Bíróság előtt támadjuk a békés tüntetés jogellenes feloszlatását
Szerző: Társaság a Szabadságjogokért
Létrehozva: 2013. december 20, péntek
Módosítva: 2018. február 8, csütörtök
Október elején zajlott a devizahitel-károsultak többnapos tüntetése a miniszterelnök házával szemközt. A demonstráció törvényes volt, semmilyen rendkívüli esemény nem történt, azt leszámítva, hogy a Terrorelhárítási Központ október 2-án személy- és létesítménybiztosítási intézkedést rendelt el a környékre (területlezárás). A Budapesti Rendőr-főkapitányság erre hivatkozva azonnal feloszlatta a devizahitelesek rendezvényét. A feloszlatás jogellenességének megállapítása iránti indított perben a TASZ ügyvédje képviseli a tüntetés szervezőjét.
A területlezárásnak természetesen megvannak a maga törvényben meghatározott okai, jelen esetben azonban már ezek is kérdésesek: egy alkalmi nagyköveti látogatás nem megfelelő indoka annak, hogy három hónapra rendeljék el a biztosítási intézkedést. A közelben zajló politikai rendezvény feloszlatásának jogellenességet azonban elsősorban nem a területlezárás ténye adja, hanem az, hogy a rendőrség pusztán emiatt az intézkedés miatt oszlatta fel a demonstrációt. A gyülekezési törvény pontosan meghatározza, milyen okokból lehet egy rendezvényt feloszlatni, és ezek között nem szerepel a területlezárás. A TASZ álláspontja szerint jogellenes egy békés gyülekezés feloszlatása kizárólag egy hatósági határozat meghozatala nyomán. Ezt az utóbbi idők több bírósági döntése is alátámasztja (amelyeket ugyan a rendezvények bejelentéséhez kapcsolódó rendőrségi feladatok értelmezése kapcsán hoztak a bíróságok, de a TASZ szerint a bennük kifejtette alkotmányos követelményeknek a feloszlatással kapcsolatban is érvényesülniük kell.)
A bíróságok szerint önmagában egy hatósági intézkedés nem menti fel a gyülekezési jogi ügyekben kizárólagos illetékességgel rendelkező rendőrséget azon kötelezettsége alól, hogy a gyülekezési jog korlátozására okot adó körülményeket szigorú és átfogó vizsgálat alá vesse, és ez alapján hozza meg döntését. E kötelezettségének azonban a rendőrség a jelen esetben nem tett eleget: anélkül oszlatta fel a demonstrációt, hogy a területlezárás alapjogot érintő következményeit fontolóra vette volna. A rendőrség nem vizsgálta érdemben a TEK-határozat indokait annak fényében, hogy nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani. Bár a védett személy biztosítását nem a rendőrség, hanem a TEK végzi, a rendőrség nem adott arra vonatkozó indoklást, hogy egyáltalán felvette-e a kapcsolatot a TEK-kel a fentiek tisztázása érdekében, vagy ha ezt meg sem kísérelte, akkor annak mi az indoka. Nem vizsgálta meg a rendőrség azt sem, hogy a védett személyek biztonsága érdekében rendelkezésre állnak-e olyan alternatív eszközök, amelyek a felperes gyülekezési jogát kevésbé korlátozták volna, mint a feloszlatás. A rendőrség tárgyalásokat sem kezdeményezett a szervezővel annak érdekében, hogy a védett személyek tartózkodásának idejére a demonstráció felfüggesztését kérje, holott erre korábban már volt példa (a miniszterelnök lányának esküvője idején). E mulasztások eredményeként hozott tehát a rendőrség olyan döntést a rendezvény feloszlatásáról, amellyel a szervező gyülekezési jogát alaptörvény-ellenesen korlátozta.
A részletes indoklást tartalmazó beadványt itt olvashatja (.pdf) >>
