Civil szervezetek véleménye a tervezett új emberi jogi ellenőrző mechanizmusról

A kormány Emberi Jogi Munkacsoportot hozna létre, amely mellett ún. Civil Kerekasztal Fórum is működne. Ennek civil tagjait a kormány képviselői jelölnék ki a javaslat szerint. 12 civil szervezet, köztük a TASZ közösen véleményezte a tervezetet.

Az aláíró szervezetek ugyan üdvözölték az új, az emberi jogok érvényesülése érdekében működő mechanizmusok létrehozásának szándékát, de számos kritikát fogalmaztunk meg a tervezett működéssel kapcsolatban. Ez a mechanizmus felelne többek között az ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat, a UPR során elfogadott ajánlások végrehajtásának figyelemmel kíséréséért is. Az aggályok érintik azt, hogy a munkacsoport mellett műkődő civil fórum tagjait nem pályáztatnák, de még csak nem is felkérnék, hanem kijelölné őket a munkacsoportotvezető kormányzati tisztviselő, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. E mellett a véleményt jegyző szervezetek szerint a tervezet nem tartalmaz semmilyen garanciát arra, hogy a fórum be tudja tölteni konzultációs szerepét. 
Összefoglalva a következőkre tettünk javaslatot:
• a testületek feladatkörét jobban tükröző elnevezések (Emberi Jogi Tárcaközi Bizottság, Emberi Jogi Tanács) használata;
• a civil konzultációs testületen belül az államigazgatáson kívüli szervezetek meghatározó súlyának biztosítása;
• a civil szervezetek részére nagyobb autonómia biztosítása a testület összehívása, napirendjének megállapítása és javaslattételi joga terén;
• az emberi jogok helyzetét elemző éves jelentés elkészítésének előírása a testületek számára;
• a részt vevő civil szervezetek pályázati rendszer révén történő kiválasztása;
• az emberi jogi területek széles körének megjelenítését biztosító pályázati rendszer működtetése;
• az átlátható és nyilvános működés biztosítása a szó szerinti jegyzőkönyvezés, és a testületek anyagainak teljes körű nyilvánosságra hozatala révén;
• a kisebbségi vélemény feltüntetése a testületek által tett javaslatok során.
A levél teljes szövegét és az aláíró szervezetek listáját elolvashatja itt

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kényszerpályára tereli az ellenzéket a választási törvény módosítása

Antidemokratikus és teljesen átláthatatlan volt az a folyamat, amelynek végén Varga Judit igazságügyminiszter november 10-én benyújtott egy javaslatot a választási törvény átalakítására. A tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét. Részletes elemzést készítettünk a törvényjavaslatról, és továbbra is figyelni fogjuk a tervezet sorsát, hiszen a törvényjavaslat benyújtása csak a jogalkotási folyamat első lépése.

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

Elég volt a titkolózó államokból!

Az Emberi Jogok Európai Bírósága november 8-án dönthet az információszabadság európai szintű védelmének kiterjesztéséről - vagy megfutamodik, és enged a magyar és a brit kormány nyomásának.