Bíróság mondta ki, hogy jogszerűtlenül oszlatta fel a rendőrség a Ligetvédők tiltakozásást

Még 2016. júniusában gyűltek össze a ligetvédő aktivisták az azóta lebontott Közlekedési Múzeum előtt azért, hogy tiltakozzanak a Városligetben folyó beruházások ellen.

Az aktivisták a múzeum körüli, elkerített bontási területen gyülekeztek – páran közülük a múzeum ablakaihoz láncolták magukat, illetve felmásztak az épületre, egy alkalommal pedig a bontást végző cég egy járművét sem engedték be a területre. Hamar konfliktus alakult ki a területet védő biztonsági őrökkel is, ezért a helyszínre kihívták a rendőrséget. A rendőrség úgy döntött, hogy feloszlatja a gyülekezést: a ligetvédőket távozásra szólították fel, akik ennek nem engedelmeskedtek, ezért őket a területről eltávolították, elvezették. Az oszlatást azután kezdték meg, hogy a Városliget Zrt. műszaki igazgatója közölte a rendőrséggel, hogy a ligetvédők megjelenése miatt le kellett állítani a munkálatokat, ezért őket jogsérelem érte.

A Ligetvédőkkel ezt követően bírósághoz fordultunk: pert indítottunk a rendőrség ellen amiért jogszerűtlenül oszlatták fel a tüntetést – ebben végül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is egyetértett velünk, eddig azonban hosszú út vezetett.

Először is, a rendőrség azt állította, hogy a kereset elkésetten érkezett be, azaz megpróbálta megakadályozni a pert: szerintük a keresetet közvetlenül a bíróságra és nem a rendőrségre kellett volna benyújtani, így még csak tárgyalást sem kellett volna kitűznie a bíróságnak a késedelem miatt. Ezt ügyvédünk cáfolta: a tüntetés feloszlatása egy hatósági döntés, az ilyen cselekmények ellen pedig mindig a hatósághoz kell benyújtani a keresetet, aki azt továbbítja a bíróságra.

Miután ezt az érvelést nem fogadta el a bíróság, következtek a rendőrség tartalmi érvei: azt próbálták igazolni, hogy miért tartották jogszerűnek az oszlatást, de itt sem sikerült meggyőzniük a bíróságot - ellentétben ügyvédünkkel.

Álláspontunk az volt, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényben szereplő oszlatási okok egyike sem valósult meg. A tüntetés (gyülekezés, rendezvény) a jogszabály szerint többek között akkor oszlatható fel, ha az mások jogainak és szabadságainak sérelmével jár. Az, hogy a hatóság szerint jogsérelem fenyeget, de még nem következik be, önmagában túl absztrakt érv: erre hivatkozva nem lehetséges az oszlatás. A rendőrség egyik visszatérő megállapítása volt, hogy a munkaterületen belül tartózkodni veszélyes, oda csak a munkavégzésben résztvevők léphetnek be, és azzal, hogy a ligetvédők mégis beléptek az elkerített részre, azzal a saját és a bontáson dolgozók testi épségét is veszélyeztették.

Fontos volt az is, hogy a törvény mások jogait és szabadságait említi: “mások” alatt a tüntetésen részt nem vevők értendők, a tüntetők (itt a Ligetvédők) a saját jogaikat nem tudják megsérteni a tiltakozással. A rendőrség pedig nem tudta bizonyítani, hogy a tüntetőkön kívül a területen tartózkodó munkások és biztonsági őrök testi épségét akár csak veszélyeztették volna a tüntetők, akik végig békések maradtak, a földön ülve egymással beszélgettek. Ráadásul a bontás még nem volt olyan stádiumban, ahol felmerülhetett volna az, hogy a munkaterületen tartózkodás veszélyt jelenthet. Mindezek alapján ítélte a bíróság jogszerűtlennek a ligetvédő-tüntetés feloszlatását.

A perben a ligetvédők képviseletét a TASZ ügyvédje, dr. Baltay Levente látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Miért kell a kormánynak extra felhatalmazás a terrorveszélyre hivatkozva?

A kormányzat egy felhatalmazási törvénnyel lehetővé tenné, hogy a „terrorveszély-helyzetre” való önkényes hivatkozással különleges jogrendet vezessen be. A TASZ szerint ilyen szabályok megalkotására csak nagyon alapos ténybeli indokok alapján és további szigorú feltételek mellett van alkotmányos lehetőség, amelyek jelenleg nem állnak fenn.

Szabadon felhasználható a TASZ beadványa

Közzétesszük a TASZ által a Lánglovagok Egyesület számára készített beadvány szövegét, és arra bátorítjuk a rendvédelmi szervek dolgozóit, hogy forduljanak az ombudsmanhoz, ha úgy érzik, az új szolgálati törvény korlátozza a jogaikat.