Azonnali intézkedéseket sürget a TASZ a gyöngyöspatai helyzet miatt

Gyöngyöspatán 2011. április 26-án este verekedés tört ki a településen jelen lévő szélsőséges csoportok néhány tagja és egyes romák között. A TASZ álláspontja szerint az, hogy a helyzet idáig fajulhatott, a kormány, a belügyi vezetés és a rendőrség felelőssége is. A településen szélsőséges csoportok március eleje óta tartják rettegésben a roma lakosságot. A rendőrség március első felében hagyta, hogy magukat polgárőrnek kiadó szélsőséges egyenruhások napokon át fenyegetőleg lépjenek fel a romákkal szemben. Az esetenként súlyos, etnikai indíttatású bűncselekmények (pl. közösség tagja elleni erőszak) elkövetőivel szemben a rendőrség nem lép fel, a romák feljelentései, panaszai nyomán nem történnek intézkedések.

A magyar bűnüldöző hatóságok az államot terhelő ezirányú nemzetközi kötelezettség ellenére a mai napig nem alkalmaznak protokollt a gyűlölet-bűncselekmények nyomozására, nem részesítik ezzel kapcsolatos speciális képzésben a hatóság tagjait, szakmai felkészültség híján alulminősítik a rasszista indítékból elkövetett bűncselekményeket. A szélsőségesek időről időre megjelennek Gyöngyöspatán és más településeken, ahol a helyi romákat fenyegetik. Lényeges különbség van aközött, hogy helyben élő emberek konfliktusáról van-e szó, vagy szélőséges csoportok azért utaznak településekre, hogy ott a szegregátumban élő romákat fenyegessék. Ez önmagában megalapozza a rasszista indítékot.

A rendőrség a Magyar Gárda utódszervezetei és egyéb szélsőséges csoportok jogellenes tevékenységét az egyenruhák és nem a tevékenység felől közelíti meg: a Gárda-egyenruhától eltérő öltözékek miatt szabálysértések hiányára hivatkozik miközben súlyos bűncselekmények elkövetői szabadon lézenghetnek egy településen.
Április 22-én a Véderő meghirdetett kiképzőtáborát Pintér Sándor és a megjelent százas nagyságrendű rendőri erő megakadályozta – de a látványos fellépés pusztán arra volt jó, hogy a kormányzat kinyilatkoztathassa, hogy fenntartja a rendet Gyöngyöspatán.
A feltehetően téves jogi minősítés alapján őrizetbe vett véderősöket hétfőn szabadlábra helyezte a bíróság, ezt követően a rendőrségnek bűnmegelőzési céllal kötelessége lett volna nagy erőkkel kivonulni és biztosítani a lakosság személyi biztonsághoz való alkotmányos jogát.
Sem március 1. és 16. között, amíg a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület “járőrözése” zajlott, sem április 16-a óta, amióta a Véderő tagjai nem hagynak nyugtot a helybeli cigányságnak, a rendőrség a fenti őrizetbevételtől eltekintve nem tett semmiféle hatékony intézkedést a roma lakosok védelme érdekében.
Elfogadhatatlan, hogy a Magyar Köztársaság Rendőrsége csupán olyan erőkkel volt jelen a településen, hogy nem tudta megelőzni a cigánysoron történteket. Amennyiben a rendőrség a tőle elvárható hatékonysággal biztosította volna a rasszista támadások által érintett területet, nem kerülhetett volna sor súlyos sérülésekbe fulladó összecsapásra.
A TASZ felhívja a kormányt, a belügyminisztériumot és a rendőrséget, hogy azonnal intézkedjen a Gyöngyöspatán kialakult súlyos helyzet megoldására és akadályozza meg a szélsőséges csoportok jogellenes tevékenységét.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Független Rendőrségi Panasztestület: alapjogot súlyosan sértő intézkedés is történt tavaly Hatvanban

A Hatvani Rendőrkapitányságon és annak környékén 2012. november 22-én történt durva rendőri intézkedés-sorozat öt elszenvedője képviseletében a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRPT) fordultunk az esemény után néhány nappal. Az FRPT nemrég kézbesített állásfoglalásai értelmében az alkalmazott testi kényszer nem volt aránytalan, ám a rendőri intézkedések során a panaszosok közül négyüknek az emberi méltósága és tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, ezért – az alapjogsérelem súlyosságára tekintettel – a testület az állásfoglalásait megküldte az Országos Rendőr-főkapitánynak, akinek így a panaszokat határozattal el kell bírálnia.

Jobb későn mint soha: négy év után ítélet

Egy viszonylag egyszerű megítélésű, a sértettek roma illetve zsidó származása miatti, garázda magatartással elkövetett bűncselekmény ügyében az elkövetéstől számított több, mint négy év után született elsőfokú ítélet. Az ügy azért húzódott el, mert a rendőrség, és első körben a bíróság is képtelen volt megfelelően minősíteni a cselekményt. A sértettek jogi képviseletét a mi láttuk el. Számos panasz és beadvány kellett ahhoz, hogy az ügyben végül az ügyészség megfelelő minősítéssel vádat emeljen, és a bíróság – az álláspontunk szerint helyes és arányos – ítéletét meghozza. A döntés elsőfokon jogerőre emelkedett.