág kezébe. 2020 őszén, a második hullám elején azonban mindeddig a túlzott paternalizmus helyett az állam olyan mértékű passzivitása figyelhető meg, amivel az állampolgárok alapjogait és más alapvető alkotmányos normákat sért meg.
Nem a korlátlan hatalom az orvosság
Álláspont a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és annak alkotmányos feltételeiről.
Az Amnesty International Magyarország, Az Eötvös Károly Intézet, A Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleménye
2020. március 22.
Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat (T/9790) is erről árulkodik. Fontosnak tartjuk ezért az alábbi szempontokat és javaslatokat megfogalmazni.
Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?
Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.
Egyháztörvény: a kormány nem enged, tovább pazarolná az adófizetők pénzét
Elfogadhatatlan az, ahogyan a kormányzat módosítani akarja az egyháztörvényt. A módosító javaslat nincs összhangban az eddig meghozott alkotmánybírósági és nemzetközi bírósági ítéletekkel és nyíltan szembefordul az alkotmányosság elveivel. A jogsértő helyzet miatt az adófizetőknek már így is épp elég sokat, 176 millió forintot kellett fizetniük az egyházakat ért jogsértések kompenzálására; a helyzet fenntartása a közpénzek pazarlása is lenne egyben.
Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról
Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.
A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.
Az új törvényjavaslatokkal csak a bizonytalanságot akarja növelni a kormány
Az Alaptörvény hetedik módosításának javaslatai együttesen komoly károkat okozhatnak: nehezebben tudnak majd az állampolgárok véleményt nyilvánítani, és kevésbé bízhatnak abban, hogy pártatlan bíróság dönt majd a politika számára kényes ügyekről.
Álláspontunk a T/322-es és a T/333. számú törvényjavaslatokról
Álláspontunk Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló T/322., és az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló T/333. számú törvényjavaslatokról.
Az ombudsman a demokratikus vitát félti a civilek elleni törvénytől
Véleményt nyilvánított a külföldről támogatott szervezeteket megbélyegző törvényről az alapvető jogok biztosa is. Álláspontját hivatalból küldte meg az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Az álláspont szerint a szervezetek megkülönböztetése a pluralizmus alkotmányos értékét befolyásolhatja.
