Bírósági pofon a devizahiteleseknek és a gyülekezési jognak

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helybenhagyta a devizahiteleseknek a mai kúriai jogegységi határozat kihirdetése idejére szervezett tüntetésének rendőrségi megtiltását. A TASZ szerint mind a tiltás, mind az azt helybenhagyó bírói végzés sérti a gyülekezési szabadságot.

Budapest rendőrfőkapitánya múlt csütörtökön tiltotta meg a mára bejelentett demonstrációt azon az alapon, hogy az súlyosan zavarná a Kúria működését. A rendőrség ehhez kikérte a Kúria véleményét és döntését egyedül arra alapozta, hogy a Kúria elnökhelyettese szerint megvalósulna a súlyos zavarás. A szervező képviseletében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)  jogvédő szervezet bírói felülvizsgálatot kezdeményezett. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai végzése szerint azonban a rendőrség jogszerűen járt el akkor, amikor kizárólag az érintett véleményét kérte ki a bejelentéssel kapcsolatban, aki nem meglepő módon úgy nyilatkozott, hogy a tüntetés súlyosan zavarná a működést. A döntés eredményeképpen a devizahitelesek ma törvényesen nem nyilváníthatnak véleményt a Kúria épületével szemközti járdán a kihirdetésre kerülő jogegységi határozat tartalmával kapcsolatban.
A TASZ szerint a bíróság a gyülekezési jog sérelmével hozta meg a döntését, amikor helybenhagyta a rendőrségi tiltást. A végzés indoklásából ugyanis az következne, hogy azokban az esetekben, amikor a gyülekezési törvény a bíróságok vagy a népképviseleti szervek működésének súlyos megzavarása esetére lehetővé teszi a rendőrség számára egy tüntetés megtartásának előzetes megtiltását, akkor a rendőrség egyedül az érintett bíróság vagy népképviseleti szerv képviselőjének a nyilatkozatára hagyatkozhatna. Ez pedig azt jelentené, hogy a tiltásról szóló döntést tartalmilag nem a rendőrség hozná meg a körülmények teljes feltérképezése eredményeképpen, hanem az érintett szerv képviselője: a parlament előtti tiltakozások esetében például Kövér László házelnök, vagy mint jelen esetben, a bíróság elnökhelyettese. Annak ellenére, hogy a politikai rendezvények előzetes tiltásával kapcsolatban a törvény kizárólagos hatáskört és felelősséget telepít a rendőrségre, a mai bírósági végzés értelmében mentesülhetne feladatainak, a körülmények teljes körű feltérképezésének és a szervezővel való egyeztetés kötelezettségének teljesítése alól akkor, ha az érintett véleményét kikéri, és az úgy nyilatkozik, hogy a tiltási ok fennáll.
A devizahiteles tüntetések szervezőjének képviselőjeként a TASZ alkotmányjogi panasszal él a bíróság mai végzése ellen, és párhuzamosan az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárását is kezdeményezi annak érdekében, hogy a gyülekezési jog ne legyen kiüresíthető azokban az esetekben, amikor a tüntetők pont a döntéshozókat akarják szembesíteni a véleményükkel.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren a tudományos élet tönkretétele ellen

Budapest, 2019. március 26. - A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó akciót. Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.

Egyetértett velünk a kormányhivatal: sérti a gyülekezési szabadságot egy gödöllői rendelet

Egyetértett velünk a kormányhivatal, hogy sérti a gyülekezési szabadságot az a gödöllői rendelet, amely közterület-használati engedélyhez köti a politikai rendezvények megtartását a városban.

Juhász Péter és Orosz Mihály Zoltán a Kossuth téren

Az október 23-i állami ünnepségre nem engedték be Juhász Pétert, az EGYÜTT politikusát. 2014. július 5-én Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nagyjából ugyanott, a Kossuth téren próbált sikertelenül csatlakozni a Budapest Pride felvonuláshoz, de a rendezők neki sem hagyták ezt. Első látásra hasonlít a két eset: egy-egy megosztó személyiséget nem engedtek be rendezők – a rendőrség tétlenkedése mellett – a Kossuth téren egy olyan rendezvényre, amellyel szemben ők ott tudhatóan a nemtetszésüket szerették volna kifejezni. Mindketten a véleménynyilvánítási szabadságukkal szerettek volna élni. Csakhogy míg Orosz Mihály Zoltánt jogszerűen tartották távol, Juhász Pétert – az általunk ismert információk alapján – nem. Orosz jogai nem sérültek, Juhászt viszont súlyos jogsérelem érte. Miért e különbség?