Civilek nyílt levele a pazarlás ellen. Az NFÜ esete  a nagy létszámú intézetek kiváltásával (4. rész)

Előzmények

2009. október elején az NFÜ által társadalmi vitára bocsátott Bentlakásos intézmények kiváltása és korszerűsítése című pályázati kiírásai ellen hazai és nemzetközi civil szervezetek és szakmai műhelyek a miniszterelnöknek és a szociális és gazdasági miniszternek írt nyílt levélben tiltakoztak, mivel a pályázatok – hivatalos címükkel és céljukkal ellentétben – a fogyatékos embereket elzáró tömegintézmények további fejlesztéséhez biztosítottak volna forrásokat az európai polgárok pénzéből, megsértve ezzel hazánk nemzetközi vállalásait és saját jogszabályait. Az ügynökség a tiltakozás után, a civil szervezettekkel kötött megállapodás alapján a konstrukciók újbóli kidolgozását kezdeményezte. A megállapodás alapján az Országos Fogyatékosügyi Tanács két civil tagot delegált a pályázat előkészítő munkacsoportba: Horváthné Somogyi Ildikó (ÉFOÉSZ) és Verdes Tamás (TASZ) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium delegáltjaiként vettek részt a munkában. 

Az új pályázati konstrukciók társadalmasítása megtörtént: március 25-én délig szabadon véleményezhetők.

Elfogadható tartalom

Az új konstrukció kidolgozására az SZMM és a civil szervezetek közötti megállapodás alapján került sor. A megállapodás értelmében az intézmények kiváltását célzó konstrukcióban nagy létszámú, 50 főnél több embert befogadó intézmények megszüntetésére, és kiscsoportos, legfeljebb 12 főt befogadó bentlakásos szociális szolgáltatások kialakítására használhatók fel források. A fogyatékos, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyeknek lakhatást nyújtó intézmények kiváltására mindösszesen 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázati konstrukció másik pillérét a bentlakásos intézmények modernizációját célzó pályázat képezi mindösszesen 3 milliárd forint értékben: a megállapodás értelmében fejlesztési forrásokból nagy létszámú intézmények nem részesülhetnek, ezért legfeljebb 50 főt befogadó intézmények korszerűsítésére lehet pályázni. Ezzel hazánk tevőlegesen is kifejezésre juttatja, hogy a tömegintézmények további fejlesztésére, növelésére közösségi forrásokból nincs lehetőség. Álláspontunk szerint a megállapodás legfontosabb tartalmi elemei a pályázati konstrukcióba beépültek.

Ésszerűtlen és pazarló pénzügyi konstrukció a bonyolult szabályozás mögött

A szociális miniszternek és a gazdasági miniszternek írt levél aláírói fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a pályázati konstrukció jelenlegi formájában rendkívül pazarló. Ugyanekkora összegből a kiírás céljának jobban megfelelő szolgáltatások kialakítására és a források költséghatékonyabb felhasználására van lehetőség. A pazarlás veszélyét egy a pályázatban szereplő pénzügyi rendelkezés jelenti. Miről van szó?

A pályázat célja az, hogy fogyatékos, mentális zavarokkal élő és szenvedélybeteg személyek számára új, kiscsoportos, közösségi alapú lakhatási szolgáltatásokat alakítsunk ki: hétköznapi házakról és lakásokról van szó, amelyeket a nagy létszámú intézményekből kiköltöző egykori bentlakók vehetnek igénybe. A társadalmi vitára bocsátott kiírás ésszerűtlen módon arra kényszeríti a pályázókat, hogy új házakat építsenek, és legfeljebb a források 10 százalékának terhére vásárolhatnak használt ingatlanokat az új lakásokhoz, lakóotthonokhoz. Ez a kényszer szakmailag elhibázott és pénzügyileg pazarló.

Szakmailag elhibázott, mert az eredeti cél az, hogy a fogyatékos személyek a helyi közösség megszokott és átlagos életviszonyaival azonos életminőséget érjenek el. E célnak az esetek többségében a használt ingatlanok teljes mértékben megfelelnek, ezek átalakítással az új lakók szükségleteihez igazíthatók. A legtöbb esetben nincs szükség arra, hogy új épületeket építsenek, amelyek sokszor csak a település peremén, leromlott környezetben található, szabadon álló telkeken hozhatók létre. Az új ingatlanok építésének kötelezettsége ellentétes a pályázat céljával, és nem segíti elő a fogyatékos személyek társadalmi beilleszkedését. Az intézményből kilépő lakók társadalmi beilleszkedését eredményesebben segíti elő az, ha használt ingatlanok vásárlását a pályázati források terhére nem korlátozzák.

Pénzügyileg azért nem hatékony ez a megoldás, mert használt ingatlanok vásárlása esetén ugyanannyi pénzből több ember számára lehet lakhatást biztosítani, mint akkor, ha új házakat kell tervezni, engedélyeztetni és építeni. Annak ellenére, hogy az Európai Unió számos projekt esetében előnyben részesíti az új ingatlanok felépítését, a bentlakásos intézmények kiváltása esetén ez nincs így. Az ingatlanvásárlási korlátozás alkalmazása vagy feloldása nemzeti hatáskör, amelyről Magyarország önállóan dönthet. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által alkalmazott és kiadott – és a TASZ által most közzétett – Nemzeti szabályozás az elszámolható költségekről (2009. december 16.) című dokumentum a következőképpen fogalmaz: „az ingatlanvásárlás értéke elszámolható, amennyiben az ingatlanvásárlás vagy telephelyvásárlás (telek és a rajta lévő építmény) közvetlenül kapcsolódik a projekt céljához és a projekt végrehajtásához megfelelő. Az IH [=Irányító Hatóság] hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy adott konstrukció esetében az operatív programot és a fejlesztéspolitikai célokat figyelembe véve az ingatlanvásárlás milyen arányt képviselhet az elszámolható költségek között.” Mindez azt jelenti, hogy a pályázat kiírásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek joga és lehetősége van arra, hogy saját hatáskörében rendelkezzen az ingatlanvásárlásra vonatkozó ésszerűtlen korlát feloldásáról.

A levél aláírói — az Ability Park Egyesület, az Autisták Országos Szövetsége, a Down Alapítvány, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Kézenfogva Alapítvány, a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány, a Mosoly Otthon Alapítvány, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, a Soteria Alapítvány, valamint megánszemélyként Kozma Ágnes szociálpolitikus és Bugarszki Zsolt, az ELTE TáTK kutatója — nyomatékosan arra kéri a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, hogy éljen jogosítványaival, módosítsa a kiírásban szereplő pénzügyi feltételeket, és törölje el az ingatlanvásárlásra vonatkozó korlátozást.

Az aláírók nyílt levele itt elérhető.

Korábbi híreink az ügyről:

1. Bort isznak és vizet prédikálnak – Civil szerevezetek tiltakoznak a tömegintézmények konzerválása ellen (2009. okóber 9.)

2. Nyílt levél után egyeztetés (2009. október 13.)

3. Tiltakozástól megállapodásig, és tovább… Az NFÜ esete a totális intézményekkel (3. rész) (2009. november 6.)