Bíróság előtt támadjuk a békés tüntetés jogellenes feloszlatását

Október elején zajlott a devizahitel-károsultak többnapos tüntetése a miniszterelnök házával szemközt. A demonstráció törvényes volt, semmilyen rendkívüli esemény nem történt, azt leszámítva, hogy a Terrorelhárítási Központ október 2-án személy- és létesítménybiztosítási intézkedést rendelt el a környékre (területlezárás). A Budapesti Rendőr-főkapitányság erre hivatkozva azonnal feloszlatta a devizahitelesek rendezvényét. A feloszlatás jogellenességének megállapítása iránti indított perben a TASZ ügyvédje képviseli a tüntetés szervezőjét.

A területlezárásnak természetesen megvannak a maga törvényben meghatározott okai, jelen esetben azonban már ezek is kérdésesek: egy alkalmi nagyköveti látogatás nem megfelelő indoka annak, hogy három hónapra rendeljék el a biztosítási intézkedést. A közelben zajló politikai rendezvény feloszlatásának jogellenességet azonban elsősorban nem a területlezárás ténye adja, hanem az, hogy a rendőrség pusztán emiatt az intézkedés miatt oszlatta fel a demonstrációt. A gyülekezési törvény pontosan meghatározza, milyen okokból lehet egy rendezvényt feloszlatni, és ezek között nem szerepel a területlezárás. A TASZ álláspontja szerint jogellenes egy békés gyülekezés feloszlatása kizárólag egy hatósági határozat meghozatala nyomán. Ezt az utóbbi idők több bírósági döntése is alátámasztja (amelyeket ugyan a rendezvények bejelentéséhez kapcsolódó rendőrségi feladatok értelmezése kapcsán hoztak a bíróságok, de a TASZ szerint a bennük kifejtette alkotmányos követelményeknek a feloszlatással kapcsolatban is érvényesülniük kell.)
A bíróságok szerint önmagában egy hatósági intézkedés nem menti fel a gyülekezési jogi ügyekben kizárólagos illetékességgel rendelkező rendőrséget azon kötelezettsége alól, hogy a gyülekezési jog korlátozására okot adó körülményeket szigorú és átfogó vizsgálat alá vesse, és ez alapján hozza meg döntését. E kötelezettségének azonban a rendőrség a jelen esetben nem tett eleget: anélkül oszlatta fel a demonstrációt, hogy a területlezárás alapjogot érintő következményeit fontolóra vette volna. A rendőrség nem vizsgálta érdemben a TEK-határozat indokait annak fényében, hogy nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani. Bár a védett személy biztosítását nem a rendőrség, hanem a TEK végzi, a rendőrség nem adott arra vonatkozó indoklást, hogy egyáltalán felvette-e a kapcsolatot a TEK-kel a fentiek tisztázása érdekében, vagy ha ezt meg sem kísérelte, akkor annak mi az indoka. Nem vizsgálta meg a rendőrség azt sem, hogy a védett személyek biztonsága érdekében rendelkezésre állnak-e olyan alternatív eszközök, amelyek a felperes gyülekezési jogát kevésbé korlátozták volna, mint a feloszlatás. A rendőrség tárgyalásokat sem kezdeményezett a szervezővel annak érdekében, hogy a védett személyek tartózkodásának idejére a demonstráció felfüggesztését kérje, holott erre korábban már volt példa (a miniszterelnök lányának esküvője idején). E mulasztások eredményeként hozott tehát a rendőrség olyan döntést a rendezvény feloszlatásáról, amellyel a szervező gyülekezési jogát alaptörvény-ellenesen korlátozta.
A részletes indoklást tartalmazó beadványt itt olvashatja (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

A tüntetések megtartása nem köthető engedélyhez

A kormányhivataltól kérjük annak a gödöllői rendeletnek a törvényességi vizsgálatát, amelyik engedélyhez köti a tüntetések megtartását. A törvényben garantált gyülekezési szabadság korlátozására az önkormányzatnak nincs felhatalmazása.

Juhász Péter és Orosz Mihály Zoltán a Kossuth téren

Az október 23-i állami ünnepségre nem engedték be Juhász Pétert, az EGYÜTT politikusát. 2014. július 5-én Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nagyjából ugyanott, a Kossuth téren próbált sikertelenül csatlakozni a Budapest Pride felvonuláshoz, de a rendezők neki sem hagyták ezt. Első látásra hasonlít a két eset: egy-egy megosztó személyiséget nem engedtek be rendezők – a rendőrség tétlenkedése mellett – a Kossuth téren egy olyan rendezvényre, amellyel szemben ők ott tudhatóan a nemtetszésüket szerették volna kifejezni. Mindketten a véleménynyilvánítási szabadságukkal szerettek volna élni. Csakhogy míg Orosz Mihály Zoltánt jogszerűen tartották távol, Juhász Pétert – az általunk ismert információk alapján – nem. Orosz jogai nem sérültek, Juhászt viszont súlyos jogsérelem érte. Miért e különbség?