Feketén-fehéren a gyűlölet-bűncselekményekről

Már elektronikusan is elérhetők a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munakcsoport szakértőinek, köztük a TASZ Romaprogram-vezetőjének a Fundamentum c. emberi jogi folyóiratban illetőleg a Belügyi Szemlében megjelent írásai gyűlölet-bűncselekmény témában.

A TASZ négy másik civil szervezettel (Amnesty International Magyarország, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda) közösen 2012-ben megalapította a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot (GYEM), amelyhez utóbb független szakértők is csatlakoztak. A Munkcsoport célja, hogy az előítéletes indítékú bűncselekmények szabályozását és a vonatkozó jogalkalmazást hatékonnyá tegye, ennek eredményeként pedig a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai megfelelő védelmet kapjanak, és hosszú távon csökkenjen az előítéletes indítékú bűncselekmények száma.

A Fundamentum című emberi jogi folyóirat 2013. évi utolsó negydéves számát a szerkesztők teljes egészében a gyűlölet-bűncselekmények témájának szentelték, erről korábban már beszámoltunk a GYEM honlapján.

Már elektronikusan elérhetők az abban foglalt elemzések, cikkek, így többek között a GYEM több szakértője, közöttük a TASZ munkatársa által a Büntető Törvénykönyv közösség tagja elleni erőszak tényállásához írt alternatív kommentárja, amely elsősoban a jogalkalmazóknak szól, és a tényállás alkalmazása kapcsán felmerülő dillemmákat igyekszik megvilágítani, a vitás kérdésekre választ adni. 

A különszámban továbbá olvasható Jovánovics Eszternek, a TASZ Romaprogram-vezetőjének Pap András Lászlóval közösen írt cikke a magyarellenességgel vádolt sajóbábonyi és miskolci romák ügyeiben született jogerős ítéletek összehasonlításáról. 

Érdemes elolvasni Uszkiewicz Erik (doktorandusz, ELTE ÁJK) GYEM tag írását is arról, hogy hatással van-e a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozati munkára a rendőrségi diszkrimináció, valamint Dinók Henriett (MTA Jogtudományi Intézet) – szintén GYEM tag - elemzését a közösség tagja elleni erőszak tényállásának alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási problémákról, amely elemzés részben a TASZ ügyein alapszik.

A Belügyminisztérium szakmai, tudományos folyóirata, a Belügyi Szemle 2013. évi 12. száma többek között szintén a gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik. A Munkacsoport több tagjának írása is olvasható a lapban, amelyeket a GYEM honlapján is nyilvánosságra hoztunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

KISOKOS: Gyűlöletbűncselekmények áldozatainak

Az alábbi kiadványunk gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban:

Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére

Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét.