Bíróság mondta ki, hogy jogszerűtlenül oszlatta fel a rendőrség a Ligetvédők tiltakozásást

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

Az aktivisták a múzeum körüli, elkerített bontási területen gyülekeztek – páran közülük a múzeum ablakaihoz láncolták magukat, illetve felmásztak az épületre, egy alkalommal pedig a bontást végző cég egy járművét sem engedték be a területre. Hamar konfliktus alakult ki a területet védő biztonsági őrökkel is, ezért a helyszínre kihívták a rendőrséget. A rendőrség úgy döntött, hogy feloszlatja a gyülekezést: a ligetvédőket távozásra szólították fel, akik ennek nem engedelmeskedtek, ezért őket a területről eltávolították, elvezették. Az oszlatást azután kezdték meg, hogy a Városliget Zrt. műszaki igazgatója közölte a rendőrséggel, hogy a ligetvédők megjelenése miatt le kellett állítani a munkálatokat, ezért őket jogsérelem érte.

A Ligetvédőkkel ezt követően bírósághoz fordultunk: pert indítottunk a rendőrség ellen amiért jogszerűtlenül oszlatták fel a tüntetést – ebben végül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is egyetértett velünk, eddig azonban hosszú út vezetett.

Először is, a rendőrség azt állította, hogy a kereset elkésetten érkezett be, azaz megpróbálta megakadályozni a pert: szerintük a keresetet közvetlenül a bíróságra és nem a rendőrségre kellett volna benyújtani, így még csak tárgyalást sem kellett volna kitűznie a bíróságnak a késedelem miatt. Ezt ügyvédünk cáfolta: a tüntetés feloszlatása egy hatósági döntés, az ilyen cselekmények ellen pedig mindig a hatósághoz kell benyújtani a keresetet, aki azt továbbítja a bíróságra.

Miután ezt az érvelést nem fogadta el a bíróság, következtek a rendőrség tartalmi érvei: azt próbálták igazolni, hogy miért tartották jogszerűnek az oszlatást, de itt sem sikerült meggyőzniük a bíróságot - ellentétben ügyvédünkkel.

Álláspontunk az volt, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényben szereplő oszlatási okok egyike sem valósult meg. A tüntetés (gyülekezés, rendezvény) a jogszabály szerint többek között akkor oszlatható fel, ha az mások jogainak és szabadságainak sérelmével jár. Az, hogy a hatóság szerint jogsérelem fenyeget, de még nem következik be, önmagában túl absztrakt érv: erre hivatkozva nem lehetséges az oszlatás. A rendőrség egyik visszatérő megállapítása volt, hogy a munkaterületen belül tartózkodni veszélyes, oda csak a munkavégzésben résztvevők léphetnek be, és azzal, hogy a ligetvédők mégis beléptek az elkerített részre, azzal a saját és a bontáson dolgozók testi épségét is veszélyeztették.

Fontos volt az is, hogy a törvény mások jogait és szabadságait említi: “mások” alatt a tüntetésen részt nem vevők értendők, a tüntetők (itt a Ligetvédők) a saját jogaikat nem tudják megsérteni a tiltakozással. A rendőrség pedig nem tudta bizonyítani, hogy a tüntetőkön kívül a területen tartózkodó munkások és biztonsági őrök testi épségét akár csak veszélyeztették volna a tüntetők, akik végig békések maradtak, a földön ülve egymással beszélgettek. Ráadásul a bontás még nem volt olyan stádiumban, ahol felmerülhetett volna az, hogy a munkaterületen tartózkodás veszélyt jelenthet. Mindezek alapján ítélte a bíróság jogszerűtlennek a ligetvédő-tüntetés feloszlatását.

A perben a ligetvédők képviseletét a TASZ ügyvédje, dr. Baltay Levente látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

A TASZ a rendvédelmi tüntetők gyülekezési szabadságát védi

Ma a rendőrség betiltotta a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének októberre terevezett tüntetéseit. A szervezetek bírósági jogi képviseletét a TASZ fogja ellátni.

Rendőri vizsgálat a gumilövedékek ügyében

"A Budapesti Nyomozó Ügyészség megkeresésére - a TASZ tegnapi sajtótájékoztatóját követően - az ORFK vezetőjének döntése alapján az ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztálya vizsgálatot indított, amelynek célja, hogy tisztázza, jogszerű volt-e a vitatott fegyverek, illetve a gumilövedékek alkalmazása. Az eddig rendelkezésre álló információk, valamint a hivatkozott normák azt támasztják alá, hogy az eszközök alkalmazása törvényes volt." - áll a www.police.hu oldalon egy közleményben.