Bíróságnak kellett helyretennie a rendőrséget és a TEK-et

A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a budapesti rendőrfőkapitánynak a miniszterelnök elleni tüntetést gyakorlatilag megtiltó végzését, és jogszerűtlennek ítélte a végzés alapjául szolgáló terület-lezárást is. A TASZ üdvözli, hogy a bíróság szerint „nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban a politikai véleménynyilvánításra irányuló békés gyülekezést pusztán azon okból korlátozni, hogy azt védett személy jelenlétében kívánják megvalósítani.”

A Terrorelhárítási Központ július 4-én rendelte el személy- és létesítménybiztosítási intézkedésként a miniszterelnök háza környéki utcák lezárását. A miniszterelnök házával szemközti járdaszakaszra bejelentett, 10 fősre tervezett demonstrációt Budapest rendőrfőkapitánya július 5-én hatáskör hiányában elutasította, mondván, hogy a területlezárás miatt a szóban forgó járdaszakasz ideiglenesen elveszítette közterület-jellegét, ezért ott „fogalmilag kizárt” a gyülekezés. A bejelentő a bíróságtól kérte a határozat felülvizsgálatát, arra hivatkozva, hogy a területlezárásnak a hatóságok semmilyen indokát nem adták. Márpedig ha nincs indok, akkor a joggyakorlás korlátozása szükségtelen. A bíróság helyt adott a kérelemnek, és indoklásában tisztázta a gyülekezési joggal kapcsolatos hatósági feladatok alapelveit is.
A hatékony jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében a bíróság a 3/2013. (II. 14.) AB határozattal összhangban nemcsak a rendőrség – tiltással egyenértékű – határozatát, hanem az annak alapjául szolgáló területlezárás jogszerűségét is vizsgálta. Az Alkotmánybíróság után a bíróság is leszögezte, hogy kiüresítené a gyülekezési jogot a „közterület”-nek az az értelmezése, mely szerint az egyik hatóság diszkrecionális és jogorvoslattal nem támadható döntésével kizárhatna közterületről gyülekezést, azután pedig egy másik hatóság erre való hivatkozással megállapíthatná, hogy az adott helyszínen fogalmilag kizárt a gyülekezés. A rendőrségnek gyülekezési jogi ügyekben kizárólagos döntési felelőssége van, ezért érdemi mérlegelést kell lefolytatnia a bejelentésekkel kapcsolatban. (A bíróság egyébként arra is felhívta a rendőrség figyelmét, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem kötődik a közterülethez, gyülekezni magánterületen is lehet – csak a bejelentési kötelezettség kötődik a közterülethez.)
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát véve alapul a Fővárosi Törvényszék a területlezárás szükségességének és arányosságának szigorú vizsgálatát is elvégezte. A gyülekezési jog korlátozása törvényes alapjaként ugyan elismerte a védett személy jogainak védelmét, de a területlezárásnak sem a szükségességét, sem az arányosságát nem látta igazoltnak. A bíróság szerint egyetlen hatóság sem végzett átfogó vizsgálatot annak kiderítésére, hogy az egyébként legitim cél, a védett személy biztonsága érdekében rendelkezésre álltak-e olyan alternatív eszközök, amelyek a gyülekezési jogot a területlezárásnál kevésbé korlátozták volna. Azt is megerősítette a bíróság, hogy a területlezárás nem azt jelenti, hogy a rendőrég, mérlegelés alapján, ne engedhetne be valakit az adott területre: márpedig azt nem indokolta meg, hogy tíz demonstrálót miért ne lehetett volna beengedni.
Bár a bíróság hatályon kívül helyezte a tilalmat, a tüntetésre okot adó körülmény elmúltával a demonstrációra már nem került sor. A bírósági végzés megszületése után, július 17-én a TEK visszavonta a terület-lezárást azzal az indokkal, hogy a lezárásra okot adó körülmények megszűntek. Hogy mi volt a területlezárás oka, és hogy az mitől szűnt meg, a visszavonó határozatból sem derült ki.
A felülvizsgálati kérelmet itt olvashatja (.pdf) >>
A bírósági végzést itt elolvashatja (.pdf) >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Per a gyülekezési törvény tanulmányért

Mint ismeretes, a kormányfő a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény vizsgálatára eredetileg három neves alkotmányjogászt kért fel, akiknek a jelentése decemberre elkészült. A TASZ ekkor kérte a tanulmány nyilvánosságra hozatalát, de Gyurcsány Ferenc azt arra hivatkozva tagadta meg, hogy az a Kormány döntése megalapozását szolgálja és az „abban foglaltak széleskörű társadalmi egyeztetése még idő előtti”.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levele

A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben fordult az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez és a legfőbb ügyész helyetteséhez a zavargások miatti előzetes letartóztatások ügyében.

Tiltakozó Nyilatkozat

Alulírott emberi jogi és környezetvédő szervezetek megdöbbenésünknek adunk hangot amiatt, hogy a rendőrség a mai napon ismételten képtelen volt arra, hogy véleményüket békésen kifejező emberekkel szemben önmérsékletet tanúsítson. Ma délelőtt a Kossuth téren a rendőrség előállított három orosz állampolgárt, akik szerettek volna találkozni Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Vlagyimir Szlivjak, Ramzisz Faizullin és Goszman Kabirov tavaly októberben levelet írtak a magyar kormányfőnek, és arra kérték, hogy a magyar kormány mondja fel az orosz kormánnyal magyar atomhulladék Oroszországba szállításáról kötött szerződését.