Civil szervezetekkel találkoztak az Európa Tanács raportőrei

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a Velencei Bizottság raportőrei az elmúlt időszak jogalkotási lépéseiről és a sarkalatos törvényekről beszélgettek civil szervezetekkel, többek között a Társaság a Szabadságjogokért munkatársaival.

Február 16-án öt civil szervezet találkozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) két jelentéstevőjével, Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselőkkel. A PACE 24 tagja még 2011 januárjában kezdeményezte, hogy induljon monitoringeljárás Magyarország ellen a jogállamiság sérelme és az emberi jogok helyzete kapcsán. A két raportőr 2011 nyarán már járt Magyarországon, mostani tényfeltáró látogatásuk után jelentést és határozattervezetet készítenek majd, amelyekben állást foglalnak arról, hogy indokolt-e az eljárás megindítása. A jelentéstevők magyarországi látogatásuk során állami tisztségviselőkkel és civil szervezetekkel is találkoztak.

A február 16-i találkozón a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Transparency International Magyarország képviselői vettek részt, átfogó képet nyújtva a raportőrök számára az elmúlt másfél év jogalkotási lépéseiről, különös tekintettel a 2011 második felében elfogadott sarkalatos törvényekre. 

A civil szervezetek aggályaiknak adtak hangot az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése és az alapvető jogok védelmének gyengülése miatt, és kritizálták az igazságügyi rendszert érintő egyes változásokat, így a bíróságok igazgatásának centralizációját és azt az alkotmányos szintre emelt szabályt, amely lehetővé teszi, hogy az ügyek a legfőbb ügyész döntése alapján a törvény szerintitől eltérő bírósághoz kerüljenek. Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért képviselői újfent hangot adtak azon véleményüknek is, hogy a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét. A találkozón elhangzott továbbá, hogy az egyházügyi törvény következtében egyházak sokasága veszti el státuszát, és szó esett a családvédelmi törvény azon passzusáról, amely nemcsak az azonos nemű párokat, de az egyedülálló szülőket és gyermekeiket is kizárja a család fogalmából. A szervezetek kritizálták az elmúlt másfél év kriminálpolitikai lépéseit is, így az ún. „három csapás” törvény bevezetését, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségének alkotmányba foglalását és a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő módosításokat. A találkozón szóba került a magánnyugdíj-pénztári tagok diszkriminációja, a szolgálati nyugdíjak megvonásának kérdése, a kisebbségi ombudsman intézményének megszüntetése, a közmunkaprogram, illetve a korrupció kérdésköre is.

Február 21-én a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Transparency International Magyarország képviselői a Velencei Bizottság tagjaival találkoztak. A Velencei Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes szervezete, amelyet mind a magyar kormány, mind a PACE Monitoring Bizottsága felkért egyes magyar törvények véleményezésére. A találkozón a civil szervezetek ennek megfelelően az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel, az igazságügyi törvénycsomaggal, az egyházügyi és családvédelmi törvényekkel, valamint az adatvédelmi biztos pozíciójának megszüntetésével kapcsolatos aggályaikról tájékoztatták a Velencei Bizottság tagjait. A testület jelentése az egyházügyi törvény és a bíróságok függetlenségét érintő jogszabályi változások kapcsán várhatóan március közepére készül el.

A találkozók kapcsán készített rövid háttéranyagok itt elérhetők. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Civil szervezetek képviselőivel találkozott az amerikai külügyminiszter

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának meghívására találkozott ma délután Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója, és ügyvezető igazgatónk, Kapronczay Stefánia Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A találkozóval kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete.

Hazudik a kormány: a jogvédelem nemzeti érdek

A nemzeti konzultációval és a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény kiszivárgott tervezetével a kormány célja az, hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg. Nincs mindebben semmi új: a kormány számára csak az fontos, hogy elfojtsa a kritikus hangokat. A kormánynak már az alapállása is hazugság: a TASZ és más hasonló szervezetek nem külföldi, hanem nemzeti érdekeket szolgálnak. Emberek jogait védjük a kormánnyal szemben. A kormány pedig nem azonos a magyar nemzettel, a magyar nemzet mi, magyar polgárok vagyunk.

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa  egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.