Bírósághoz fordulunk, hogy ne jöhessen létre az alkotmányellenes kormánypárti médiabirodalom

Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet.

Mi történt?

2018. november 28-án a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a hozzá tartozó cégek összefonódását. Ekkor értesült a közvélemény a régóta rebesgetett, a kormánypárti médiát tömörítő konglomerátum létrejöttéről.

A bejelentés szerint a KESMA megszerezte az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Zrt., a Magyar Idők Kiadó Kft., illetve a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. Társasági részesedéseinek 100 %-át. Az összefonódásban az Átlátszó oknyomozó portál elemzése szerint összesen 476 vállalat olvadt össze, amelyek a bejelentés alapján 2017-ben összesen kb. 60 milliárd forint forgalmat generáltak. A teljes képért érdemes az Átlátszó oldalán megjelent infografikát is böngészni.

Miután betekintettünk az iratokba, kiderült, hogy a GVH eljárása megindult, és a Fúziós Iroda indítványára a Versenytanács egyetértésével úgynevezett versenyfelügyeleti eljárást kellett volna lefolytatniuk. A december 5-én kiadott 229/2018. (XII. 5.) kormányrendelet miatt, amely az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, ezt az eljárás nem folytatta le. A döntés indoklását tömörsége miatt könnyű idézni: „közérdekből” döntött így a Kormány. Mindössze ezzel az egy szóval indokolja a Kormány azt, hogy miért vonja ki az összefonódást az ellenőrzés alól.

Másnap a GVH saját hatáskörének hiányára hivatkozva zárta le az eljárást.

Miért jogellenes az összefonódás?

Számos tartalmi, formai és alkotmányos probléma van az összefonódással, a versenyhatósági eljárás hiányával, és a Kormány döntésével a nemzetstratégiai jelentőségről. Ezek közül kettőt emelünk most ki, azonban a teljes, a GVH döntését megtámadó beadványt közzétesszük.

A hazai médiapiacon példátlan koncentráció jönne létre a KESMA működésével. A létrejövő médiaóriás ráadásul magában foglal még érdemi nyomdai, lapterjesztési és könyvkiadói tevékenységet is. A médiapiacot és a médiapluralizmust az ilyen mértékű piaci koncentráció súlyosan torzítja, a tisztességes gazdasági verseny pedig ellehetetlenül. A Kreatív Online elemzése kimutatta, hogy a nyomtatott lapok piacán a reklámbevételek több mint fele kerülne a KESMA irányítása alá.

A GVH döntését a KESMA egy versenytársa jogosult bíróságon támadni. Ügyfelünk a Szabad Pécs, független online közéleti lap, amely Baranya megyei, illetve pécsi lakosok tájékoztatására jött létre. A lap hirdetéseket értékesít, azonban az újonnan kialakult helyzetben jelentős hátrányba kerül a helyi piacon. A vidéki lapok nagyrésze eddig is a kormánypárthoz kötődő üzletemberek tulajdonában volt, és a kormánypárt érdekében, propaganda médiumként működtek. Például az országgyűlési választás előtt mindegyik lap címlapján, Orbán Viktor képével, a “Mindkét szavazatot a Fideszre!” cím jelent meg. A KESMA létrejöttével további, a Szabad Péccsel azonos piacon működő lapok kerülnek kormánypárti befolyás alá. A KESMA-hoz tartozik a szintén Baranya megye lakosainak tájékoztatására létrejött Új Dunántúli Napló, valamint annak online változata, a bama.hu, illetve a Szabad Föld heti közéleti lap, sőt még a Szuperinfó hirdetési újság is, amelynek van speciális pécsi változata.

Beadványunkban kifejtjük hogy a kormányrendelet, illetve az azt lehetővé tevő törvény alkotmányellenes. A törvény azért, mert nem szab érdemi határt annak, hogy a Kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól. Maga a KESMA kormányrendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló “indoklást” fűzött. Azt kértük a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Mi a per célja?

Keresetünkben közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, vagyis a Gazdasági Versenyhivatal döntésének bíróság általi megvizsgálását kértük. Elsődlegesen azt kértük a bíróságtól, hogy változtassa meg a GVH döntését és tiltsa meg az összefonódást, ennek hiányában pedig azt, hogy kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására.

UPDATE: Összeszedtük egy helyre a letölthető dokumentumokat az ügyben.

Ha kíváncsi vagy arra a dokumentumra, amiben a KESMA bejelentette az összefonódást a GVH-nak, kattints ide.

Ha azokat az iratokat szeretnéd átnézni, amelyek a GVH eljárásának megindulását bizonyítják, kattints ide.

Ha azt a keresetünket olvasnád, amelyben leírjuk, hogyan támadjuk meg a GVH döntését az eljárásának leállításáról, kattints ide.

A védiratot itt tudod elolvasni a válasziratot pedig itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Jogsértő megosztás

Már egy facebookos megosztás sem veszélytelen! Ügyfelünk sem gondolta volna, hogy a leghétköznapibb tevékenység, egy Facebook poszt megosztása után bíróság előtt találhatja magát. Pedig így történt, miután megosztott egy, a helyi önkormányzattal szemben kritikus Facebook posztot, és a jogerős döntés szerint ezzel megsértette Tata Önkormányzatának jó hírnevét.

Ízekre szedett médiatörvény

Az Európa Tanács (ET) szakértőinek a magyar médiatörvényekről készített részletes elemzését fordíttatta magyarra a Mérték Médiaelemző és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).