Beperljük a Belügyminisztériumot a választások előtti gyanús lakcímváltoztatások adataiért
Pert indítunk, hogy megtudjuk történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések az idei választások előtt.
A Political Capital-lel (PC) a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumtól már 2018. április 5-én kértük, hogy adjon számot az elmúlt két évben létesített lakcímek számáról településenként. Ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is. A Belügyminisztérium megtagadta a válaszadást, ezért peres úton kívánjuk elérni a közérdekű adatok kiadását.
Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása előtt a sajtó arról számolt be, hogy egyes településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosság. Éppen olyan településeken merült fel a lakcímlétesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek. Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk róla, rendszerszerű visszaélések történtek-e vagy sem, a PC-vel a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztériumhoz fordultunk, hogy megtudjuk: az elmúlt két évben melyik választókerületben illetve településen melyik hónapban hányan létesítettek lakcímet. Az NVI azt a tájékoztatást adta, hogy a központi névjegyzék nem tárolja ezeket a korábbi állapotokra vonatkozó adatokat. Ezért kizárólag a Belügyminisztérium mint a lakcímnyilvántartásért felelős szerv rendelkezhet ezekkel.
A Belügyminisztérium nem is tagadta, hogy rendelkezésére állnak a kért adatok, a közérdekű adatigénylést azonban elutasította. A minisztérium egyrészt azzal az átlátszó indokkal próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcímnyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki. Ez nyilvánvalóan szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen nem beazonosítható módon, hanem számszerűen összesítve kértük a lakcímlétesítésre vonatkozó adatokat. Másfelől a minisztérium azzal próbált érvelni, hogy az adatokat nem köteles közérdekű adatként kiadni, hanem csak jelentős összegért hajlandó kigyűjteni. A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók.
Mivel az adatok kiadását a Belügyminisztérium jogellenesen tagadta meg, pert indítunk értük, hogy a magyar választópolgárok végre megtudhassák, a lakcímlétesítéses választási csalások szerepet játszottak-e az idei országgyűlési választások eredményének alakulásában.
Egy demokráciában nyilvánosnak kell lennie azoknak az adatoknak, amelyek alapján megbizonyosodhatunk a választások tisztaságáról. Az, hogy a Belügyminisztérium jogellenesen visszatartja ezeket az adatokat, önmagában tovább rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat. A kért adatok nélkül soha nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási forma mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a Kormánynak és minden pártnak is elemi érdeke a kért adatok nyilvánossága.
