Az Európai Bíróság mai döntése szerint a magyar állam, amikor 2012. január elsejével, az Alaptörvény hatálybalépésével egy időben megszüntette az adatvédelmi biztos intézményét, megsértette az Európai Unió jogrendjét. Az Unió tagállamainak független adatvédelmi hatóságot kell működtetniük. A Bíróság döntése értelmében az adatvédelemért felelős szervezet függetlensége szükségképpen magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy e hatóság megbízatásának időtartamát tiszteletben kell tartani. Az intézmény megszüntetése pedig egyúttal a független adatvédelmi biztos megbízatásának a megszüntetését is jelentette, amely az előtt történt, hogy az e tisztségre hat évre megválasztott Jóri András kitölthette volna a mandátumát.
Az eljárást az Európai Bizottság indította meg Magyarországgal szemben. Ezt megelőzően az Eötvös Károly Intézet figyelmeztette a kormányt, hogy kötelezettségszegési eljárás és marasztalás lesz a következménye az ombudsmani intézmény megszüntetésének, majd a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen hívtuk fel José Manuel Barrosonak, a Bizottság elnökének figyelmét a jogsértésre. A mai ítélet ennek a 2011-ben kezdődött folyamatnak a végére tesz pontot.
A három szervezet most emlékeztet arra, hogy a magyar állam az adatvédelmi biztos függetlenségének a megsértésével nem egy ombudsman, hanem minden magyar állampolgár jogát sértette meg, akiknek Európában joguk van ahhoz, hogy független intézmény őrködjön információs magánszférájuk védelme felett. A függetlenségsértő aktussal egy időben létrehozott új intézmény működése nem orvosolja ezt a sérelmet, hiszen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság minden egyes konkrét ügyben hozott döntése csak azzal együtt ítélhető meg, hogy ez a hatóság egy jogsértés eredményeképp jött létre, vagyis bűnben fogant.