Bíróság mondta ki, hogy jogszerűtlenül oszlatta fel a rendőrség a Ligetvédők tiltakozásást

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

Az aktivisták a múzeum körüli, elkerített bontási területen gyülekeztek – páran közülük a múzeum ablakaihoz láncolták magukat, illetve felmásztak az épületre, egy alkalommal pedig a bontást végző cég egy járművét sem engedték be a területre. Hamar konfliktus alakult ki a területet védő biztonsági őrökkel is, ezért a helyszínre kihívták a rendőrséget. A rendőrség úgy döntött, hogy feloszlatja a gyülekezést: a ligetvédőket távozásra szólították fel, akik ennek nem engedelmeskedtek, ezért őket a területről eltávolították, elvezették. Az oszlatást azután kezdték meg, hogy a Városliget Zrt. műszaki igazgatója közölte a rendőrséggel, hogy a ligetvédők megjelenése miatt le kellett állítani a munkálatokat, ezért őket jogsérelem érte.

A Ligetvédőkkel ezt követően bírósághoz fordultunk: pert indítottunk a rendőrség ellen amiért jogszerűtlenül oszlatták fel a tüntetést – ebben végül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is egyetértett velünk, eddig azonban hosszú út vezetett.

Először is, a rendőrség azt állította, hogy a kereset elkésetten érkezett be, azaz megpróbálta megakadályozni a pert: szerintük a keresetet közvetlenül a bíróságra és nem a rendőrségre kellett volna benyújtani, így még csak tárgyalást sem kellett volna kitűznie a bíróságnak a késedelem miatt. Ezt ügyvédünk cáfolta: a tüntetés feloszlatása egy hatósági döntés, az ilyen cselekmények ellen pedig mindig a hatósághoz kell benyújtani a keresetet, aki azt továbbítja a bíróságra.

Miután ezt az érvelést nem fogadta el a bíróság, következtek a rendőrség tartalmi érvei: azt próbálták igazolni, hogy miért tartották jogszerűnek az oszlatást, de itt sem sikerült meggyőzniük a bíróságot - ellentétben ügyvédünkkel.

Álláspontunk az volt, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényben szereplő oszlatási okok egyike sem valósult meg. A tüntetés (gyülekezés, rendezvény) a jogszabály szerint többek között akkor oszlatható fel, ha az mások jogainak és szabadságainak sérelmével jár. Az, hogy a hatóság szerint jogsérelem fenyeget, de még nem következik be, önmagában túl absztrakt érv: erre hivatkozva nem lehetséges az oszlatás. A rendőrség egyik visszatérő megállapítása volt, hogy a munkaterületen belül tartózkodni veszélyes, oda csak a munkavégzésben résztvevők léphetnek be, és azzal, hogy a ligetvédők mégis beléptek az elkerített részre, azzal a saját és a bontáson dolgozók testi épségét is veszélyeztették.

Fontos volt az is, hogy a törvény mások jogait és szabadságait említi: “mások” alatt a tüntetésen részt nem vevők értendők, a tüntetők (itt a Ligetvédők) a saját jogaikat nem tudják megsérteni a tiltakozással. A rendőrség pedig nem tudta bizonyítani, hogy a tüntetőkön kívül a területen tartózkodó munkások és biztonsági őrök testi épségét akár csak veszélyeztették volna a tüntetők, akik végig békések maradtak, a földön ülve egymással beszélgettek. Ráadásul a bontás még nem volt olyan stádiumban, ahol felmerülhetett volna az, hogy a munkaterületen tartózkodás veszélyt jelenthet. Mindezek alapján ítélte a bíróság jogszerűtlennek a ligetvédő-tüntetés feloszlatását.

A perben a ligetvédők képviseletét a TASZ ügyvédje, dr. Baltay Levente látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Pereljük a BRFK-t a Kossuth téri tüntetés törvénytelen megakadályozása miatt

Angela Merkel február 2-i budapesti látogatását megelőző éjjel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az éjszaka közepén, előzetes értesítés nélkül számolta fel a Kossuth téren törvényesen zajló demonstrációt. Az intézkedés egyetlen indoka a Terrorelhárítási Központ (TEK) által néhány órával korábban elrendelt személy- és létesítménybiztosítási intézkedése volt. A demonstráció szervezője a TASZ segítségével a bíróságtól kérte a rendőri intézkedés jogszerűségének felülvizsgálatát.

Tíz ország emberi jogi szervezetei együtt rajzolják újra az alapjogok térképét

Az egyéni szabadságjogok és az állampolgári tiltakozások terén tapasztalható, egyre fokozódó korlátozások miatt tíz ország független emberi jogi szervezete úgy döntött, hogy nemzetközi együttműködésre lépnek egymással (International Network of Civil Liberties Organizations, INCLO). Október 11-én kiadott jelentésük kilenc esettanulmányt gyűjt össze, amelyek bemutatják a békés gyülekezésekkel szembeni önkényes rendőri fellépések különböző változatait. A jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz a gyülekezési jog kiterjesztése érdekében.