Bírósághoz fordulunk, hogy ne jöhessen létre az alkotmányellenes kormánypárti médiabirodalom

Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet.

Mi történt?

2018. november 28-án a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a hozzá tartozó cégek összefonódását. Ekkor értesült a közvélemény a régóta rebesgetett, a kormánypárti médiát tömörítő konglomerátum létrejöttéről.

A bejelentés szerint a KESMA megszerezte az Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Zrt., a Magyar Idők Kiadó Kft., illetve a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Kft. Társasági részesedéseinek 100 %-át. Az összefonódásban az Átlátszó oknyomozó portál elemzése szerint összesen 476 vállalat olvadt össze, amelyek a bejelentés alapján 2017-ben összesen kb. 60 milliárd forint forgalmat generáltak. A teljes képért érdemes az Átlátszó oldalán megjelent infografikát is böngészni.

Miután betekintettünk az iratokba, kiderült, hogy a GVH eljárása megindult, és a Fúziós Iroda indítványára a Versenytanács egyetértésével úgynevezett versenyfelügyeleti eljárást kellett volna lefolytatniuk. A december 5-én kiadott 229/2018. (XII. 5.) kormányrendelet miatt, amely az összefonódást nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, ezt az eljárás nem folytatta le. A döntés indoklását tömörsége miatt könnyű idézni: „közérdekből” döntött így a Kormány. Mindössze ezzel az egy szóval indokolja a Kormány azt, hogy miért vonja ki az összefonódást az ellenőrzés alól.

Másnap a GVH saját hatáskörének hiányára hivatkozva zárta le az eljárást.

Miért jogellenes az összefonódás?

Számos tartalmi, formai és alkotmányos probléma van az összefonódással, a versenyhatósági eljárás hiányával, és a Kormány döntésével a nemzetstratégiai jelentőségről. Ezek közül kettőt emelünk most ki, azonban a teljes, a GVH döntését megtámadó beadványt közzétesszük.

A hazai médiapiacon példátlan koncentráció jönne létre a KESMA működésével. A létrejövő médiaóriás ráadásul magában foglal még érdemi nyomdai, lapterjesztési és könyvkiadói tevékenységet is. A médiapiacot és a médiapluralizmust az ilyen mértékű piaci koncentráció súlyosan torzítja, a tisztességes gazdasági verseny pedig ellehetetlenül. A Kreatív Online elemzése kimutatta, hogy a nyomtatott lapok piacán a reklámbevételek több mint fele kerülne a KESMA irányítása alá.

A GVH döntését a KESMA egy versenytársa jogosult bíróságon támadni. Ügyfelünk a Szabad Pécs, független online közéleti lap, amely Baranya megyei, illetve pécsi lakosok tájékoztatására jött létre. A lap hirdetéseket értékesít, azonban az újonnan kialakult helyzetben jelentős hátrányba kerül a helyi piacon. A vidéki lapok nagyrésze eddig is a kormánypárthoz kötődő üzletemberek tulajdonában volt, és a kormánypárt érdekében, propaganda médiumként működtek. Például az országgyűlési választás előtt mindegyik lap címlapján, Orbán Viktor képével, a “Mindkét szavazatot a Fideszre!” cím jelent meg. A KESMA létrejöttével további, a Szabad Péccsel azonos piacon működő lapok kerülnek kormánypárti befolyás alá. A KESMA-hoz tartozik a szintén Baranya megye lakosainak tájékoztatására létrejött Új Dunántúli Napló, valamint annak online változata, a bama.hu, illetve a Szabad Föld heti közéleti lap, sőt még a Szuperinfó hirdetési újság is, amelynek van speciális pécsi változata.

Beadványunkban kifejtjük hogy a kormányrendelet, illetve az azt lehetővé tevő törvény alkotmányellenes. A törvény azért, mert nem szab érdemi határt annak, hogy a Kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól. Maga a KESMA kormányrendelet pedig azért, mert visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló “indoklást” fűzött. Azt kértük a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Mi a per célja?

Keresetünkben közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, vagyis a Gazdasági Versenyhivatal döntésének bíróság általi megvizsgálását kértük. Elsődlegesen azt kértük a bíróságtól, hogy változtassa meg a GVH döntését és tiltsa meg az összefonódást, ennek hiányában pedig azt, hogy kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására.

UPDATE: Összeszedtük egy helyre a letölthető dokumentumokat az ügyben.

Ha kíváncsi vagy arra a dokumentumra, amiben a KESMA bejelentette az összefonódást a GVH-nak, kattints ide.

Ha azokat az iratokat szeretnéd átnézni, amelyek a GVH eljárásának megindulását bizonyítják, kattints ide.

Ha azt a keresetünket olvasnád, amelyben leírjuk, hogyan támadjuk meg a GVH döntését az eljárásának leállításáról, kattints ide.

A védiratot itt tudod elolvasni a válasziratot pedig itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyertünk, mondhatsz nemet Paksra!

Mi történik, ha a magyar gazdaságtörténet legdrágább, orosz hitelből finanszírozott beruházása, a paksi atomerőmű bővítése ellen szóló érveket mutatnád be a saját honlapjaidon, és ehhez lefoglalod a stopaks.hu és a nopaks.hu domain neveket? Hát persze, hogy bepanaszol az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., az óriásberuházás megvalósításának felelőse a domain-regisztrációs ügyeket elbíráló testületnél. Az ügyben győzött a szólásszabadság, maradhatnak a domainek, elindulhat az állampolgári tájékoztatás.

Kommunistázni szabad, fasisztázni tilos?

  • Ügyfelünk 200-250 fa kivágását szerette volna megakadályozni falujában.
  • Amikor a hatóságok távozásra szólították fel, a polgármestert és jegyzőjét fasisztának és kommunistának nevezte.
  • Becsületsértés miatt eljárás indult ellene.
  • A bíróság meglepő ítéletet hozott: a fasisztázás miatt elmarasztalta ügyfelünket, a kommunistázásban viszont nem talált kivetnivalót.
  • A Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy eldöntsenek egy régi vitát: az emberi méltóság védelme és a szólásszabadság nem először került konfliktusba munkánk során.

Másodfokon is kimondta a bíróság, hogy a TASZ nem sértette meg a HírTv jóhírnevét

Mai ítéletében megerősítette az első fok döntését a Fővárosi Ítélőtábla, és kimondta, hogy nem sértette a HírTv jóhírnevét, amikor a TASZ blogposztjában azt írta, hogy a HírTv Keresztmetszet című műsora manipulált, szándékosan félrevezette közönségét, alaptalanul vádaskodott és megsértette a hiteles újságírás alapszabályait.