Bíróságnak kellett helyretennie a rendőrséget és a TEK-et

A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a budapesti rendőrfőkapitánynak a miniszterelnök elleni tüntetést gyakorlatilag megtiltó végzését, és jogszerűtlennek ítélte a végzés alapjául szolgáló terület-lezárást is. A TASZ üdvözli, hogy a bíróság szerint „nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani.”

A Terrorelhárítási Központ július 4-én rendelte el személy- és létesítménybiztosítási intézkedésként a miniszterelnök háza környéki utcák lezárását. A miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett, 10 fősre tervezett demonstrációt Budapest rendőrfőkapitánya július 5-én hatáskör hiányában elutasította, mondván, hogy a területlezárás miatt a szóban forgó járdaszakasz ideiglenesen elveszítette közterület-jellegét, ezért ott „fogalmilag kizárt” a gyülekezés. A bejelentő a bíróságtól kérte a határozat felülvizsgálatát, arra hivatkozva, hogy a területlezárásnak a hatóságok semmilyen indokát nem adták. Márpedig ha nincs indok, akkor a joggyakorlás korlátozása szükségtelen. A bíróság helyt adott a kérelemnek, és indoklásában tisztázta a gyülekezési joggal kapcsolatos hatósági feladatok alapelveit is.
A hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében a bíróság a 3/2013. (II. 14.) AB határozattal összhangban nemcsak a rendőrség – tiltással egyenértékű – határozatát, hanem az annak alapjául szolgáló területlezárás jogszerűségét is vizsgálta. Az Alkotmánybíróság után a bíróság is leszögezte, hogy kiüresítené a gyülekezési jogot a „közterület”-nek az az értelmezése, mely szerint az egyik hatóság diszkrecionális és jogorvoslattal nem támadható döntésével kizárhatna közterületről gyülekezést, azután pedig egy másik hatóság erre való hivatkozással megállapíthatná, hogy az adott helyszínen fogalmilag kizárt a gyülekezés. A rendőrségnek gyülekezési jogi ügyekben kizárólagos döntési felelőssége van, ezért érdemi mérlegelést kell lefolytatnia a bejelentésekkel kapcsolatban. (A bíróság egyébként arra is felhívta a rendőrség figyelmét, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem kötődik a közterülethez, gyülekezni magánterületen is lehet – csak a bejelentési kötelezettség kötődik a közterülethez.)
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát véve alapul a Fővárosi Törvényszék a területlezárás szükségességének és arányosságának szigorú vizsgálatát is elvégezte. A gyülekezési jog korlátozása törvényes alapjaként ugyan elismerte a védett személy jogainak védelmét, de a területlezárásnak sem a szükségességét, sem az arányosságát nem látta igazoltnak. A bíróság szerint egyetlen hatóság sem végzett átfogó vizsgálatot annak kiderítésére, hogy az egyébként legitim cél, a védett személy biztonsága érdekében rendelkezésre álltak-e olyan alternatív eszközök, amelyek a gyülekezési jogot a területlezárásnál kevésbé korlátozták volna. Azt is megerősítette a bíróság, hogy a területlezárás nem azt jelenti, hogy a rendőrég, mérlegelés alapján, ne engedhetne be valakit az adott területre: márpedig azt nem indokolta meg, hogy tíz demonstrálót miért ne lehetett volna beengedni.
Bár a bíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat, a tüntetésre okot adó körülmény elmúltával a demonstrációra már nem került sor. A bírósági végzés megszületése után, július 17-én a TEK visszavonta a terület-lezárást azzal az indokkal, hogy a lezárásra okot adó körülmények megszűntek. Hogy mi volt a területlezárás oka, és hogy az mitől szűnt meg, a visszavonó határozatból sem derült ki.
A felülvizsgálati kérelmet itt olvashatja (.pdf) >>
A bírósági végzést itt elolvashatja (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nemzeti ünnep, szólásszabadság, füttykoncert

Március 15-én az állami ünnepség a tervek szerint zajlott le, a miniszterelnök beszélt, a tapsolók tapsoltak, a fütyülők fütyültek, az ellendemonstrálók ellendemonstráltak, ahol pedig tettlegességig – jogsértésig – fajult a nézeteltérés, a rendőrség közbeavatkozott. A rendőrség értékelése szerint is az ünnepi rendezvények számottevő rendbontás nélkül értek véget. Szerencsére!

Bírósági eljárásban támadjuk a gyülekezési törvény új szabályát

A szombathelyi rendőrség szabálysértési eljárásban 100 000 Ft-os pénzbírságot szabott ki egy tüntetés szervezőjére, mert nem tartott be egy határidőt, amit az új gyülekezési törvény vezetett be: hamarabb hirdette meg a tüntetését, mint hogy a rendőrség döntött volna a bejelentéséről. Álláspontunk szerint ez a határidő sérti a gyülekezési szabadságot, ezért azt kérjük az ügyben eljáró bíróságtól, hogy kezdeményezze annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát.