Bíróság mondta ki, hogy jogszerűtlenül oszlatta fel a rendőrség a Ligetvédők tiltakozásást

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

Az aktivisták a múzeum körüli, elkerített bontási területen gyülekeztek – páran közülük a múzeum ablakaihoz láncolták magukat, illetve felmásztak az épületre, egy alkalommal pedig a bontást végző cég egy járművét sem engedték be a területre. Hamar konfliktus alakult ki a területet védő biztonsági őrökkel is, ezért a helyszínre kihívták a rendőrséget. A rendőrség úgy döntött, hogy feloszlatja a gyülekezést: a ligetvédőket távozásra szólították fel, akik ennek nem engedelmeskedtek, ezért őket a területről eltávolították, elvezették. Az oszlatást azután kezdték meg, hogy a Városliget Zrt. műszaki igazgatója közölte a rendőrséggel, hogy a ligetvédők megjelenése miatt le kellett állítani a munkálatokat, ezért őket jogsérelem érte.

A Ligetvédőkkel ezt követően bírósághoz fordultunk: pert indítottunk a rendőrség ellen amiért jogszerűtlenül oszlatták fel a tüntetést – ebben végül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is egyetértett velünk, eddig azonban hosszú út vezetett.

Először is, a rendőrség azt állította, hogy a kereset elkésetten érkezett be, azaz megpróbálta megakadályozni a pert: szerintük a keresetet közvetlenül a bíróságra és nem a rendőrségre kellett volna benyújtani, így még csak tárgyalást sem kellett volna kitűznie a bíróságnak a késedelem miatt. Ezt ügyvédünk cáfolta: a tüntetés feloszlatása egy hatósági döntés, az ilyen cselekmények ellen pedig mindig a hatósághoz kell benyújtani a keresetet, aki azt továbbítja a bíróságra.

Miután ezt az érvelést nem fogadta el a bíróság, következtek a rendőrség tartalmi érvei: azt próbálták igazolni, hogy miért tartották jogszerűnek az oszlatást, de itt sem sikerült meggyőzniük a bíróságot - ellentétben ügyvédünkkel.

Álláspontunk az volt, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényben szereplő oszlatási okok egyike sem valósult meg. A tüntetés (gyülekezés, rendezvény) a jogszabály szerint többek között akkor oszlatható fel, ha az mások jogainak és szabadságainak sérelmével jár. Az, hogy a hatóság szerint jogsérelem fenyeget, de még nem következik be, önmagában túl absztrakt érv: erre hivatkozva nem lehetséges az oszlatás. A rendőrség egyik visszatérő megállapítása volt, hogy a munkaterületen belül tartózkodni veszélyes, oda csak a munkavégzésben résztvevők léphetnek be, és azzal, hogy a ligetvédők mégis beléptek az elkerített részre, azzal a saját és a bontáson dolgozók testi épségét is veszélyeztették.

Fontos volt az is, hogy a törvény mások jogait és szabadságait említi: “mások” alatt a tüntetésen részt nem vevők értendők, a tüntetők (itt a Ligetvédők) a saját jogaikat nem tudják megsérteni a tiltakozással. A rendőrség pedig nem tudta bizonyítani, hogy a tüntetőkön kívül a területen tartózkodó munkások és biztonsági őrök testi épségét akár csak veszélyeztették volna a tüntetők, akik végig békések maradtak, a földön ülve egymással beszélgettek. Ráadásul a bontás még nem volt olyan stádiumban, ahol felmerülhetett volna az, hogy a munkaterületen tartózkodás veszélyt jelenthet. Mindezek alapján ítélte a bíróság jogszerűtlennek a ligetvédő-tüntetés feloszlatását.

A perben a ligetvédők képviseletét a TASZ ügyvédje, dr. Baltay Levente látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Azt javasoljuk a parlamenti képviselőknek, hogy ne fogadjanak el két, mától tárgyalt törvényjavaslatot

Részletes elemzést küldtünk két, ma tárgyalni kezdett törvényjavaslattal kapcsolatban minden országgyűlési képviselőnek. Azt javasoljuk a képviselőknek, hogy a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos meglátásainkat vegyék figyelembe, amikor a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat fűznek, vagy azokról szavaznak, annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az állampolgárok alapvető jogai.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a magánélet védelméről szóló T/706. számú törvényjavaslatról

A Kormány múlt kedden, június 26-án törvényjavaslatot nyújtott be, ami címe szerint a magánélet védelméről szól. Az indítvány furcsasága, hogy új normatív tartalma alig van, így viszont kérdéses, hogy mi vele a jogalkotó szándéka.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elemzése a gyülekezési jogról szóló T/707. számú törvényjavaslatról

A mai napon tartják az Országgyűlésben a gyülekezési törvény általános vitáját. Vannak, akik a mellett érveltek, hogy az új törvény nem hoz majd magával jelentős jogkorlátozást. A TASZ máshogyan látja, szerintünk a jogszabály-tervezetbe bele van kódolva, hogy szűkülni fog a tüntetések és a gyülekezés tere Magyarországon. Részletes szakmai elemzésünkben sorra vesszük a törvényjavaslat egyes pontjait.