Beperljük a Belügyminisztériumot a választások előtti gyanús lakcímváltoztatások adataiért

Pert indítunk, hogy megtudjuk történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések az idei választások előtt.

A Political Capital-lel (PC) a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumtól már 2018. április 5-én kértük, hogy adjon számot az elmúlt két évben létesített lakcímek számáról településenként. Ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is. A Belügyminisztérium megtagadta a válaszadást, ezért peres úton kívánjuk elérni a közérdekű adatok kiadását.

Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása előtt a sajtó arról számolt be, hogy egyes településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosság. Éppen olyan településeken merült fel a lakcímlétesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek. Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk róla, rendszerszerű visszaélések történtek-e vagy sem, a PC-vel a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztériumhoz fordultunk, hogy megtudjuk: az elmúlt két évben melyik választókerületben illetve településen melyik hónapban hányan létesítettek lakcímet. Az NVI azt a tájékoztatást adta, hogy a központi névjegyzék nem tárolja ezeket a korábbi állapotokra vonatkozó adatokat. Ezért kizárólag a Belügyminisztérium mint a lakcímnyilvántartásért felelős szerv rendelkezhet ezekkel.

A Belügyminisztérium nem is tagadta, hogy rendelkezésére állnak a kért adatok, a közérdekű adatigénylést azonban elutasította. A minisztérium egyrészt azzal az átlátszó indokkal próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcímnyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki. Ez nyilvánvalóan szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen nem beazonosítható módon, hanem számszerűen összesítve kértük a lakcímlétesítésre vonatkozó adatokat. Másfelől a minisztérium azzal próbált érvelni, hogy az adatokat nem köteles közérdekű adatként kiadni, hanem csak jelentős összegért hajlandó kigyűjteni. A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók.

Mivel az adatok kiadását a Belügyminisztérium jogellenesen tagadta meg, pert indítunk értük, hogy a magyar választópolgárok végre megtudhassák, a lakcímlétesítéses választási csalások szerepet játszottak-e az idei országgyűlési választások eredményének alakulásában.

Egy demokráciában nyilvánosnak kell lennie azoknak az adatoknak, amelyek alapján megbizonyosodhatunk a választások tisztaságáról. Az, hogy a Belügyminisztérium jogellenesen visszatartja ezeket az adatokat, önmagában tovább rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat. A kért adatok nélkül soha nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyik legelterjedtebb csalási forma mekkora befolyással volt a választás eredményére. Ezért a Kormánynak és minden pártnak is elemi érdeke a kért adatok nyilvánossága.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Felszólítjuk Áder Jánost, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz!

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az információszabadság törvény módosítását, ami alaptörvény-ellenesen korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és a K-Monitor korrupcióellenes szervezet azért fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz.